Megkezdődtek a vádbeszédek a Maniu-perben. Maniu volt a feje mind az országban, mind a külföldön tevékenykedő összeesküvő csoportoknak. 1947. november 5., 249. sz., 1.
Ilie Lazăr vádlott elismeri, hogy „1944 őszén az Észak-Erdélybe bevonuló román hadsereg mellett mint jogi tanácsadó működött, abból a célból, hogy megoldja a polgári lakosság és a hadsereg között felmerülő »bizonyos kérdéseket«, de arról már hallani sem akar, hogy valami köze lett volna a Maniu-gárdához és Olteanuhoz, a gárdák vezetőjéhez. Igaz ugyan, hogy a gárdák indulása alkalmával beszédet intézett hozzájuk, de ezen kívül semmit sem tud, semmi köze sem volt semmihez…” (Noha a vádiratban nem szerepeltek, a tárgyalásokon mégis szóba hozódtak a Maniu-gárdák észak-erdélyi gyilkosságai. Kapcsolódó cikk)