Hogyan ébrednek öntudatra, valósággal szívják a művelődést és demokratikus papokat kérnek a moldvai csángók. Beszélgetés Boér János megyei tanfelügyelővel Bacău megyében végzett körútjáról. 1948. február 23., 43. sz., 5.

Lészpeden a nép 18 iskolapadot készített önkéntes munkával. Klézsén elhíresztelték, hogy aki a népszámláláskor magyarnak vallja magát, azt „messze földre” kitelepítik. „Közben természetesen népgyűléseken világosították fel a népet, hogy nincsen mitől tartania, a demokrácia nem ideiglenes valami, hanem örökké tartó eszme, amely végleges győzelmet aratott. Rövidesen 200 tanulót írtak be.” Bakk Pál új, fiatal magyar tanító az egyik moldvai csángó-magyar községben rövid, egy-két hét alatt 300 tagot szervezett be a Magyar Népi Szövetségbe. „A tanfelügyelőség most készít útnak 1000 irkát. Mert az is kell. És főképpen könyv, könyv! Mert a Kárpátokon túli magyarság tanulni akar, tudni és a még fennálló sötétséget is ki akarja űzni falvaiból.”