B.1.3. A(z erdélyi) magyarság őstörténete
1–16 termék, összesen 67 db
-

ALFÖLDI Mihály
A csángók legrégibb említése. Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 5. sz., 245. -

ASZTALOS Miklós
A székelyek őstörténete letelepülésükig. Erdélyi Múzeum. XXXVII. évf. (1932) 4–6. sz., 123–141. -

ASZTALOS Miklós
A székelyek őstörténete letelepülésükig. (Erdélyi Tudományos Füzete, 45.) Erdélyi Múzeum-Egyesület, Cluj–Kolozsvár, 1932. -

ASZTALOS Miklós
Erdély története. In: ASZTALOS Miklós –- CHOLNOKY Jenő – GUNDA Béla – KNIEZSA István – KOZOCSA Sándor: Erdély. Magyar Népművelők Társasága, Budapest, 1940, 47–72. -

BENKŐ Lóránd
Adalékok a székelyek korai történetéhez. Benkő Lóránd akadémikussal beszélget Szabó T. Ádám. Honismeret. XIII. évf. (1985) 5. sz., 22–29. -

BENKŐ Lóránd
A csángók eredete és települése a nyelvtudomány szemszögéből. Magyar Nyelv. LXXXV. évf. (1989) 3. sz., 271–287., 4. 386–405. -

BENKŐ Lóránd
A csángók eredete és települése a nyelvtudomány szemszögéből. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai, 188.) Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1990. -

BENKŐ Loránd
Adalékok a székelyek korai történetéhez. Erdélyi Múzeum. I. évf. (1990) 109–122. -

ENGEL, Johann Christian
Geschichte der Moldau und Walachey. I–II. Halle, 1804. -

ERDÉLYI Lajos
A csángók eredete nyelvjárásaik alapján. A brassómegyei és háromszéki csángók. Magyar Nyelvőr. XXXVII. évf. (1908) 1. sz., 1–13., 2. sz., 63–75. -

ERDÉLYI Lajos
A csángók eredete nyelvjárásaik alapján. I. A brassómegyei és háromszéki csángók. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1907. -

ERDÉLYI Lajos
A gyimesi, moldvai és bukovinai csángók eredete. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 6. sz., 257–261. -

ERDÉLYI Lajos
A székelyek eredetéhez. Magyar Nyelv. XX. évf. (1924) 4–6. sz., 73–75. -

ERDÉLYI László
A székelyek eredete. Kolozsvár, 1918. -

FERENCZI Géza
Újabb adalékok a moldvai csángók kérdéséhez. Korunk. 3 f. I. évf. (1990) 2. sz., 250–254., 3. sz., 373–384., 5. sz., 628–637. -

FERENCZI István
A székelyek eredetének és Erdélybe telepedésének kérdéséről. Korunk. XXVII. évf. (1968) 2. sz., 205–213.