A Magyar Népi Szövetség százas intézőbizottságának kiáltványa az ország magyarságához. 1946. október 27., 245. sz., 1–2.

Emlékeztet a második világháború utolsó szakaszának drámai eseményeire Erdélyben. Az 1944 őszén támadt vérontás Románia és Magyarország között „az erdélyi magyarságot súlyos megpróbáltatásnak tette ki. A román reakció, Maniuval az élen, nem késett kihasználni hátrányos helyzetünket, és a Vörös Hadsereg hátában gyilkos rohamra küldte gárdáit a magyarság fosztogatására és kiirtására, illetve kiüldözésére. Még minden becsületes magyarnak emlékeznie kell, hogy székely testvéreinket Szárazajtán favágó csutakon fejszével fejezték le.” Ilyen körülmények között kezdte meg harcát a Magyar Népi Szövetség a haladó román demokrácia oldalán. A Groza-kormány megalakulása után a MNSz megkezdhette küzdelmét a nemzeti jogegyenlőség kiépítéséért. „Amilyen erővel támogatjuk a demokrácia megerősödését, az ország újjáépítését, a termelés fokozását, olyan mértékben teljesül jogegyenlőségünk.” Ezután 13 pontba foglalja az eltelt két esztendő mérlegét, a gazdasági jellegű eredmények (a Csíki Magánjavak visszaadása, stb.) mellett kiemelve a magyar iskolák hálózatának kiépítését. „Az óvodától az egyetemig biztosítottuk a magyar anyanyelven való oktatást gyermekeink számára.” Említi, hogy a MNSz küzdelmének nyomán a három székely megyében a közigazgatást magyar főispánok, főszolgabírók, községi jegyzők irányítják. „Új nemzetiségi törvénytervezetet készítettünk, mely kormányunk előtt fekszik és várjuk kiadását.” Hivatkozik a párizsi békeértekezletre, amely eldöntötte az erdélyi magyarság sorsát. A MNSz igyekezett megóvni népünket a csalódásoktól. Ugyanakkor tudatában van az erdélyi magyarság földrajzi helyzetének és történelmi hivatásának. „Nem érezzük magunkat a magyar nép testéről lemetszett töredéknek. Szilárd meggyőződésünk, hogy egészséges demokratikus nemzetiségi politikánkkal nemcsak a magyar népi demokráciával való kultúrkapcsolatainkat fogjuk elmélyíteni, hanem Erdély földjén a román–magyar békés együttélés, a kölcsönös megbecsülés megveti alapját annak a békepolitikának, amely szabadságharcos elődeink, Kossuth és Bălcescu nyomdokán népeink szövetkezéséhez vezet.” Mindezek alapján a kiáltvány a Magyar Népi Szövetség jelöltjeinek támogatására szólítja fel a közel kétmilliós erdélyi magyarságot a november 19-i választásokon.