A minőségi demokráciával nemzeti egyenjogúságunk tökéletesedik – mondotta Kurkó Gyárfás a MNSz központi szervezőinek értekezletén. 1947. október 5., 224. sz., 3.
Elsőnek Bányai László tartott külpolitikai tájékoztatót, hangsúlyozva Kelet és Nyugat ellentéteinek kiéleződését. Kurkó Gyárfás belpolitikai elemzésében a helyzet legfőbb jellemzőjének nevezte azt, hogy a parlamentben a demokratikus erők abszolút többségben vannak, végrehajtották a földreformot, felszámolták a reakció legális lehetőségeit, végbement a pénzügyi reform és megtörténtek az előkészületek az igazságszolgáltatás reformjára is. A nemzetiségi egyenjogúság kormányzási program. Kurkó „foglalkozott a belső tisztogatás kérdésével”, de a tudósítás ebbéli álláspontját nem részletezi. (Kurkónak ebben a kérdésben vallott nézeteit illetően eligazító lehet az a vezércikke – utolsó cikke közéleti szereplése során –, amelyet a kolozsvári Világosságban közölt 1947. szept. 29-én A néppel együtt címmel, s amelyben figyelmeztetett: „Mellőzni kell az egyes helyeken beteges meggyanúsítással élő szenvedélyeket, és az éberség fokozásával helyet kell adni a komoly építő munkának népünk minden jóhiszemű fia részére, mert ellenkező esetben népünket passzivitásba, tétlenségbe és ezzel a demokrácia ellenségeihez hajtjuk. Márpedig az ilyen munka nem kevésbé veszélyes a reakció tudatos aknamunkájánál.” Ezt a vezércikket, amelyben kitért a MNSz vezetőségének, illetve saját magának a vitáira is „legfelelősebb élharcos szövetségeseinkkel”, névvel nevezve Groza miniszterelnököt és „Luka László testvérünket” a szövegből kitetszően a nemzetiségi kérdés alakulását illetően, s amely vezércikk a Világosságban, a MNSz központi lapjában egy teljes oldalt töltött be, a Népi Egység szintén a MNSz lapja, sőt Kurkó alapította orgánuma nem vette át.)