Népi Egység (1944–1948) annotált cikk-bibliográfia

Készítette: Beke György. Közlésre előkészítette: javította és a hiányokat pótolta Györgyjakab Izabella és Bárdi Nándor.

Választott a MNSz temesvári nagygyűlése: Kacsó Sándor a Romániai Magyar Népi Szövetség elnöke. Kik kerültek a magyarság nemzetiségi szervezetének élére? 1947. november 26., 267. sz., 1.

Kós Károly elnökletével összeült a jelölőbizottság. Elnök: Kacsó Sándor, alelnökök: Bányai László, Juhász László és Vass Márton. A politikai titkárság tagjai: Kurkó Gyárfás, Takács Lajos nemzetiségügyi alminiszter, Csákány Béla, Révy Ilona és Czikó Nándor. A végrehajtó bizottság tagjai: Balogh Edgár, Csűrös István egyetemi adjunktus, Döry Erzsébet, Fehér Pál tankerületi főfelügyelő, Gaál Gábor, Gaál (helyesen: Gáll) munkás, Káli János munkás, Kis Pál kereskedő, Kótay Miklós ifjú, László Ferenc dr. közjegyző, Lázár József író, Mezei Lajos munkás, Rácz György földműves, Székely László, Szigeti József tankerületi főfelügyelő és Tóth Géza földműves.
A kongresszust követő népgyűlésen felszólalt Székely Lászlóné (Brassó), Vass Márton alelnök és Kacsó Sándor elnök. Végül Balogh Edgár felolvasta a határozati javaslatot.
(„Kurkó Gyárfás megbukott volna? Így nem fogalmazott senki. A háttérből csak annyi szivárgott ki, hogy a MADOSz régi s a MNSz alapító elnökétől önbírálatot kértek a szövetkezeti kérdésben elfoglalt nemleges vagy fenntartásos állásfoglalása miatt [Luka László valósággal kérlelte – hangzott a fáma], de a nyakas székely hallgatott… Mint régi kommunista, fegyelmezetten alávetette magát a kongresszusi határozattá vált jelölésnek, s impozáns alakja továbbra is jelen volt a közéletben. Szervezeti munkája sem hiányzott, de valami odaveszett az elnöki székből való távozásával. Az önösszeszedés, a magunk erejéből való kiindulás, a belülről fenntartott egyenlőségi tudat keménysége!”. Balogh Edgár: Férfimunka. Magvető Könyvkiadó, Bp. 1986, 241–242. old.
Az erdélyi magyar közéletben való „további jelenléte”, a lapgyűjtemények tanúsága szerint, egy-két jelentéktelen politikai megnyilatkozásra, megyei üléseken elmondott beszédre korlátozódott. Az 1948. március 28-i választásokon úgy részt vett, Csík megye listavezetőjeként, mint 1946 őszén, most a Népi Demokrácia Frontjának közös listáján, meg is választják, de parlamenti tevékenységének semmi nyoma. A MNSz 1948 decemberében tartott negyedik – egyben utolsó – kongresszusán nem szólalt fel, ezen a kongresszuson a legfőbb vezető testületekből is kiesett, csupán a Központi Bizottsággá átkeresztelt úgynevezett százas intézőbizottságba választották vissza, így szerepeltetve a névsorban: „Kurkó Gyárfás kisiparos, Kolozs megye.” – Népújság, 1948. dec. 15., 1. o.)