L.3.11. Hiedelmek – Romániai magyar néprajzi bibliográfia

Jézus képe a búzaszemen. Keresztény gabonakultusz-maradvány Csíkszentdomokoson. In: L. Imre Mária (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében III. (Dunántúli Dolgozatok (D) Néprajzi Sorozat, 3.) Pécs, 2000, 77–82.

Tovább olvasom

BALÁZS Márton

Szilágysági néprajzi adalékok. Ethnographia. II. évf. (1891) 5. sz., 200–209.

Tovább olvasom

(dr. bányai) [BÁNYAI János]

Kígyószag a szobában. Falvak Dolgozó Népe. XXIV. évf. (1968) 22. sz., 7.

Tovább olvasom

BARTA Ignác

Babonák és babonás hiedelmek a Székelyföldön. Hon és Külföld. (1866) 832–834.

Tovább olvasom

BARTÓK Jenő

Babonák. [Patóháza.] Magyar Nyelvőr. XIII. évf. (1884) 5. sz., 233., 12. sz., 572.; XIV. évf. (1885) 6. sz., 284.; XV. évf. (1886) 6. sz., 279–280., 10. sz., 471.; XVII. évf. (1888) 11. sz., 515–516.; XVIII. évf. (1889) 8. sz., 371–372.; XIX. évf. (1890) 3. sz., 139.; XXI. évf. (1892) 10. sz., 476.

Tovább olvasom

BÉLTEKI Emőke

A víz jelképei a szatmárnémeti rémhírekben. Művelődés. LIV. évf. (2001) 1. sz., 19–21.

Tovább olvasom

BÉLTEKI Emőke

A sötétség és a vér jelképei a szatmárnémeti rémhírekben. Művelődés. LIV. évf. (2001) 10. sz., 19–21.

Tovább olvasom

BENKŐ András

Háromszéki babonák. Ethnographia. II. évf. (1891) 9. sz., 357–363.

Tovább olvasom

BORCSA Mihály

Babonák. Magyar Nyelvőr. IV. évf. (1875) 11. sz., 517., 12. sz., 557.

Tovább olvasom

(cseke) [CSEKE Péter]

Miért nevezzük el folyókról a kutyákat? Falvak Dolgozó Népe. XXVI. évf. (1970) 47. sz., 7–8.

Tovább olvasom

CZÉGÉNYI Dóra

Hiedelem és hiedelemszöveg mint reprezentáció. In: Czégényi Dóra – Keszeg Vilmos (szerk.): Emberek, szövegek, hiedelmek. Tanulmányok. (Kriza Könyvek, 7.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2001, 141–206.

Tovább olvasom

CZÉGÉNYI Dóra

Hiedelmek az emlékezés rostájában. Korunk. 3. f. XIV. évf. (2003) 3. sz., 22–29.

Tovább olvasom

CSŐGÖR Enikő

Rontáshiedelmek Tordatúrban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXIX. évf. (1995) 1. sz., 29–38.

Tovább olvasom

DOBY Imre

Babonák. [Szatmár.] Magyar Nyelvőr. VIII. évf. (1879) 11. sz., 518.

Tovább olvasom

FARAGÓ József

Szüntelen harcban a babonák ellen. Művelődési Útmutató. VII. évf. (1954). 2. sz., 48.

Tovább olvasom

FILIMON Aurél

Beszterczevidéki oláh babonák. Ethnographia. XXIII. évf. (1912) 343–348.

Tovább olvasom

FÜLÖP Adorján

Babonák. [Háromszék.] Magyar Nyelvőr. IX. évf. (1880) 1. sz., 36–37.

Tovább olvasom

GAÁL István

Az állatok jellemének összefüggése a róluk szóló erdőháti babonákkal. Ethnographia. XX. évf. (1909) 287–294.

Tovább olvasom

GAÁL István

Babonák. Ethnographia. XXXIX. évf. (1928) 1. sz., 55–57.

Tovább olvasom

GACSÓ Kálmán

Babonák. [Tasnád.] Magyar Nyelvőr. VIII. évf. (1879) 8. sz., 377.

Tovább olvasom

GAGYI József

A paraszti hiedelemvilág bomlása. Korunk. XXXVI. évf. (1977) 6. sz., 457–459.

Tovább olvasom

GUB Jenő

Növényekkel kapcsolatos hiedelmek és babonák a Sóvidéken. Néprajzi Látóhatár. III. évf. (1994) 3–4. sz., 193–198.

Tovább olvasom

GYÖRFFY István

Babonás hiedelmek és szokások a feketekörösvölgyi magyaroknál. Ethnographia. XXVII. évf. (1916) 1–3. sz., 81–89.

Tovább olvasom

H. I. [HORVÁTH István]

Vakhit az alapja a „sükethétnek” is. [Magyarózd.] Falvak Népe. V. évf. (1949) 45. sz., 6.

