K. Társadalom
641–656 termék, összesen 985 db
-

WELLMANN Imre
Földközösségtől faluközösségig – kutatások és felfogások Tagányi Károlytól Imreh Istvánig. Ethnographia. C. évf. (1989) 1–4. sz., 278–302. -

BÁLINT Emese
A nyilvános büntetések társadalmi háttere a kora újkori Kolozsváron. Erdélyi Múzeum. LXIII. évf. (2001) 3–4. sz., 66–82. -

BALOGH István
Az ősi vagyon jogi védelme a régi székelyeknél. In: Csutak Vilmos (szerk.): Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1929, 40–43. -

BARABÁS Samu
Két hamis oklevél. In: Csutak Vilmos (szerk.): Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1929, 44–51. -

BARTOS Endre
A régi falu [törvényei] megyénkben. Megyei Tükör. 1970. ápr. 25. -

BÓDÁN Zsolt
A megesett lány Gyimesben. Néprajzi Látóhatár. X. évf. (2001) 1–4. sz., 333–343. -

CSERGŐ Balázs
Küküllőkeményfalva népi erkölcséről és értékrendjéről. Honismeret. XX. évf. (1992) 3. sz., 18–23. -

DOBOS László
A jogi néphagyomány gyűjtéséről. Március. 1943. 4 sz. 12. -

DÖMÖTÖR Sándor
A gyermekgyilkos nők büntetése és a néphagyomány. Erdélyi Múzeum. XLVI. évf. (1941) 3–4. sz., 183–188. -

ELEKES Andor
Szemelvények a székelyek sajátlagos jogtörténetéből. In: Csutak Vilmos (szerk.): Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1929, 113–122. -

ÉLTHES Gyula (közli)
Kászonszék fiúsítása. A „magának szakadott szegletföld” története. Csíki Lapok. 1932. 36. sz. -

ÉLTHES Gyula
Székely nemzeti szabályrendek. Csíki Lapok. 1935. 25–33. -

FARAGÓ József
Borosnyói jobbágyok és nemesek összetűzése egy kalákatáncon a XVIII. sz., végén. Társadalomtudomány. (1946) 172–174. -

GELENCSÉR József
Egykori törvényen alapuló népi büntetőszokás, a megégetés. Ethnographia. CIII. évf. (1992) 3–4. sz., 251–262. -

GYALLAI-PAP Domokos
Mátyás király és a székelyek. (Közjogi rendezések). Ellenzék. 1940. 74. sz. -

ILYÉS Sándor
A megesett leány büntetőrítusai a moldvai csángóknál. Korunk. 3. f. XIV. évf. (2003) 9. sz., 91–96.