F. Építészet

TÉGLÁS István

Galambbúgos kapuk Tordán. Néprajzi Értesítő. XV. évf. (1914) 1–2. sz., 124–127.

Székelykapu faragása és állítása Máréfalván. In: Halász Péter (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 1991, 333–335.

Tovább olvasom

VISKI Károly

Adatok a székelykapu történetéhez. Néprajzi Értesítő. XXI. évf. (1929) 3–4. sz., 65–88.

Tovább olvasom

VISKI Károly

Makkos fazáraink. Néprajzi Értesítő. XXIII. évf. (1931) 2. sz., 41–55.

Tovább olvasom

(n. n.)

Két kalotaszegi kapu. Képeinkhez. Kalotaszeg. (Sztána) I. évf. (1912) 3. sz., 10–12.

Tovább olvasom

BÁTKY Zsigmond

Kémény és kemence. Néprajzi Értesítő. XIX. évf. (1927) 1. sz., 11–26.

Tovább olvasom

BÁTKY Zsigmond

Kuruglya és kocsorba. Néprajzi Értesítő. XXIII. évf. (1931) 3. sz., 124–128.

Tovább olvasom

ÉBNER Sándor

Régi tűzhelyek: Borsod, Abaúj, Zemplén, Bereg, Szatmár megyében. Néprajzi Értesítő. XXIII. évf. (1931) 1. sz., 6–16.

Tovább olvasom

GUNDA Béla

A toroczkói kemencék kultikus jelentéséről. Ethnographia. LXXIX. évf. (1968) 3. sz., 421–424.

Tovább olvasom

HORGER Antal – SEBESTYÉN József, Cs.

Kémény és kemence. Magyar Nyelv. XXII. évf. (1926) 9–10. sz., 317–326.

Tovább olvasom

KÓS Károly

Tűzhely körül. (Tűz, tüzhely; sütés-főzés.) In: Uő: Mihez kezdjünk a természetben. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1968, 87–103.

Tovább olvasom

KÓS Károly

Tövisháti tűzhelyek. Művelődés. XXIII. évf. (1970) 6. sz., 39–44.

Tovább olvasom

KÓS Károly

Népi kandallók és kályhacsempék az erdélyi magyarság körében. In: Uő: Népélet és néphagyomány. Tíz tanulmány. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972, 173–180.

Tovább olvasom

KOVÁCS László, K.

Pásztortűzhelyek Erdélyben 1900 körül. In: Ortutay Gyula (főszerk.): Népi Kultúra – Népi Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve II–III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969, 7–43.

Tovább olvasom