Képek a romániai magyarság népi parlamentjéről. IV. Az új világot akarjuk építeni. „Először saját sorainkat tisztítsuk meg a gaztól!”. 1945. május 26., 114. sz., 5. Tovább
Georgescu Teohari belügyminiszter bejelentette, hogy a kormány szigorúan eljár a fajgyűlöletet hirdető elemek ellen. Demokrata szellemben átszervezik az északerdélyi közigazgatást és csendőrséget. 1945. május 27., 115. sz., 1. Tovább
Képek a romániai magyarság népi parlamentjéről. V. Ismét együtt a régi harcosokkal. Magyar lány román zászlóval, román legény magyar zászlóval. 1945. május 27., 115. sz., 3. Tovább
Vlădescu-Răcoasa nemzetiségügyi miniszter nyilatkozata a faji türelmetlenséget büntető törvényről és a MNSz kolozsvári nagygyűléséről. A törvény minden közhivatalnokra és állampolgárra egyaránt vonatkozik. 1945. május 29., 116. sz., 1. Tovább
A fasiszta újságírók a néptörvényszék előtt. Elkészült a vádirat a háborús bűnös lapszerkesztők és közírók ellen. Pamfil Șeicaru 7 milliárdos vagyont harácsolt össze. 1945. május 31., 118. sz., 3. Tovább
Groza román miniszterelnök és Gyöngyössi magyar külügyminiszter nagy jelentőségű nyilatkozatai. Groza Péter dr.: Végleges megbékülést akarok teremteni Románia és Magyarország között. Gyöngyössi magyar külügyminiszter: A magyar kormány őszinte barátsággal akarja megszorítani a feléje nyújtott kezet. 1945. június 2., 120. sz., 1. Tovább
Mivel védekeznek a néptörvényszék előtt a fasiszta újságírók?. Ionel Dumitrescu csak „leközölt”, Dianu „hitlerellenes meggyőződésből” állott Antonescu mellé, Radu Gyr „kizárólagosan lírából” írta vasgárdista indulóit. 1945. június 2., 120. sz., 3
Elutasították a háborús bűnösök alkotmányellenességi kifogásait. Milyen módszerekkel szította a fajgyűlöletet a fasiszta sajtó? Dőlt a pénz a soviniszta sajtóbérencek zsebébe. 1945. június 3., 121. sz., 1. Tovább
Golumbovici Dimitru elítélésével véget ért a Maniu-gárda pere. Százötven milliós üzlettől ütötte el a letartóztatás Golumbovicit. 1945. június 3., 121. sz., 2. Tovább
Írók, művészek a fasisztaellenes harc tűzvonalában. Hogyan folyik Franciaországban a nagy tisztogatás az újságírók, írók, tudósok között? 1945. június 3., 121. sz., 3. Tovább
Alsórákoson, egy évszázaddal ezelőtt: Két hónapig eltitkolták a grófok a jobbágyfelszabadítást. A MNSz-ben és az Ekésfrontban tömörült jobbágyutódok testvéries közös ünnepsége a felszabadulás évfordulóján. 1945. június 3., 121. sz., 5. Tovább
Beszélgetés Veres Péterrel. Hogyan irányítják új élet felé Magyarországon a felszabadult parasztságot? A Magyar Nemzeti Parasztpárt munkatervének keresztmetszete. 1945. június 3., 121. sz., 6. Tovább
Groza miniszterelnök beszéde az Ekésfront brassói népgyűlésén: Csak a román–magyar testvériség alapján építhetjük fel az ország jövőjét. Vinogradov tábornok, a külföld képviselői és Gheorghiu-Dej munkásminiszter Brassóban. A munkásság és a Kommunista Párt döntő szerepe a földosztás kivívásában. Magyar nyelven szólott a magyar földművesekhez a miniszterelnök. 1945. június 5., 122. sz., 1–3.Tovább
Nem engedjük ki többé kezünkből a szabadságot. Gheorghiu-Dej munkásminiszter brassói beszéde a reakció mesterkedéseiről, a pamutárak eséséről és a vetési kampány teljes sikeréről. A szovjet–román gazdasági szerződés fegyver a kormány kezében. 1945. június 6., 123. sz., 1–2.Tovább
A brassói MNSz jelképes néptörvényszéke marasztaló ítéletet hozott a sovinizmus bűnperében. Két egymásra uszított nép szenvedéseit tárták fel a tanúvallomások. 1945. június 6., 123. sz., 2. Tovább
„A nők vegyék ki részüket a szervezeti és politikai életből.” A MNSz kézdivásárhelyi női csoportjának értekezlete. 1945. június 7., 124. sz., 3. Tovább
Ismét Czikó Nándort választották meg a MNSz fővárosi szervezete elnökének. Közgyűlést tartott a bukaresti magyarság demokrata népi szervezete. 1945. június 9., 126. sz., 2. Tovább
Őszinte lelkesedést váltott ki a magyarországi és romániai demokrata sajtóban Groza miniszterelnök és a magyar külügyminiszter nyilatkozata. A budapesti „Szabad Szó” román–magyar megegyezést és barátságot sürgető cikkével foglalkoznak a fővárosi lapok. Új történelmi korszak a két nép életében. 1945. június 10., 127. sz., 1. Tovább
Román és magyar fasiszták közös vállalkozása. Sebesi Jankó, Szakáts Zoltán és az életfogytiglani kényszermunkára ítélt Golumbovici „muszájfa” üzlete. Tiszta Pista egykori alispánjának „önzetlen” pályafutása a bucuresti parlamenten át a székelyudvarhelyi internáló táborig. 1945. június 10., 127. sz., 3. Tovább
A székelység az elmagyarosodott avar törzsek leszármazottja. László Gyula nagy jelentőségű könyve a honfoglaló magyarokról. A kijevi krónikák adatokat szolgáltatnak az ősmagyarokról. 1945. június 10., 127. sz., 4. Tovább
Két nép szenvedése. „A román és magyar nép közt a viszályokat sohasem valóságos, hanem mindkét néptől távol álló idegen érdekek idézték elő.” 1945. június 10., 127. sz., 5. Tovább
Emlékezések az udvarhelyi munkásság legnehezebb korszakára. Hogyan keltették életre Udvarhely megyében a kifosztott és elhagyott üzemeket. 1945. június 10., 127. sz., 7. Tovább
Pătrășcanu igazságügyminiszter Sepsiszentgyörgyön. Megtörtént a sepsiszentgyörgyi bírók beiktatása. A felek anyanyelvén folynak a bírói tárgyalások. 1945. június 12., 128. sz., 1. Tovább
Groza miniszterelnök a romániai ifjúság feladatairól. A Romániai Haladó Ifjúság részt vesz a Magyar Demokrata Ifjak budapesti értekezletén. 1945. június 12., 128. sz., 3. Tovább
