Száraz ágon hallgató ajakkal. 1946. április 21., 92. sz., 9.

Benedek Marcellnak a kolozsvári Világosság 1946. április 1-i számában megjelent cikkéhez fűz megjegyzéseket. Vitatkozik Benedek Marcell állításával, hogy a mai költőkben nincs együvétartozási érzés. Szerző elismeri, hogy csakugyan megritkult az úgynevezett fénykor – a két háború közötti irodalmi korszak – írói csapata, de szemrehányást is tesz az akkori fiatalok nevében, amiért ezt az induló nemzedéket, a más eszmények és esztétikai felfogás okán, az erdélyi magyar irodalom akkori hangadói nem fogadták be, munkáikat nem jelentették meg. Szerző egyetért Benedek Marcellel abban, hogy a középosztály immár alkalmatlan az irodalmi élet hordozására, persze, nem leszegényedése miatt. Helyesel Szemlér a Benedek Marcell véleményének, hogy a munkásság és a nép művelődési törekvéseire kell felépíteni az új erdélyi magyar irodalmat, és a könyvek, folyóiratok megjelenéséig eljárni az egyesületek, falvak rendezte felolvasó estekre.