A megyei kiküldöttek beszámolója a Magyar Népi Szövetség kolozsvári nagygyűlésén. 1945. május 12., 103. sz., 1–2.

Jelentések Alsó-Fehér, Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Csík, Fogaras, Háromszék, Hunyad, Kisküküllő, Kolozs, Krassó-Szörény, Maros, Nagyküküllő, Szatmár, Szeben, Temes-Torontál, Torda, Udvarhely megyék és Bukarest város magyarságának helyzetéről, a MNSz szervezetekről. „Udvarhely megye kiküldötte, Kiss Gyula favágó napszámos beszámolt arról, hogy a megyének 104.000 lakosa közül 102.000 magyar, és a magyarság a közigazgatásban 99 százalékban van képviselve.” Maros megye 270 ezer lakosa közül 60 százalék a magyar nemzetiségű, közülük 34 ezer MNSz-tag. A Háromszék megyei MNSZ-tagság: 48.600 fő. Nincs olyan erdélyi megye, amelyben a Magyar Népi Szövetségnek ne lenne tagozata. Szóba került a kongresszuson a magyar oktatás ügye, a magyar zászló használata, a Tg. Jiu-i tábor feloszlatásának követelése. Lukács Ignác géplakatos „legalább négy osztályos magyar nyelvű középiskolát kért Beszterce részére” (1944-ig főgimnázium működött a városban.) Bölcs Béla vasesztergályos, Maros megyei kiküldött „bejelentette a székelyföldi megyék nevében is, hogy villamosítás céljából villamos ipari szakiskolát és műegyetemet kérnek Marosvásárhely részére, bőripari szakiskolát Sepsiszentgyörgyön, útépítési szakiskolát Csíkszeredán, erdőkitermelési szakiskolát Gyergyószentmiklóson, bányász szakiskolát Baróton.” Szatmár megye küldötte elmondta, hogy minden eszközzel segítik a deportálásból hazatérő zsidók újbóli beilleszekdését, a szatmári MNSz 40 ezer pengőt gyűjtött erre a célra. „Szörény vármegye kiküldötte, Faragó Sándor kisiparos rámutat arra, hogy a vármegye lakosságából mindössze 12.000 a magyar. A Népi Szövetség tagjai kemény harcot folytattak a fasizmus ellen, mert ez a vármegye volt a fasiszták egyik fő fészke.”