A Magyar Népi Szövetség Országos Végrehajtó Bizottsága a kormányhoz fordult a magyarságot ért sorozatos sérelmek orvoslása tárgyában. Az Országos Végrehajtó Bizottság dr. Horváth Miklós és társai szabadlábra helyezését követeli. Mik a magyarság sérelmei. 1946. szeptember 27., 219. sz., 1.

A Végrehajtó Bizottság, Kurkó Gyárfás elnökletével megtartott szeptember 25-i üléséről táviratot intézett a kormányhoz Bukarestbe. Dr. Horváth Miklós orvos, háromszéki MNSz-vezetőt, három társával együtt a brassói hadbíróság életfogytiglani kényszermunkára ítélte „egy olyan ügyből kifolyólag, amelyet még az 1940 előtti reakciós és nemzetiségellenes kormányzat indított ellene, alaptalanul és koholt vádak alapján.” A távirat szóvá teszi, hogy „Erdély számos megyéjében a közrendészeti hatóságok soraiban megbújó reakciós elemek valóságos hajszát indítottak a magyarság ellen. Sorozatos házkutatások, őrizetbevételek, meghurcolások árán igyekeznek a romániai magyar népnek a demokráciába vetett hitét megrendíteni, és a magyarság demokratikus szervezetének, a MNSz-nek választási esélyeit aláaknázni. Szilágy, Bihar, Szatmár és Szolnok-Doboka megyékben kimondottan zaklató jellegű házkutatások során régi fényképek, szalagok és egyéb, szigorúan személyi jellegű tárgyak rosszindulatú beállításával igyekeznek vádat koholni tagjaink ellen, nem kímélve vezetőségi embereinket és szervezeti helyiségeinket sem. A nagyszebeni, brassói és kolozsvári hadbíróság tömegesen ítéli súlyos börtönre az ilyen és hasonló hajszának az áldozatait, ugyanakkor érthetetlen módon semmit sem tesz a magyarság ellen elkövetett merényletek példás megtorlására. Az egeresi, kendilonai, nagyszováti, ferencbányai, gyantai, tenkei, szászfenesi, kolozsvári vérengzések (a Maniu-gárdák és más román fegyveres alakulatok tömeggyilkosságainak) ügycsomója bíróságok irattárában porosodik, és a tettesek szabadlábon tovább fenyegetik áldozataik hozzátartozóit. Szolnok-Doboka megyéből tömegesen állítják Népbíróság elé koholt vagy eltúlzott vádak alapján a magyarság vezető rétegét, ugyanakkor amikor semmi sem történt még a magyarság ellen Dél-Erdélyben elkövetett sorozatos merényletek elkövetői ellen.” A távirat sorra veszi, hogy még mindig nem jelent meg a 645-ös, úgynevezett „visszaperlési törvény” módosítása, nem jelent meg az állampolgársági törvény, szünetel a CASBI-ügyek rendezése, vontatottan folyik a földreform során elkövetett sérelmek orvoslása. Mindezen ügyekben a MNSz Országos Végrehajtó Bizottsága a kormánytól gyors intézkedéseket követel.