B.1. Nemzeti és etnikai identitás
401–500 termék, összesen 876 db
-
BOROVSZKY Samu (szerk.)
Bihar vármegye és Nagyvárad. (Magyarság Vármegyéi és Városai.) Budapest, 1901. -
BOROVSZKY Samu (szerk.)
Szatmár megye. Budapest, 1907. -
BOROVSZKY Samu (szerk.)
Temes vármegye. Budapest, 1910. -
BOROVSZKY Samu (szerk.)
Temes vármegye és Temesvár sz. kir. város monográfiája. Budapest, 1914. -
ENDES Miklós
Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1938. -
FERENCZ Béla
Csikvármegye monografiája a legrégibb időktől napjainkig. Miercurea-Ciuc, 1935. -
GAÁL Jenő
Arad vármegye gazdasági leírása. Arad, 1897. -
GYÖRFFY István
Kolozs vármegye néprajzi térképe a Hunyadiak korában. Föld és Ember. V. évf. (1925) 105–106. -
HUSZKA József
Háromszék és Csik megyék. Székely Egyesület, udapest, 1895. -
ICZKOVITS Emma
Az erdélyi Fehér megye a középkorban. (Település- és népiségtörténeti értekezések 2.) Budapest, 1939. -
JAKAB Elek – SZÁDECZKY Lajos
Udvarhelyvármegye története. A legrégibb időktől 1849-ig. Athenaeum, Budapest, 1901. -
JÁKÓ János
Háromszék vármegye. Nagykikindai Gymnasium Értesítője. 1882–1883. -
JAKÓ Zsigmond
Bihar megye a török pusztítás előtt. Budapest, 1940. -
JANCSÓ Benedek (szerk.)
Arad vármegye és Arad sz. k. város monográfiája. I–IV. Arad, 1893–1913.. -
JANCSÓ Benedek – SOMOGYI Gyula
Arad vármegye és Arad szab. kir. város monographiája. Arad, 1912. -
JANKÓ János
Aradvármegye földje és népe az újabb korban. Budapest, 1895. -
KÁDÁR József – RÉTHY László – TAGÁNYI Károly
Szolnok-Doboka vármegye monographiája. I–VII. Kiadja a vármegye közönsége, Deés, 1898–1905.. -
KUUN Géza, gr.
Hunyad vármegyéről ethnographiai vázlat. 1889. -
KUUN Géza, gr. – TÉGLÁS Gábor – TORMA Zsófia
Hunyadvármegye története. Athenaeum, Budapest, 1902. -
LÁZÁR István
Alsófehér vármegye magyar népe. I. Nagyenyed, 1899. -
LÁZÁR István
Alsófehér vármegye magyar népe. 1904. -
MEZŐSI Károly
Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében (1962). Gróf Teleki Pál Tudományos Intézet, Budapest, 1943. -
NAGY Imre, T.
Csík megye. Budapest, 1902. -
NAGY Sándor, K.
Biharország. Nagyvárad, 1884. -
NYEGRE László
Máramaros megye. Budapest, 1900. -
OSVÁTH P.
Bihar vármegye sárréti járása leírása. Nagyvárad, 1875. -
PARECZ István (szerk.)
Arad-megye és Arad város ismertetése. Arad, 1871. -
PESTY Frigyes
A szörényi bánság és szörény vármegye története. I. Budapest, 1878. -
PESTY Frigyes
Krassó vármegye története. II. Budapest, 1884. -
PETRI Mór
Szilágy vármegye monographiája. I–VI. Kiadja Szilágyvármegye közönsége, Zilah, 1901–1904.. -
PÓTSA József (szerk.)
Háromszék vármegye. Emlékkönyv Magyarország ezeréves fennállásának ünnepére. Sepsiszentgyörgy, 1899. -
RÁKOSSY Jakab
Székelyföld. Háromszék. Sepsi-Szent-György, 1898. -
SZABÓ T. Attila (szerk.)
Szolnok–Doboka magyarsága. Minerva, Dés–Kolozsvár, 1944. -
SZILÁGYI István
Máramaros vármegye egyetemes leírása. Budapest, 1876. -
SZIRMAY Antal
Szatmár vármegye fekvése, történeti és polgári esmérete. Buda, 1809. -
SZEGHALMY Gyula
Erdélyi vármegyék. Budapest, 1942. -
TÉGLÁS Gábor
Hunyad megye. Budapest, 1903. -
TURCHÁNYI Tihamér
Krassó-Szörény-vármegye néprajzi viszonyai a mohácsi vész előtti időkben. Lugos, 1901. -
(n. n.)
