A Magyar Népi Szövetség temesvári nagygyűlésének pénteki ülése. A megyei kiküldöttek felszólalásai. 1947. november 24., 266. sz., 1.

Kacsó Sándor országos alelnök tartott külpolitikai, Takács Lajos dr. nemzetiségügyi alminiszter belpolitikai beszámolót, Csákány Béla dr. főtitkár pedig az országos intézőbizottság szervezeti beszámolóját ismertette. Felszólalt Czápos Ferenc aradi ifjúsági kiküldött, Borsi József (Nagyvárad) Rácz György a dolgozó földművesek, Bíró Béla az ifjúság, Szőcs Endre a lelkészek nevében, László Ferenc dr. (Háromszék m.), Kovács Elek (Bihar m.), Csűrös István (Kolozsvár), Székely Franciska (Brassó), Balázs András tanító, Gáll Márton és Elekes Béla (Csík m.). „Csőgör Lajos dr., a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem rektora bejelentette, hogy az elmúlt idővel szemben, az egyetem fenntartásához szükséges anyagi alapok megvannak.” További támogatást kért internátus felállításához és folyóirat megindításához.
„Tóth György Bákó megyei, lészpedi csángó a moldvai 80.000 lelket számláló moldvai csángó-magyarság üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlésnek, és kérte, járjon közbe, demokrata papok kerüljenek a moldvai csángóvidékre. Olyanok, akik megengedik a magyar anyanyelv használatát.”
Simon István a máramarosi szórványmagyarság helyzetét tárta fel, Lakatos Zsigmond lupényi bányász – aki a zsilvölgyi bányászok ajándékaként egy darab szenet, egy bányászlámpát és egy bányászt ábrázoló szobrot adott át a kongresszusnak – a bányamunkások hősies erőfeszítéséről beszélt.
Megérkezett a kongresszusra Gyöngyösi István bukaresti magyar követ, akit Kurkó Gyárfás köszöntött.
További felszólalók: Lázár József, a központi sajtóország helyettes vezetője, Fuhrmann János brassói megyei MNSz-titkár, Imest János udvarhelyi képviselő, aki a székelyföldi iparosítás alapfeltételét képező Székelyudvarhely–Csíkszereda vasútvonal megépítését sürgette, Rapp Károly bukaresti evangélikus lelkész, Bende Béla unitárius lelkész, parlamenti képviselő.
„Balogh Edgár bejelentette, hogy a művészetügyi minisztérium a magyar színházak részére kétmillió lejt kiutalt. Bejelentette továbbá a Petőfi-alap újjáélesztését és ismertette a szeggyűjtési mozgalom eredményét. ebből fedezték a csángó gyermekek oktatását és népi kollégiumokban való elhelyezését. Megvásárolták számukra az első magyar könyveket.”
A tudósítás végül Szentimrei Jenőnek, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójának felszólalását idézi, aki bejelentette, hogy „a színháznak még vannak nehézségei, de sérelmei már nincsenek”.
(„A kongresszusi jelentések és felszólalások megélénkült tevékenységről adtak számot. Nem is kellett új szólamoknak vagy terveknek elhangzaniuk, a gazdag anyag a szervezet életében lezajlott belső fordulat és népi megerősödés jegyében igazolta a vállalt út helyességét és eredményeit. Kiemelkedő volt a tanügyi beszámoló, melyben 103 állami és 70 felekezeti középiskolánk szerepelt, s általános tetszést aratott a Bákó megyében felállított első csángó magyar iskolák híre. Csákány Béla főtitkári jelentéséből kiderült, hogy elkészült mindazoknak a helységeknek a pontos lajstroma, ahol a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban a magyar nyelvhasználatra szükség van, s a MNSz parlamenti csoportja a kimutatások alapján kívánja elérni a kérdés rendezését.” Balogh Edgár: Férfimunka. Magvető Könyvkiadó, Bp., 1986, 240–241. old.)