Mit keres Szele Béla dr. a brassói református iskolák élén? Egy tarka közéleti pálya, amely nem akar végetérni. 1947. július 9., 149. sz., 3.
Jellegzetes leleplezés a tisztogatás idején: a célbavett ügyvéd egész életpályája csupa negatívum, sőt, bűn. 1918 előtt a történelmi Magyarország rendszerét szolgálta, 1919-ben helyezkedésből vonult fel a tömegek élén Brassóban, vörös zászlóval a kezében, csupán érdekből vállalta az Erdélyi Magyar Párt brassói elnökségét, és ugyancsak egyéni érdekből volt a Brassói Lapok főszerkesztője. 1944 után pedig pusztán alkalmazkodásból tett hízelgő megjegyzéseket a Magyar Népi Szövetség vezetőinek. Valójában ugyanis magyar nacionalista, irredenta, a népek ellensége. (Szele Béla 1919. jan. 2. és 1937 vége között volt a Brassói Lapok főszerkesztője. „A lap életében 1924-ben alapvető változás következett be: a vállalat ügyvezető igazgatója, majd 1928-tól tulajdonosa, Kahána Bernát a lapot országos jellegű és jelentőségű, korszerű polgári demokratikus sajtószervvé fejlesztette. Bár a főszerkesztő névleg továbbra is a konzervatív Szele Béla maradt, a lap ténylegesen előbb a munkásmozgalomhoz közel álló Füzi Bertalan, majd a népi demokrata Kacsó Sándor irányítása alá került.” – Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. I. kötet, Kriterion, Bukarest, 1981.)