Népi Egység (1944–1948) annotált cikk-bibliográfia

Készítette: Beke György. Közlésre előkészítette: javította és a hiányokat pótolta Györgyjakab Izabella és Bárdi Nándor.

Szabédi László

Népi és demokratikus magyar egység. 1947. május 31., 118. sz., 1.

Vasile Lucának, a Román Kommunista Párt KB titkárának a kolozsvári kommunista pártlapban, az Igazságban május 22-én megjelent cikkét kommentálja. (A romániai magyarság útja című Luca-cikk hamarosan döntő fordulatot hozott a Magyar Népi Szövetség, illetve az egész erdélyi magyarság életébe.) Szabédi egyetértőleg ismétli meg Luca érveit: a Magyar Népi Szövetség túlságos mértékben tulajdonította a saját érdemének a nemzetiségi kérdés megoldásában elért eredményeket, nem elegendő mértékben mutatott rá arra, hogy a nemzetiségi sérelmek fokozatos kiküszöbölése elsősorban a Román Kommunista Pártnak köszönhető, s hogy kellő tájékoztatás híján a magyar közvélemény tetszőlegesnek tekintheti nemzetiségi anyaszervezetünk szövetkezését a román demokráciával. Szabédi cikkének második részében a magyar egység kérdését taglalja, idézve Luca szavait, hogy a reakció az 1946-os választások idején a magyar egység jelszavával hatolt be a MNSz szervezeteibe. De még abban az esetben is, ha ez így van, teszi fel a kérdést Szabédi, hűtleneknek kell-e lennünk a magyar egység jelszavához? Határozott válasza: nem kell hűtleneknek lennünk hozzá. A választások idején a magyar egység jelszavával gazdagítottuk a parlament haladó demokrata szárnyát. „A magyar egység jelszava nem volt akadálya annak, hogy a MNSz parlamenti csoportja magáévá tegye a DPT programját, csatlakozzék a DPT-hez és harcoljon programja minél maradéktalanabb megvalósításáért.” A magyar egység jelszava nem akadályozza, hanem éppen elősegíti a romániai magyarság együttműködését a román demokráciával általában, és a Román Kommunista Párttal különösen. „Igenis, elősegíti, mert az ország demokratizálódásának kérdése elválaszthatatlan a nemzeti egyenjogúság kérdésétől, márpedig a nemzeti egyenjogúságért folytatott küzdelemben az érdekelt nemzetiség teljes egészében mozgósítható.” A magyar egységnek azonban népi és demokratikus egységnek kell lennie. „A MNSz nem lehet más, mint a széles dolgozó magyar népi rétegek nemzetiségi egységszervezete. Hogy teljesebben, hogy valóban azzá legyen, ahhoz két dolog szükséges. Egyrészt, amire Luca László figyelmeztet: fokozottabb éberség a mi részünkről, a rontó befolyások, személyek kiküszöbölése. Másrészt, amire Kurkó Gyárfás figyelmeztetett a tavaly és azóta is: az összes demokratikus magyar erők szorosabb összefogása, felzárkózása a MNSz-ben. Csak így lehet a Magyar Népi Szövetség útja a romániai magyarság útja és így lesz a romániai magyarság útja a haladó demokrácia útja.”