Népi Egység (1944–1948) annotált cikk-bibliográfia

Készítette: Beke György. Közlésre előkészítette: javította és a hiányokat pótolta Györgyjakab Izabella és Bárdi Nándor.

(György Endre) (gy.e.)

A Magyar Népi Szövetség teljes súlyával megvédi az ezerkétszáz erdélyi magyar szövetkezetet. Mi történt az OSZI részéről egybehívott udvarhelyi közgyűlésen. 1946. szeptember 1., 198. sz., 3.

„Jogegyenlőségünkért vívott harcunk egyik leglényegesebb fejezete szövetkezeti hálózatunk és szövetkezeti intézményeink jogainak biztosítása és a nyugodt fejlődési lehetőségek előteremtése.” Az 1200 erdélyi magyar szövetkezet már egy negyedszázada két nagy központba, – „Szövetség” és „Kaláka” (volt „Hangya”) – tömörült. Az INCOOP, vagyis az Országos Szövetkezeti Intézet – az OSZI – most a magyar fogyasztási és hitelszövetkezeteket a maga megalakuló megyei központjaiba, az úgynevezett federálékba akarja beolvasztani, ami „természetszerűleg az évtizedek során jól kiépített és hatalmas iparüzemekkel rendelkező és egész Erdély területén működő magyar szövetkezeti központok megszűnését jelentené.” A Magyar Népi Szövetség a magyar szövetkezetek fenntartását jogosnak tartja és küzd érte, az OSZI ezzel szemben „a magyar szövetkezeteknek mindaddig nem ad árut és hitelt, amíg be nem lépnek a megyei federálékba.” Udvarhely megyében a federálé alakuló közgyűlésén a megye magyar szövetkezetei nem vettek részt, hanem 100 tiltakozó jegyzőkönyvet küldtek, és kijelentették, hogy ragaszkodnak a magyar szövetkezeti központokhoz.