Szakács János egész életében a székelység politikai és gazdasági boldogulásáért küzdött. Látogatás a háromszéki kisgazdák vezető egyéniségénél. 1946. október 20., 239. sz., 11.

A MNSz listáján harmadik háromszéki képviselőjelölt, étfalvazoltáni gazdaember édesapja négy hold földön kezdett el gazdálkodni, Szakács János most harminc holdat művel, négy gimnáziumi és középfokú gazdasági iskolai bizonyítvánnyal. Közéleti meggyőződése: „Nemzeti jogegyenlőségünkért vívott harcában az erdélyi magyarság nem hullhat szét kisebb-nagyobb csoportokra.” A székelység jövőjét – az ipar mellett – a minőségi állattenyésztésben és a belterjes földművelésben látja. Ehhez szakképzett gazdaifjakra lenne szükség, márpedig „az egész Székelyföldön nincs középfokú gazdasági iskola.” A megye gazdatársadalma előteremtené a szükséges anyagiakat, ha magyar gazdasági iskola létesülne és nem csupán „tagozat” állna rendelkezésére. (Utalás arra, hogy a háromszéki Kőröspatakon szerveződő gazdasági iskolában csak az egyik tagozaton tanítanak majd magyarul, noha a diákok előreláthatóan kizárólag magyar fiatalok közül verbuválódnak. Kapcsolódó cikk) „Közben széttekintettünk a Szakács-portán. Megtekintjük a mintaszerű, törzskönyvezett állatállományt, gazdasági felszereléseket. Szakács János a kertjében lévő négy hatalmas silóhoz vezet. Mint mondja, a legényével ketten csinálták mind a négyet – négy nap alatt.”