Oblomov közénk költözött. 1947. január 16., 12. sz., 4.

„Mostanában újra átolvastam Goncsarov remek regényét, s ijedten láttam meg: hány Oblomov él közöttünk is, tétlen várakozásban, haszontalan semmittevésben, egyre jobban megszakítva kapcsolatát az élettel és mindennel, ami a mai életet jelenti.”