Március 1-től Népújság címmel Brassóban jelenik meg a Székelyföld napilapja. 1948. február 27., 46. sz., 5.

A demokratikus fejlődés új korszakával lépést kell tartania a sajtónak is. „Nagyobb távlatokat, jobb, gyorsabb, pontosabb hírszolgálatot ma csak fejlett kulturális és gazdasági gócpontoknál lehet kifejteni. Ez tette szükségessé a lap Brassóba költöztetését. Megmarad a sepsiszentgyörgyi szerkesztőség és állandó tudósítók lesznek Csík és Udvarhely megyékben, „így a jövőben fokozottabban mondhatjuk magunkat a Székelyföld lapjának”, az eddigi hátrányok nélkül. A szerkesztőség heti háromszor nyolc oldalt, nagyobb formátumot és „a színvonal nem kis mértékű emelkedését” ígéri.
(A Népújság Brassóban 1948. március elejétől ugyanazon év augusztus 10-ig jelent meg. Akkor a marosvásárhelyi Szabad Szó és a brassói Népújság egyesült: Népújság címmel Marosvásárhelyen jelent meg. „A Romániai Magyar Népi Szövetség székelyföldi napilapja” alcímmel. Az egyesülést a marosvásárhelyi Szabad Szó 1948. aug. 6-i száma azzal indokolta, hogy mind a két lapnak nagyobb olvasótáborra, szélesebb tevékenységi területre volt szüksége ahhoz, hogy – nyilván „magasabb szinten” fejthesse ki munkáját. A marosvásárhelyi Népújságot az addigi Szabad Szó szerkesztői jegyezték továbbra is: főszerkesztő Kovács György volt, felelős szerkesztő Gábosi Tamás. Az új Népújság első számain csak a marosvásárhelyi szerkesztőség címe szerepelt, aug. 16-án jelent meg először, hogy a brassói szerkesztőség a Rózsa tér 2. szám alatt, a sepsiszentgyörgyi kirendeltség pedig a Zöldségpiac tér 10. szám alatt található. A hajdani Népi Egység munkatársai közül nagyjából csak Tiboldi Béla szerepelt tovább is rendszeresen a Népújság hasábjain.
Brassóban és Sepsiszentgyörgyön ezzel megszűnt a helyi magyar sajtó. Valószínűleg közrejátszott ebben az is, hogy az 1947 szeptemberben megindult bukaresti Romániai Magyar Szó, országos napilapként, gyorsan eljutott erre a Bukaresthez közeli vidékre, és szinte a helyi sajtó részletességével közölte az itteni híreket. Brassóban 1963 márciusában jelent meg újra magyar lap, heti rendszerességgel, az Új Idő, amely 1969-ben felvette a Brassói Lapok nevet, Sepsiszentgyörgyön pedig 1968 márciusában megindult a Megyei Tükör, előbb heti-, majd napilapként.)