Tovább olvasom

HARCSÁR Géza

Népbabonák. [Szatmárnémeti.] Magyar Nyelvőr. XV. évf. (1886) 2. sz., 88.

Tovább olvasom

HARMATH Lujza

Nyárád-menti babonák. Ethnographia. II. évf. (1891) 10. sz., 400–401.

Tovább olvasom

HEGYI József

Siklódi hiedelmek. Ethnographia. XLVIII. évf. (1937) 4. sz., 472–474.

Tovább olvasom

HOLLÓ Domokos

A népbabonáink lélektana. Ethnographia. XLVI. évf. (1935) 1–4. sz., 31–42.

Tovább olvasom

HOFER Tamás

XVIII. századi méhész-hiedelmek. Ethnographia. LXII. évf. (1951) 1–2. sz., 160–171.

Tovább olvasom

ILYÉS Sándor

Változás a hiedelmek tükrében. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok 3. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 23.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2004, 252–272.

Tovább olvasom

JAKAB Hajnal

Életutak szerveződése a hiedelmek hátterében. Művelődés. LV. évf. (2002) 10. sz., 29–30.

Tovább olvasom

JAKAB József

Szatmármegyei babonák. Ethnographia. VI. évf. (1895) 4. sz., 309–312., 5. sz., 410–416.

Tovább olvasom

JANKÓ János

Kalotaszegi babonák. Ethnographia. II. évf. (1891) 7–8. sz., 273–286.

Tovább olvasom

JANKÓ János

Kalotaszegi babonák. Kolozsvár. V. évf. (1891) 257. sz., 1–2.

Tovább olvasom

JENEI József

Riportsorozat a babonáról. Ellenzék. 1939. 188., 191., 192., 193., 195. sz.

Tovább olvasom

KATONA Lajos

Babonák. [Nagybánya.] Magyar Nyelvőr. VIII. évf. (1879) 7. sz., 327.; X. évf. (1881) 7. sz., 328–329.

Tovább olvasom

KELEMEN Judit Gabriella

Babonás hiedelmek és szokások a dévai Csángótelepen. Honismeret. XXII. évf. (1994) 3. sz., 69–71.

Tovább olvasom

KESZEG Vilmos

Etnopedagógiai folyamatok. Hagyomány és újítás a népi kultúrában. Korunk. XL. évf. (1981) 10. sz., 731–734.

Tovább olvasom

KESZEG Vilmos

Hiedelmek a szórványban. Művelődés. XLVI. (XLIII.) [XLVII.!] évf. (1994) 10. sz., 34–36.

Tovább olvasom

KESZEG Vilmos

Hiedelmek kora – korunk hiedelmei. Korunk. 3. f. XIV. évf. (2003) 3. sz., 3–6.

Tovább olvasom

KIRÁLY Gyula

Babonák. [Szatmár megye.] Magyar Nyelvőr. X. évf. (1881) 10. sz., 474.

Tovább olvasom

KOLUMBÁN Samu

Babonás hiedelmek a dévai csángóknál. Ethnographia. XV. évf. (1904) 1–2. sz., 35–42.

Tovább olvasom

KOLUMBÁN Samu

Hétfalusi csángó-babonák. Ethnographia. VI. évf. (1895) 4. sz., 398–401.

Tovább olvasom

KÓS Károly, ifj.

A tudomány megdönti az aratási babonákat. Falvak Népe. 1949. júl. 10.

Tovább olvasom

LÁSZLÓ Gyula, id.

Székelyszáldobosi babonák. Néprajzi Értesítő. XXXIII. évf. (1941) 1. sz., 100–103.

Tovább olvasom

LÁZÁR Virgil

Babonák. Magyar Nyelvőr. X. évf. (1881) 4. sz., 185.

Tovább olvasom

LEHMANN Alfréd

Babona és varázslat. 1901.

Tovább olvasom

LUBY Margit

Babonás történetek. Ethnographia. XXXVIII. évf. (1927) 3. sz., 206–208.

Tovább olvasom

LUBY Margit

Bábalelte babonák. Budapest, 1936.

Tovább olvasom

LUP János

Magurai babonák. Hunyadm. tört. társ. Évkönyve XIV. (1904) 132–137.

Tovább olvasom

MARUSKA Mihály

Babonák. [Szatmár.] Magyar Nyelvőr. XXI. évf. (1892) 10. sz., 476.

Tovább olvasom

MATUSKA Lászlóné, gr.

Román babonák. Ethnographia. X. évf. (1899) 4. sz., 297–301.

Tovább olvasom

MICHALOVITS Gyula

A czigányok vallása. Kolozsvári Hírlap. 1904. 30. sz.

Tovább olvasom

NAGYSZEGI GÁBOR Sándor

Babonák. [Felsőbánya.] Magyar Nyelvőr. XVI. évf. (1887) 10. sz., 471.

Tovább olvasom

NEMES Mihály

A ruthén néphit köréből. [Uglya.] Ethnographia. XII. évf. (1901) 8. sz., 357–356.

