D.1.3. Közlekedés, szállítás

Mind a(z) 37 találat megjelenítve

  • Helytartó

    ALBERT Ernő

    Adatok a ditrói tutajozás és szekeresség történetéhez. In: Halász Péter (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 1991, 391–392.
  • Helytartó

    BAKCSI Ferenc

    Egy-két szó a borvizes székelyekről. Hon és Külföld. 1867. 28. sz.
  • Helytartó

    BARNA Gábor

    A tutajozás kulturális jelentősége a Közép-Tisza és a Hármas-Körös mentén. Ethnographia. XCIX. évf. (1988) 2. sz., 189–212.
  • Helytartó

    BARNA Gábor

    Zur Kulturellen bedeutung der Flösserei auf der Tisza (Theiss) und auf der Hármas-Körös. [A tutajozás kulturális jelentősége a Közép-Tisza és a Hármas-Körös mentén.] Acta Ethnographica Hungarica. XXXVIII. évf. (1993) 1–3. sz., 145–167.
  • Helytartó

    BÍRÓ Donát

    Tutajozás a Görgény folyón. Művelődés. XXXIX. [XLIII.!] évf. (1990) 9. sz., 27–29.
  • Helytartó

    BIRÓ Donát

    A szászrégeni lovaskocsi-gyártás. Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 2. sz., 32–33.
  • Helytartó

    BOCSKOR János

    A tavasz beköszöntésével a gyergyói tutajozó székelyeknek fáradsága, jutalma. Nemzeti Társalkodó. (1838) II. félév. 26–36; (1839) I. félév. 33–37.
  • Helytartó

    CZEGLÉDY János [MARKOS András]

    Tutajozás a Maroson a múlt században. Ethnographia. LXXX. évf. (1969) 2. sz., 212–234.; 3. sz., 431–446.; 4. sz., 537–556.
  • Helytartó

    CSORBA Csaba

    Közlekedés, árucsere és városfejlődés Szamos-vidéken a XIV–XV. században. In: Dankó Imre (szerk.): Csengeri krónika. Néprajzi és helytörténeti antológia Molnár József 70. születésnapjára. Csenger Község Tanácsa, Csenger, 1975, 166–184.
  • Helytartó

    D. F. A. [FODOR András]

    A Maroson mint Erdély legnagyobb folyó vizén mostan divatozó kereskedésről s ezt nagyon hátráltató okokról. Nemzeti Társalkodó. (1837) I. félév. 138–142., 145–161.
  • Helytartó

    FÁBIÁN Margit

    Andrásfalvi fuvarosok. Néprajzi Látóhatár. V. évf. (1996) 1–2. sz., 222–234.
  • Helytartó

    GARDA Dezső

    A gyergyóremetei tutajosok a XIX. században. Acta Hargitensia. I. évf. (1980) 85–95.
  • Helytartó

    GARDA Dezső

    Gyergyói tutajosok a XVII–XVIII. században. Művelődés. XXXIV. évf. (1981) 5. sz., 42–44.
  • Helytartó

    GARDA Dezső

    Plirăritul în bazinul Giurgeului (sec. XVII–1848). Acta Musei Napocensis. XXI. évf. (1984) 227–238.
  • Helytartó

    GARDA Dezső

    A gyergyói tutajozás társadalomrajzához. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1994. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1994, 18–28.
  • Helytartó

    GUNDA Béla

    A magyar kétrúdú szekér eredete és a régi magyar ajonca szekér. Néprajzi Értesítő. XXVI. évf. (1934) 3–4. sz., 93–96.
  • Helytartó

    HAÁZ Ferenc Rezső

    Az udvarhelyszéki székely szekér. Néprajzi Értesítő. XXIV. évf. (1932) 1. sz., 10–19.
  • Helytartó

    HAÁZ Ferenc Rezső

    Az udvarhelyi székely szekér. In: Uő: Udvarhelyi tanulmányok. (Múzeumi füzetek, 10.) Haáz Rezső Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 1994, 39–47.
  • Helytartó

    IMREH István

    Utak, utazások, szállítások Erdélyben. Művelődés. XXXIII. évf. (1980) 8–9. sz., 74–76.
  • Helytartó

    IMREH István

    Utak, utazások, szállítások Erdélyben. Művelődés. LII. évf. (1999) 6–8. sz., 115–118.
  • Helytartó

    KOLUMBÁN Lajos

    A Maros mentén. Budapest, é. n..
  • Helytartó

    KÓS Károly

    Úttalan utakon. (Közlekedés, teherhordás, távközlés.) In: Uő: Mihez kezdjünk a természetben. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1968, 55–71.
  • Helytartó

    KÓS Károly

    Hétfalusi szekeresség. In: Uő: Tájak, falvak, hagyományok. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976, 81–102.
  • Helytartó

    PALKÓ Attila

    Tutajozás a Maroson. Élet és Tudomány. XXX. évf. (1973) 42. sz., 1978–1981.
  • Helytartó

    PALKÓ Attila

    Tutajozás a Maroson a XVII. század végétől a XX. század első feléig. In: VIII. Kézművesipartörténeti Szimpózium. MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága, Veszprém, 1993, 89–103.
  • Helytartó

    PUSZTAINÉ MADAR Ilona

    Szekérkészítés és használat a székelyföldi Atyhán és az alföldi Sárrétudvarin. Néprajzi Közlemények. XVIII. évf. (1973) 81–273.
  • Helytartó

    SELMECZI KOVÁCS Attila

    Szekler Sauerwasser-Händler. [Székely borvízárusok.] Ethnologica et Folcloristica Carpathica. II. évf. (1992) 6–7. sz., 607–617.
  • Helytartó

    SELMECZI KOVÁCS Attila

    Székely borvizes szekerek. Néprajzi Látóhatár. X. évf. (2001) 1–4. sz., 483–492.
  • Helytartó

    SERES András

    Hétfalusi szekeresség. Falvak Dolgozó Népe. XXVI. évf. (1970) 35. sz., 7.
  • Helytartó

    SERES András

    Borvizesek. [Erdővidéki borvízszállítók.] Megyei Tükör. 1973. júl. 8.
  • Helytartó

    SUBA László

    A makfalvi szekeresség. Néprajzi Látóhatár. III. évf. (1994) 3–4. sz., 119–130.
  • Helytartó

    SZABÓ Á. Töhötöm

    Vízi szállítás: tutajjal a hegyről a völgybe. Intarzia. 2006. márc. 20–21.
  • Helytartó

    SZÉKELY László

    Az utolsó remetei tutajos. Művelődés. XXXIV. évf. (1981) 7. sz., 42–43.
  • Helytartó

    TARISZNYÁS Márton

    A gyergyói tutajozás múltjából. Vörös Zászló. 1964. jan. 15.
  • Helytartó

    VITA Zsigmond

    A kocsi, a szekér és a hintó. Művelődés. XLI [XLV]. évf. (1992) 2. sz., 31–32.
  • Helytartó

    ZACHAR Péter Krisztián – BOÉR Laura – BOÉR Hunor

    Erdély folyóinak leírása az 1820-as évekből. In: Wolf Tamás (szerk.): Acta – 2001. II. Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, 2002, 245–255.
  • Helytartó

    ZÁGONI Attila

    Egy révész portréjához. [Meggyesi János, Szamoskrassó.] Falvak Dolgozó Népe. XXX. évf. (1974) 36. sz., 5.