Népi Egység (1944–1948) annotált cikk-bibliográfia

Készítette: Beke György. Közlésre előkészítette: javította és a hiányokat pótolta Györgyjakab Izabella és Bárdi Nándor.

„Erdély a két nép közötti viszály tárgya helyett összekötő híd legyen” – írja Luca Vasile a „Scânteia”-ban megjelent nagy cikkében. 1946. augusztus 31., 197. sz., 3.

„A román népre hárul az a nemes feladat, hogy a romániai magyar lakosságnak a románokkal egyenlő életfeltételeket és jogokat biztosítson, hogy ennek révén ez a lakosság Romániát hazájának tekintse. Ha következetesen folytatjuk a romániai magyar lakossággal szemben tanúsított barátsági és jogegyenlőségi politikát, akkor elérjük, hogy a román nép baráti keze, amelyet kormányán keresztül Magyarország felé nyújtott, nem fog a levegőben maradni, hanem azt a magyar nép meg is fogja szorítani.” A cikk ezek után Magyarország területei igényeivel foglalkozik. „Mit jelentene 22 ezer négyzetkilométernyi terület átengedése Erdélyből? Ez azt jelentené, hogy körülbelül 2–300.000 magyar mellett, Magyarországra kerülne még 7.800.000 román, akik nem akarnak egy demokratikus Romániából még a demokratikus Magyarországhoz sem átkerülni. Felvetődhetnék akkor a lakosságcsere problémája, hogy a területátengedéssel egyidejűleg lakosságcserét is hajtsanak végre abból a célból, hogy ezen az úton oldják meg mindkét részről a nemzetiségi kérdést. Lehetetlennek tartom ezt az eljárást, miután lakosságcsere a jelenlegi feltételek mellett bűnt jelentene kétmillió ember ellen, akiket ez talajtalanná tenne. Önszántukból sem a székelyek, sem a románok nem mozdulnának el szülőföldjükről. A két nép közötti béke, biztonság és együttműködés záloga a nemzetiségi kérdés demokratikus megoldása, amelyet a Romániában együttélő nemzetiségek jogegyenlőségének megoldásával lehet biztosítani.”