Vasárnap délelőtt. Hatalmas ünnepség keretében mutatkozott be Kolozsvárt a magyar parlamenti csoport. Kurkó Gyárfás országos elnök nagy beszéde. Szovjet, román, magyar újságírók az ünnepségeken. 1946. november 28., 272. sz., 1.

Az Állami Magyar Színház termében „az ünnepség a román, szovjet és magyar himnusz eléneklésével kezdődött. Utána Senkálszky Endre, a Magyar Színház művésze elszavalta Petőfi Sándor Óda a nemzetgyűléshez című versét.” Kurkó Gyárfás: „Soha a történelemben ilyen népi demokratikus egységben még nem nyilvánult meg Erdély magyar népe… Jogegyenlőségünkért vívott harcunkról a múltban azt mondhatjuk, hogy partizánharc volt. Mindenfajta »történelmiek« bent voltak még az államgépezetben és a kormányban, és mindent elkövettek, hogy harcunkat gyengítsék, jogainkat szabotálják… Magyar képviselők! Meg kell fogadnunk itt, népünk színe előtt, hogy parlamenti munkánkban vezércsillagunk az a jel, amelyre népünket leszavaztattuk, az egyenlőség, a testvériség, a szabadság és a béke a népek között. Meg kell szűnniük az antidemokratikus törvényeknek és el kell tűnnie minden magyarellenes intézkedésnek, amely a demokrácia arculütését jelentette.”
Részt vettek az ünnepségen külföldi újságírók is: Borisz Leontyev, a Právda külpolitikai kommentátora, Alexandr Usztyinov, a Právda, Emmanuel Szimjonov, a Komszomolszkájá Právdá, Pjotr Nikitin a Szabad Szó, Kovács György a Magyar Távirati Iroda munkatársa. Velük együtt megjelent Virgil Petrescu, a Scânteia és Constantin Zerneanu, az Agerpres román hírügynökség szerkesztője.
(„Mint tüskeszúrás ért e napokban egy bíráló megjegyzés. Az a bukaresti elvtársunk, aki egy kommunista bizottság tagjaként a nemzeti kérdéssel foglalkozott, mérgesen megüzente, hogy a szovjet delegáció meghívása Kolozsvárra helytelen, a sajtófogadás pedig felesleges volt.” – Balogh Edgár: Férfimunka, Magvető Könyvkiadó, Bp., 1986.)