Tovább olvasom

NÉMETH Sándor, M.

Babonák. Domokosiak. Magyar Nyelvőr. XII. évf. (1883) 6. sz., 277–278.

Tovább olvasom

NYULAS Terézia

Hiedelmek és boszorkányságok Nyárádremetén. Honismeret. XXXII. évf. (2004) 1. sz., 76–78.

Tovább olvasom

PAPP György

Babonák. Magyar Nyelvőr. IV. évf. (1875) 8. sz., 374–375.

Tovább olvasom

PÁRHONYI Tímea

Személyek és hiedelmek. Korunk. 3. f. XIV. évf. (2003) 3. sz., 77–87.

Tovább olvasom

PÁVAY V. Ferencz

Oláhlapádi babonák és népies gyógymódok, s földrajzi elterjedésük. Ethnographia. XVIII. évf. (1907) 215–221.; 294–299.; 354–359.

Tovább olvasom

PÁVAI V. Ferencz

Oláhlapádi babonák és népies gyógymódok, s földrajzi elterjedésök. Budapest, 1908.

Tovább olvasom

PÓCS Éva, Cs.

Étel és étkezés a magyar néphitben és népszokásban. Néprajzi Értesítő. XLIII. évf. (1961) 31–53.

Tovább olvasom

PÓCS Éva, Cs.

A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre. Néprajzi Közlemények. X. évf. (1965.) 3–4. sz., 3–323.

Tovább olvasom

RELKOVIĆ, Néda

Babonagyüjtés. Ethnographia. XXXVII. évf. (1926) 3. sz., 154–156.

Tovább olvasom

ROKONFÖLDI [PETRÁS INCE János]

Babonák. [Klézse.] Magyar Nyelvőr. IX. évf. (1880) 9. sz., 425–426.

Tovább olvasom

SÁNDOR János

Babonák. Magyar Nyelvőr. V. évf. (1876) 2. sz., 86–87., 3. sz., 124–125.

Tovább olvasom

SOMOSSY Miklós

Az „igézet” hiedelme Szatmármegyében. Ethnographia. VII. évf. (1896) 1. sz., 102–103.

Tovább olvasom

SOÓS Tímea

Az ippi rontáshiedelmek szimbólumai. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 12.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002, 131–153.

Tovább olvasom

SRÓTH Péter

Mármarosi oláh babonák. Ethnographia. II. évf. (1891) 9. sz., 363–365.

Tovább olvasom

SZABÓ T. Attila

Trágyázási babona 1791-ből. Ethnographia. LI. évf. (1941) 284.

Tovább olvasom

SZABÓ T. Attila

Trágyázási babona 1791-ből. In: Uő: Nép és nyelv. Válogatott tanulmányok, cikkek. IV. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 352

Tovább olvasom

SZATMÁRI K.

Babonák. Magyar Nyelvőr. VII. évf. (1878) 3. sz., 130.

Tovább olvasom

SZENDREY Zsigmond

Műveltségtörténet és babonafejlődés. Ethnographia. LIV. évf. (1943) 1. sz., 56–63.

Tovább olvasom

SZENDREY Zsigmond – SZENDREY Ákos

Mutató a magyar szokás- és babonaszótárból. Néprajzi Értesítő. XXXII. évf. (1940) 1–2. sz., 78–87.

Tovább olvasom

SZENDREY Zsigmond – SZENDREY Ákos

Részletek a készülő magyar babonaszótárból. Ethnographia. LI. évf. (1940) 2. sz., 195–210.; 3. sz., 321–336.

Tovább olvasom

SZENDREY Zsigmond – SZENDREY Ákos

Részletek a magyar szokás- és babonaszótárból. Ethnographia. LII. évf. (1941) 1. sz., 62–65.

Tovább olvasom

SZÉKELY János

Babonák. [Hétfalu.] Magyar Nyelvőr. XL. évf. (1911) 2. sz., 93.

Tovább olvasom

SZIKULUS

Székely babonák Udvarhely-vármegyéből. Erdély. (1905) 148.

Tovább olvasom

THURY Etele

Bornemissza Péter könyve az ördögi kisértetekről. Ethnographia. XXIV. évf. (1913) 4. sz., 195–205.

Tovább olvasom

TÉGLÁS István

A Kőből kinövő kétélű kard, – a vasfű – és más babonák Torda vidékén. Ethnographia. XXVI. évf. (1915) 4–6. sz., 285–287.

Tovább olvasom

VERSÉNYI György

Babonák. [Dés.] Magyar Nyelvőr. XI. évf. (1882) 11. sz., 526–527.; XII. évf. (1883) 1. sz., 45–46., 2. sz., 94., 3. sz., 140., 4. sz., 185–186.; XX. évf. (1891) 6. sz., 282–284., 8. sz., 383–384.; XXII. évf. (1893) 6. sz., 284.

Tovább olvasom