Alsó-Fehér vármegye monográfiája. I–III. Nagyenyed, 1896–1901.. -
ALFÖLDI Mihály
A csángók legrégibb említése. Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 5. sz., 245. -
ASZTALOS Miklós
A székelyek őstörténete letelepülésükig. Erdélyi Múzeum. XXXVII. évf. (1932) 4–6. sz., 123–141. -
ASZTALOS Miklós
A székelyek őstörténete letelepülésükig. (Erdélyi Tudományos Füzete, 45.) Erdélyi Múzeum-Egyesület, Cluj–Kolozsvár, 1932. -
ASZTALOS Miklós
Erdély története. In: ASZTALOS Miklós –- CHOLNOKY Jenő – GUNDA Béla – KNIEZSA István – KOZOCSA Sándor: Erdély. Magyar Népművelők Társasága, Budapest, 1940, 47–72. -
BENKŐ Lóránd
Adalékok a székelyek korai történetéhez. Benkő Lóránd akadémikussal beszélget Szabó T. Ádám. Honismeret. XIII. évf. (1985) 5. sz., 22–29. -
BENKŐ Lóránd
A csángók eredete és települése a nyelvtudomány szemszögéből. Magyar Nyelv. LXXXV. évf. (1989) 3. sz., 271–287., 4. 386–405. -
BENKŐ Lóránd
A csángók eredete és települése a nyelvtudomány szemszögéből. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai, 188.) Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1990. -
BENKŐ Loránd
Adalékok a székelyek korai történetéhez. Erdélyi Múzeum. I. évf. (1990) 109–122. -
ENGEL, Johann Christian
Geschichte der Moldau und Walachey. I–II. Halle, 1804. -
ERDÉLYI Lajos
A csángók eredete nyelvjárásaik alapján. A brassómegyei és háromszéki csángók. Magyar Nyelvőr. XXXVII. évf. (1908) 1. sz., 1–13., 2. sz., 63–75. -
ERDÉLYI Lajos
A csángók eredete nyelvjárásaik alapján. I. A brassómegyei és háromszéki csángók. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1907. -
ERDÉLYI Lajos
A gyimesi, moldvai és bukovinai csángók eredete. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 6. sz., 257–261. -
ERDÉLYI Lajos
A székelyek eredetéhez. Magyar Nyelv. XX. évf. (1924) 4–6. sz., 73–75. -
ERDÉLYI László
A székelyek eredete. Kolozsvár, 1918. -
FERENCZI Géza
Újabb adalékok a moldvai csángók kérdéséhez. Korunk. 3 f. I. évf. (1990) 2. sz., 250–254., 3. sz., 373–384., 5. sz., 628–637. -
FERENCZI István
A székelyek eredetének és Erdélybe telepedésének kérdéséről. Korunk. XXVII. évf. (1968) 2. sz., 205–213. -
FERENCZI István
Az erdélyi honfoglalás kérdése a régészeti leletek világánál. Erdélyi Múzeum. LVIII. évf. (1996) 1–2. sz., 9–40. -
GUNDA Béla
Néhány néprajzi megjegyzés Erdély történetéhez. In: Tanulmányok Erdély történetéről. Debrecen, 1988, 37–44. -
GYALLAY Domokos
Lófi székely – lófő székely. A székely őstörténet nyomai az élő nyelvben. Magyar Nyelv. LV. évf. (1959) 2. sz., 218–226. -
GYÖRFFY István
A feketekörös-völgyi magyarság letelepülése. Az erdélyi magyarság eredete. (Településföldrajzi tanulmány.) Budapest, 1914. -
GYÖRFFY István
A feketekörösvölgyi magyarság települése. Magyar nép, magyar föld. Budapest, 1942. -
HÓMAN Bálint
A székelyek eredete. Magyar Nyelv. XVII. évf. (1921) 4–6. sz., 90–107. -
HÓMAN Bálint
A székelyek eredete. (Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai, 17.) Budapest, 1921. -
HÓMAN Bálint
A magyarság megtelepülése. Budapest, 1921. -
HORGER Antal
A hétfalusi csángók eredete. Brassói Szemle. XXII. évf. 1902. 23. sz. -
HORGER Antal
A csángó nép és a csángó név eredete. Erdélyi Múzeum. XXII. évf. (1905) 2. sz., 65–80., 3. sz., 125–137. -
JERNEY János
Keleti utazás a’ Magyarok” Őshelyeinek kinyomozása végett. I–II. Pest, 1851. -
KARÁCSONYI János
A székelyek hun eredetének kérdése. Budapest, 1905. -
KARÁCSONYI János
A székelyek eredete és Erdélybe való települése. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1905. -
KARÁCSONYI János
A székely eredete. Budapest, 1906. -
KARÁCSONYI János
A székelyek ősei és a székely magyarok. Történeti értekezés. Kolozsvár, 1924. -
KELEMEN Lajos
A csíki krónika egy jegyzetes példányáról. Erdélyi Múzeum. XVII. évf. (1900) 1. sz., 48–53. -
KORDÉ Zoltán
Gondolatok a székely eredetkérdésről. Aetas. (1997) 2–3. sz., 7–31. -
KRISTÓ Gyula
A székelyek eredetéről. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 10.) Szeged, 1996. -
KRISTÓ Gyula
A nyelvjárási és névtani szempont (a székelyek eredetének meghatározásában). In: Uő: A székelyek eredetéről. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 10.) Szeged, 1996, 109–123. -
LEHOCZKY Tivadar
Újabb adatok a székely név eredeti értelméhez. Ethnographia. VIII. évf. (1897) 3. sz., 205–210. -
MÁTHÉ József
A székely kérdés. Marosvásárhely, 1901. -
MIKOLA, Ladislaus
Historia genealogico-transsylvanica. H. n., 1731. -
MUNKÁCSI Bernát
A moldvai csángók eredete. Ethnographia. XIII. évf. (1902) 10. sz., 432–440. -
NAGY Gergely, Sz.
