A Romániai Magyar Népi Szövetség udvarhelyi népgyűlésén (helyesen: nagygyűlésen) elfogadott záróhatározat szövege. 1946. július 7., 152. sz., 5.

Rövid tudósítást adott róla a lap június 2-i száma. (Kapcsolódó cikk). Most közli a teljes szöveget. „A nemzetiségi jogok szabályozását szolgáló törvénytervezetünk többek között a következő pontokat foglalja magában: A magyar jellegű egyesületeknek és intézményeknek a magyarság országos és helyi számaránya szerint való részesedését minden állami és községi kedvezményben és támogatásban; A magyar jellegű egyházaknak és egyházi intézményeknek a román jellegű egyházakkal és egyházi intézményekkel való egyenlőségét s ugyanolyan mérvű támogatását az állami, valamint egyéb juttatásokból és kedvezményekből; A nemzetiség és az anyanyelv bevallásának teljes szabadságát; A faji eredet kutatásának megtiltását; A faji, vallási vagy nemzetiségi alapon való kiváltságok létesítésének, úgyszintén a fajgyűlölet vagy megvetés hirdetésének szigorú megbüntetését; Az anyanyelv szabad használatát úgy a magán, mint az egyesületi és az egyházi életben, valamint a kereskedelmi könyvvezetésben; Erdély és a Bánság területén a magyar nyelvnek a közigazgatásban a román nyelvvel egyenrangú minősítését; a földrajzi és utcanevek anyanyelven szokásos megjelölésének szabad használatát mind a sajtótermékekben, mind a postai és vasúti küldeményekben; A törvények, rendeletek, hirdetmények magyar nyelven való kötelező hirdetését; A magyarság községi, járási és megyei számarányának megfelelően magyar tisztviselők alkalmazását; A központi kormányzatban, beleértve a miniszteri székeket is, a magyarság megfelelő képviseletét; A katonaságnál magyar kulturális ügyosztályt; Az egymással szomszédos, magyar többségű megyék külön kerületi beosztását magyar főtisztviselőkkel; A magyar közművelődés, a magyar nyelvű állami és felekezeti közoktatás céljaira az állami és községi köztestületek és közalapítványok részéről számarányuknak megfelelő részesedését; Szabad érintkezést a magyarországi közművelődési szervekkel; Magyar nyelvű iskolákban magyar tanerők alkalmazását; Számarányuk szerinti részesedést minden iskolaépületből és felszerelésből; A nemzetnevelésügyi minisztériumban külön magyar ügyosztály létesítését, magyar államtitkárral az élen; A magyar tanügyi főigazgatóságok és tanfelügyelőségek törvényesítését és az állami költségvetésbe való beillesztését; A nemzetnevelésügyi minisztériumban Országos Nemzeti Bizottság alakítását, legalább felerészben magyar tagokkal; ezen Nemzetiségi Bizottságoknak a nemzetiségi sérelmek kivizsgálására és orvoslására illetékes hivatalos fórumként való elismerését; A magyarul nem tudó, valamint a magyarellenes, soviniszta tisztviselőknek a magyarlakta területekről való elhelyezését; A nemzetiségi vagy faji gyűlöletből elkövetett bűncselekményeknek a közönséges bűncselekményeknél súlyosabb büntetését.”