Mit tett a Magyar Népi Szövetség egy esztendő alatt a romániai magyar közműveltségért – és mit kell még tennie a jövőben? Részlet a MNSz székelyudvarhelyi nagygyűlése által elfogadott évi jelentésből. 1946. július 9., 153. sz., 3.

„Országszerte nyíltak magyar óvodák, de ez év tavaszán Háromszék és Csík vármegye területén mintegy 80 magyar tanítási nyelvű óvodát zárt be a nemzetnevelésügyi minisztérium egyik felügyelője. Újra megnyitásuk érdekében tett lépéseink mindeddig nem jártak eredménnyel.” Az alsó fokú oktatás terén a MNSz már 1945-ben elérte azt, hogy 20 magyar gyermek számára is állami magyar iskola létesíthető. Rendezték a besorolt magyar tanerők fizetését, de a román tankönyvekkel ellentétben a magyar nyelvűekre még nem sikerült állami fedezetet szerezni. A középfokú oktatásban az állami magyar iskoláknak még nincs saját épületük, a magyar felekezeti iskolák épületeiben tanítanak, délutánonként. Hiányoznak a középiskolás magyar tankönyvek. Még rosszabb a helyzet a szakiskolák terén. A MNSz brassói szervezete önerejéből állított fel magyar ipari középiskolát. „A magyar főiskolai oktatás biztosítására kiharcoltuk a négyszáz éves erdélyi magyar egyetem utódjaként a Bolyai Tudományegyetem felállítását. Három kar Kolozsvárott, az orvosi kar Marosvásárhelyen működik. A Bolyai Tudományegyetem ma 2300 hallgatónak teszi lehetővé az anyanyelven való legfelső oktatást. Létezése jogegyenlőségünkkért való harcunk jelképes eredménye, működése azonban olyan tárgyi akadályokba ütközik, hogy tudományos színvonala távolról sincsen biztosítva. A tanárok és diákok a legnagyobb erőfeszítéssel dolgoznak.” Nincs elegendő épület az egyetemi karok számára. Az állami költségvetés az egyetem fenntartási költségeinek alig egyharmadát fedezi. Nem jött létre magyar műegyetem, nem valósult meg a magyar tagozat a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán. „A mezőgazdasági főiskoláért állandó harcot vívunk.” Megalakult a kolozsvári Magyar Zenei és Képzőművészeti Főiskola. Az egészségügyi személyzet besorolása általában a MNSz javaslatainak megfelelően történt. A gyógyszerjogok kérdése azonban „igen érzékenyen érinti és súlyos helyzet elé állítja a magyar gyógyszerészeket.” A színjátszás terén eredmény a kolozsvári Állami Szentgyörgyi István Színház és az állami támogatást élvező marosvásárhelyi Székely Színház felállítása. „Színházaink az állami támogatást nem kielégítő módon kapják. Magyar társulat játszik még Nagyváradon, Szatmáron és Aradon. Az iskolán kívüli népművelés céljaira minden megyében népfőiskola alakult. A Magyar Népi Szövetség kérésére a művészetügyi minisztérium magyar művészeti felügyelőséget létesített, „kiadásait azonban az állam nem fedezi, és így ez az állami szerv is a Magyar Népi Szövetség támogatására szorult.” A MNSz rendezte a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum helyzetét, Kolozsvárott felállították az EMKE 1848-as Ereklye Múzeumát, Aradon ereklyekiállítást rendeztek, számos műemléket mentettek meg.