Elméletem nemzetünk eredetéről, különös tekintettel a székelyekre. I–II. Brassó, 1902. -
NAGY Géza
Adatok a székelység eredetéhez és egykori lakhelyéhez. Jókai Nyomda Rt, Sepsiszentgyörgy, 1886. -
NAGY Géza
A székelyek és a pannóniai magyarok. Ethnographia. I. évf. (1890) 4. sz., 165–179. -
NAGY Géza
Adatok a székelység eredetéhez és egykori lakhelyük. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője. II. évf. (1891) 75–275. -
PAIS Dezső
A magyarsággal kapcsolatos IX–X. századi népelemek és népmozgalmak. A székeltek eredetéhez és a székelység kialakulásához. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 1. sz., 71–73. -
RADÁNYI József
Laktak-e székelyek Erdélyben a honfoglaláskor? Vizsgálódások a székelyek eredetéről. Székely Nemzet. 1898. 97– 98. sz. -
RÉTHY László
A székelyek és a magyar honfoglalás. Ethnographia. I. évf. (1890) 1. sz., 24–37. -
R. L. [RÉTHY László]
A székely név. Ethnographia. I. évf. (1890) 3. sz., 162–163. -
RUBINYI Mózes
Újabb csángó adalékok. Magyar Nyelvőr. LXII. évf. (1933) 7–10. sz., 110–112. -
SÁNDOR Imre, Csikszentmihályi
A székelyek letelepülése. Jókai Nyomda, Budapest, 1930. -
SÁNTHA Alajos
A bukovianai magyarok története. Kolozsvár, 1942. -
SEBESTYÉN Gyula
A székelyek neve és eredete. Ethnographia. VIII. évf. (1897) 1–2. sz., 30–54., 3. sz., 141–167., 4. sz., 241–257., 5. sz., 345–362., 6. sz., 417–430. -
SEBESTYÉN Gyula
Avarok-e a mai székelyek? Ethnographia. IX. évf. (1898) 6. sz., 405–425. -
SEBESTYÉN Gyula
Az avar–székely kapcsolat emlékei. Ethnographia. X. évf. (1899) 1. sz., 1–25. -
SEBESTYÉN Gyula
Az avar–székely kapcsolat pere. Erdélyi Múzeum. XVI. évf. (1899) 8. sz., 515–526., 9. sz., 574–590. -
SEBESTYÉN Gyula
Az avar–székely kapcsolat emlékei. Budapest, 1899. -
SICULUS
A székelyek eredetéhez (Újabb adatok). In: Csutak Vilmos (szerk.): Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1929, 641–646. -
SZABÓ T. Attila
A székelyek eredete és letelepedése. Pásztortűz. 1936. 174–176. -
SZONGOTT Kristóf
A magyarok eredete és őslaka. Szamosujvár, 1906. -
SZŐCS Lajos
A székely kérdés és a székely történet irodalma. In: Csutak Vilmos (szerk.): Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1929, 686–714. -
TAGÁNYI Károly
A honfoglalás és Erdély. Megvilágításul a székely kérdéshez. Ethnographia. I. évf. (1890) 5. sz., 213–223. -
THÚRY József
A székelyek eredete. Erdélyi Múzeum. XV. évf. (1898) 2. sz., 65–87., 3. sz., 138–163., 4. sz., 195–216., 5. sz., 241–247.