Beszélgetés Szemlér Ferenccel új könyvéről. 1947. október 8., 226. sz., 3.

Az Arkangyalok bukása a vasgárdisták rövid uralmát mutatja be. A legionáriusok „Mihály arkangyal katonáinak” nevezték magukat. A regény délerdélyi magyarok körében játszódik, s mivel – a szerző szerint – még Antonescu marsall uralma idejében íródott, legális közlésre számítva, ezért „zárt magyar szemléletet” tükröz. „Hiányzik a románok és magyarok viszonyának haladó szellemű kifejtése, hiányzik a németség szerepének a kidomborítása.” Szemlér további köteteket ígér, amelyekben kibonthatja a korszak egészének rajzát. („Az Augusztustól augusztusig című, a felszabadulást előkészítő illegális antifasiszta mozgalom krónikáját kínáló trilógiájából (1946–1962) csak az első változatában még 1944 előtt írott Arkangyalok bukása képvisel töretlen művészi értéket, a másik két kötetet az események, és főképp az antifasiszta, illetve kommunista hősök elnagyolt, az epika élet- és embergazdagságáról lemondó ábrázolása gyengíti.” – Kántor Lajos – Láng Gusztáv: Romániai magyar irodalom 1944–1970. Kriterion, Buk. 1973, 85. old.)