A romániai magyarság bizalma újra Kurkó Gyárfást emelte a Magyar Népi Szövetség elnöki székébe. Befejeződött a MNSz udvarhelyi nagygyűlése. 1946. július 2., 147. sz., 1–2.

Június 30-án délután a kongresszus megválasztotta az új országos vezetőséget. Elnök: Kurkó Gyárfás. Alelnök: Köteles István földműves, dr. Antal Dániel és Kacsó Sándor. A végrehajtó bizottság tagjai: Mezei Lajos, Balogh Edgár, Szász Ferenc, Huszár Sándor, Mátyás József, Szücs Margit, Döri Erzsébet, Gábor László, Fodor István, dr. Csákány Béla, dr. Takáts Lajos, Bányai László, Czikó Nándor, Gaál Gábor, Kis Gergely, Mag András, Lőrincz László. Másnap, vasárnap délelőtt, istentisztelet után, népgyűlés a székelyudvarhelyi sportcsarnokban. Vlădescu-Răcoasa nemzetiségügyi miniszter Groza miniszterelnök nevében köszöntötte a résztvevőket. „Az ország magyar lakossága számíthat a kormány legteljesebb megértésére.” Kurkó Gyárfás beszéde alatt a tudósításban reakciósnak nevezett csoportok próbálták megzavarni a népgyűlést. „Kurkó Gyárfás kemény egyéniség és megnyugtató fellépése csakhamar helyreállította a rendet. A népgyűlés résztvevői tüntettek az országos elnök mellett: „Kurkó Gyárfás a nép fia, érte harcolunk és érte meg is halunk.” Kurkó beszéde után Kacsó Sándor felolvasta a kongresszus határozatát. „Az udvarhelyi nagygyűlés, az együtt élő két nép közös felemelkedésének vágyától vezéreltetve, kemény harcot hirdet a soviniszta reakció megsemmisítésére. A magyarságnak fájó sebeket osztó román reakciósok támadásaira az ország demokratikus erőinek nemzetiségi különbség nélkül való szolidaritása válaszol, a demokrácia ellen izgató és népi egységünket szétbomlasztani akaró magyar reakciósok tevékenységére pedig a magyar nép öntudatos ereje vág vissza. Teljes bizalommal román demokrata szövetségeseink s élükön a román nép nagy fia és élharcosa, Groza Péter miniszterelnök iránt, s ugyanakkor teljes felelősséggel a bűnös háború következményeit és a soviniszta reakció támadásait szenvedő népünk iránt, őszintén kijelentjük, hogy a régi idökből maradt törvények nem alkalmasak többé sem a jogegyenlőség és testvériség biztosítására, sem pedig a demokrácia védelmére a reakciós mesterkedésekkel szemben. Elismeréssel adózva a Groza-kormány s az Országos Demokratikus Arcvonal eddigi eredményei iránt, a magunk részéről új nemzetiségi jogszabályzat törvényjavaslatával járulunk hozzá az ország belső békéjének és építő munkájának megerősödéséhez.” A beszámoló felsorolja a tervezet főbb pontjait. „Ezek a pontok egyrészt a magyarság számarányának megfelelő részesedését állami juttatásokból, másrészt a magyarság nyelvhasználati kérdésének rendezését és végül a sérelmi ügyeknek egészen új szervek útján történő rendezését kívánják elérni.” Befejezésül, a Kacsó által felolvasott közgyűlési záróhatározat hangsúlyozza: „A Magyar Népi Szövetség ezzel a törvénytervezettel is kiküszöbölni kívánja a népeink nyugodt fejlődésére káros ellentéteket, s a terméketlen álmodozás és semmittevésre ösztökélő csodavárás helyett továbbra is a valóságra akarja alapozni népünk védelmét és boldogulását.” A népgyűlés résztvevői felvonulást rendeztek a város főterén az új MNSZ-vezetőség, illetve a nemzetiségügyi miniszter előtt. A kongresszussal egyidőben választotta meg vezetőségét a Romániai Magyar Írók Szövetsége. Elnök lett Gaál Gábor, alelnökök Nagy István, Salamon László és Tompa László. (A székelyudvarhelyi kongresszuson elfogadott új nemzetiségi törvénytervezettel részletesen foglalkozik Joó Rudolf beszélgetése Demeter Jánossal: A nemzetiségek egyenjogúsításának útján. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1983.)