Mit ért a Magyar Népi Szövetség küldöttsége Bukarestben? Bányai László részletes nyilatkozata az erdélyi magyarság sérelmeinek orvoslásáért folytatott minisztériumi tárgyalásokról. 1946. január 4., 2. sz., 1–2.

Az igazságügyminisztériumban a kényszereladások hatálytalanítása, állampolgársági ügyekben és a katonai amnesztiatörvény kiszélesítése érdekében jártak el. A miniszter ígéretet tett, hogy „a legalább 30 százalékban nemzetiségi nyelvű területek lakosai anyanyelvüket a bíróságok előtt szabadon használhassák.” A belügyminiszter kijelölte azokat a közigazgatási körzeteket, amelyekben „a nemzetiségi törvény értelmében a közigazgatás az illető nemzetiség nyelvén is folyhat. „Kineveznek négy magyar alispánt. Az Ellenséges Javakat Ellenőrző Hivatal a helyi véleményezések alapján dönti el, hogy kiket tekint „ellenséges személyeknek”, akiknek a vagyonát lefoglalják. A földművelésügyi miniszter megígérte a földreform során észlelt magyar sérelmek orvoslását. A közoktatásügyi minisztérium besorolja az egész magyar tantestületet; a tisztogatás köztük később történik meg. Fizetést kapnak a hadifogoly vagy elhurcolt tanárok és tanítók családjai is. Dél-Erdélyben 300 új magyar tanítói állást létesítenek, ez a szám a szükségleteknek megfelelően emelkedni fog. Méltányosan döntenek az iskolaépületek elosztásáról a román és magyar iskolák között. A földrajzot, a történelmet és az alkotmánytant – az úgynevezett nemzeti tantárgyakat – a magyar iskolákban magyar nyelven fogják tanítani. Az ipari oktatás terén a minisztérium meghagyja a magyar ipari középiskolák önállóságát, tanulóik számára magyar ipari érettségit biztosít. Brassóban beindul a magyar nyelvű ipari líceum első osztálya. Intézkedtek a magyar nyelvű oktatás anyagi fedezetének biztosításáról, a kolozsvári magyar egyetem és a marosvásárhelyi magyar orvosi kar jó működéséről. Az egészségügyi minisztérium rövidesen majdnem teljes létszámban kinevezi a magyar orovoskat és egészségügyi személyzetet.