A kézdivásárhelyi nagygyűlésen Háromszék megye népe fogadalmat tett az ország valamennyi demokrata erejének szilárd összefogása mellett. Kurkó Gyárfás országos elnök nagy tetszéssel fogadott beszédében ismertette a romániai magyarság jogait és kötelességeit. A testvérszervezetek képviselői is felszólaltak a gyűlésen. 1945. szeptember 5., 197. sz., 1–2.

„Aki nem képes arra, hogy népe fájdalmának hangot adjon, az nem is lehet igazi vezető. Mi itt nem folytatunk sérelmi politikát. Amíg nem fáj, nem jajgatunk! De ha egyszer feljajdulunk, akkor mindenkinek tudnia kell, hogy fájdalmaink vannak. Így történt ez Észak-Erdély bekapcsolása után is, amikor a sérelmek halmaza érte Románia demokrata magyarságát. Ezeknek a sérelmeknek adtunk hangot most a kormány előtt.” Kurkó bejelentette, hogy pénzügyi alapok hiányában egyelőre el kell tekinteni a székelyföldi műegyetem felállításáról, a legfontosabbnak nevezett mezőgazdasági fakultás azonban hamarosan megnyílik Marosvásárhelyen. A béke előkészítéséről szólva hangsúlyozta, hogy Románia és Magyarország egyaránt súlyosan vétett a Szovjetunió ellen. „Nem a románság és nem a magyarság dönt most saját sorsa felett, hanem elfogadja azt a határozatot, amelyet róla a béketárgyalások rendjén hozni fognak. Ezt tudniok kellene azoknak is, akik gonosz indulattal azt rebesgetik, hogy én eladtam Erdélyt. Erdélyt senki sem adta el, és sorsa nem tőlünk függ. Saját sorsunk azonban tőlünk függ, és ha demokraták leszünk, akkor ez a sors könnyű lesz. A demokrata országok pedig meg fogják találni a megegyezés és kibékülés útját.”