A székelyudvarhelyi nagygyűlés munkálatai. A MNSz jogi bizottsága által kidolgozott új nemzetiségi törvénytervezet megvitatása. 1946. július 3., 148. sz., 3.

A pénteki ülésen Demeter János dr. egyetemi tanár, a MNSz országos jogi és közigazgatási bizottságának vezetője felolvasta az új nemzetiségi törvény tervezetét. Kurkó Gyárfás bejelentette, hogy ha a törvénytervezetben foglalt előirányzatokat a kongresszus elfogadja, akkor azokat mint minimális követeléseket terjesztik a kormány elé. Horváth László szászrégeni református esperes kérte, hogy a nemzetiségi jogok biztosítását kössék bizonyos szavatosságokhoz. Erdélyi Gyula tankerületi főigazgató az oktatásban követelt egyenjogúságot a magyarság számára. Szabédi László költő a törvényben annak megfogalmazását javasolta, hogy „az államnak ne legyen joga telepítéssel vagy más egyéb intézkedéssel a nemzetiségi területeken az arányszámot a nemzetiségek hátrányára mesterségesen csökkenteni”, s ugyanakkor sürgette az iparosítást a nemzetiségi területeken is. Bányai László felolvasta a Liberalul c. bukaresti Brătianu-párti napilap egyik cikkét, amely a „kisebbségi kérdés” megoldásaként követelte a magyarok kiutasítását Erdélyből. A kongresszus küldöttei erőteljesen adtak hangot felháborodásuknak a cikk miatt. Nagy Géza a magyar iskolahálózat addigi kiépítésével foglalkozott. Kifogásolta, hogy „a tervezet nem szól eléggé világosan a vallásszabadságról és az egyházak iskolafenntartási jogáról. Utalt arra, hogy a nemzetiségi kérdés európai viszonylatban való általános rendezésének módja még ismeretlen.” Szablyár Kornél református lelkész a délbihari magyarság szenvedéseit idézte fel az Antonescu-időkből, majd a nemzetiségi törvénytervezet elfogadását javasolta. A következő – szombati – napon a magyar intézmények üdvözölték a kongresszust: Csőgör Lajos dr. rektor a Bolyai Tudományegyetem, Szegő Dénes osztályvezető az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, György Endre a magyar szövetkezeti központ, Nagy István a Romániai Magyar Írók Szövetsége nevében. A továbbiakban a tudósítás a felszólalók nevét és lakóhelyét jelöli, egyik-másik esetben a hozzászólásuk lényegét is. Részletesebb beszámolót csak Mikó Gábor dr. kolozsvári római katolikus lelkész felszólalásáról kapunk, aki éles szavakkal kifogásolta a MNSz vezetőségének személyi összetételét. Ismételt támadása után Kurkó Gyárfás megvonta tőle a szót. A nemzetiségi törvény tervezetével foglalkozó felszólalók valamennyien támogatták a tervezetet.