B.1.5.2. Cigányok

  • Helytartó

    PUCI Béla
    Marosvásárhely, 1990: három napig magyar – egy roma a barikád magyar oldalán. (Roma Sajtóközpont Könyvek, 1.) Roma Sajtóközpont, Budapest, 2000.
    Tovább olvasom
  • Helytartó

    REYNIERS, Alain
    Tsigane, heureux si tu es libre! [Cigány,…] Editions UNESCO, Paris, 1998.
    Tovább olvasom
  • Helytartó

    RESZLER Boglárka
    Rromi din judeţul Satu Mare. Un studiu social. [A Szatmár megyei cigányok. Szociológiai tanulmány.] Organizaţia Caritas Satu Mare, Satu Mare, 2001.
    Tovább olvasom
  • Helytartó

    RIES, Johannes
    A romák és Isten népe – a pünkösdista misszió hatása a roma kultúrára. In: Ilyés Sándor – Pozsony Ferenc (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 15. Lokalitások, határok, találkozások. Tanulmányok erdélyi cigány közösségekről. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2007, 139–152.
    Tovább olvasom
  • Helytartó

    SCHWICKER, Johann Heinrich
    Die Zigeuner in Ungarn und Siebenbürgen. [A magyarországi és erdélyi cigányok.] Wien-Teschen, 1883.
    Tovább olvasom
  • Helytartó

    SCHWICKER, Johann Heinrich
    Die Sprache der transsilvanischer Ziganeuer. [Az erdélyi cigányok nyelve.] Berlin, 1883.
    Tovább olvasom
  • Helytartó

    SZALAY Béla
    Cigánytörténeti adatok. Ethnographia. XXV. évf. (1914) 2. sz., 89–93.
    Tovább olvasom
  • Helytartó

    SZILÁGYI Levente
    A család/háztartás intézménye a csedregi cigányközösségben. In: Jakab Albert Zsolt – Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok 5. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 27.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2006, 201–213.
    Tovább olvasom
  • Helytartó

    SZŐCS Andrea Enikő
    Dallas a Pata-réten. Művelődés. LIII. évf. (2000) 1. sz., 8–9.
    Tovább olvasom
  • Helytartó

    SZŐCS Lajos
    A korondi cigányok közösségéről. Hitel. Erdélyi Szemle. (1994) 5–6. sz., 99–107.
    Tovább olvasom
  • Helytartó

    SZUHAY Péter – BARATI Antónia (szerk.)
    Képek a magyarországi cigányság 20. századi történetéből. „A világ létra, melyen az egyik fel, a másik le megy.” Antropológiai fotóalbum. Néprajzi Múzeum, Budapest, 1993.
    Tovább olvasom
  • Helytartó

    TÉGLÁS István
    Vándorczigányok útijele. Néprajzi Értesítő. XII. évf. (1911) 3. sz., 196–199.
    Tovább olvasom
  • Helytartó

    TESFAY Sába
    A kalap, az ezüstgombos lájbi és az ezüst zsebóra. A marosvásárhelyi gáborcigány viselet az identitás tükrében. Világosság. XLVI. évf. (2005) 7–8. sz., 181–193.
    Tovább olvasom
  • Helytartó

    TESFAY Sába
    Halottak napja és vallási tér gábor közösségben. In: Prónai Csaba (szerk.): Cigány világok Európában. Nyitott Könyvműhely Kiadó, Budapest, 2006, 256–268.
    Tovább olvasom
  • Helytartó

    TESFAY Sába
    „Mi vagyunk a kalapos gábor cigányok, akik nem isznak…” A gábor cigány közösség belső és külső kapcsolatait szabályozó kognitív sémák. In: Bakó Boglárka – Papp Richárd – Szarka László (szerk.): Mindennapi előítéletek. Társadalmi távolságok és etnikai sztereotípiák. (Tér és terep 5. MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet Évkönyve.) Balassi Kiadó, Budapest, 2007, 65–90.
    Tovább olvasom
  • Helytartó

    TÖRÖK Melinda
    Nemi szerepek gáborcigány családokban. Művelődés. LIII. évf. (2000) 1. sz., 28–30.
    Tovább olvasom