L.3.8. Boszorkány
Mind a(z) 46 találat megjelenítve
-
ALBERT Ernő
Boszorkányos dógok. Romámiai Magyar Szó. 1995. szept. 16–17., 23–24., szept. 30–okt. 1., okt. 14–15., okt. 21–22. -
BOKOR Zsuzsanna
Parázna, prostituált, szerelmi varázsló vagy boszorkány. Egy háromszéki boszorkányper a 18. század végén. In: Borbély Éva – Czégényi Dóra (szerk.): Változó társadalom. (Kriza Könyvek, 1.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1999, 73–90. -
BOKOR Zsuzsanna
Nemi szerepek egy 18. századi boszorkányperben. Lélekjelenlét. I. évf. (2000) 4. sz., 61–67. -
BOKOR Zsuzsa
Történelmek – levéltárak – boszorkányok. A boszorkányperek kutatásának problémái. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 12.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002, 47–52. -
BOKOR Zsuzsa
Bűnné beszélt szexualitás. Egy 18. századi büntetőper diskurzuspolitikája. In: Pócs Éva (szerk.): Áldás és átok, csoda és boszorkányság. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. (Tanulmányok a transzcendensről, IV.) Balassi Kiadó, Budapest, 2003, 583–603. -
BOGÁTS Dénes, Cs.
Boszorkányságok és boszorkányperek Háromszéken a 17–18. században. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1998. II. Székely Nemzeti Múzeum–Csíki Székely Múzeum, Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda, 1999, 91–100. -
BOGÁTS Dénes, Cs.
Sepsiszentgyörgy története. Háromszéki boszorkányok. Az első székely huszárezred. Albert Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2000. -
CSŰRY Bálint
A kolozsvári boszorkányok. Magyar Nép. (1921) 4. sz. -
DÖMÖTÖR Sándor
A boszorkányok gyülése a magyar néphitben. Ethnographia. L. évf. (1939) 3–4. sz., 210–221. -
FARAGÓ József
Boszorkányok és más rosszak. Faragó József és Fábián Imre Bihari népmondák című, megjelenés előtt álló kötetéből. Kelet–Nyugat. VI. évf. 1995. 3. sz., 26–28. -
GYALUI Farkas
Boszorkányperek Kolozsvárt. Budapesti Hírlap. 1911. 90. sz. -
IKLÓDI András
A magyarországi boszorkányüldözés történeti alakulása. Ethnographia. XCIII. évf. (1982) 2. sz., 292–298. -
KENÉZ Győző
Tűzlopás – XVII. századi boszorkányperben. Ethnographia. LXXVII. évf. (1966) 3. sz., 451–452. -
KIRÁLY Pál
A magyar boszorkányok. (Komáromy Andor oklevéltára nyomán.) Erdélyi Múzeum. XXVIII. évf. (1911) 3. sz., 165–169. -
KISS András
Boszorkányok, kuruzslók, szalmakoszorús paráznák. Válogatta, a bevezető tanulmányt írta és a jegyzeteket összeállította Kiss András. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest–Kolozsvár, 1998. -
KLANICZAY Gábor
Boszorkányhit, boszorkányvád, boszorkányüldözés a XVI–XVIII. században. Ethnographia. XCVII. évf. (1986) 2–4. sz., 257–295. -
KLANICZAY Gábor
Boszorkányhit, boszorkányvád, boszorkányüldözés a XVI–XVIII. században. In: Antropológiai írások 22. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Budapest, 1988, 258–295. -
KLANICZAY Gábor
Witch-hunting in Hungary: Social or Cultural Tensions? Acta Ethnographica Hungarica. XXXVII. évf. (1991–1992) 1–4. sz., 67–91. -
KLANICZAY Gábor – KRISTÓF Ildikó – PÓCS Éva (összeáll.)
Magyarországi boszorkányperek. I–II. (Kisebb forráskiadványok gyűjteménye l–2.) MTA Néprajzi Kutató Csoport, Budapest, 1989. -
KOLUMBÁN Samu
Boszorkány-avatás. (Hunyadmegyei Hosdátkon.) Ethnographia. XII. évf. (1901) 6. sz., 279–281. -
KOMÁROMY Andor
A kolozsvári boszorkányperekről. Erdélyi Múzeum. XVIII. évf. (1901) 4. sz., 185–201. -
KOMÁROMY Andor
Hogyan ismerte fel a magyar nép a boszorkányokat? Ethnographia. XVIII. évf. (1907) 348–354. -
KOMÁROMY Andor
Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Budapest, 1910. -
KOMÁROMY András
A legrégibb magyar nyelvű ítélet boszorkánypörben. Budapesti Hírlap. 1901. márc. 13. -
KOMÁROMI Tünde
Hat boszorkány rontásai. Kolozsvár, 1854. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk): Életutak és életmódok. (Kriza Könyvek, 15.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002, 5–41. -
MOLNÁR É.
Boszorkányperek Magyarországon a XVII–XVIII. században. Budapest, 1942. -
PATAKI József
Boszorkányperekről mai szemmel. Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 5. sz., 35–37. -
PATAKI József
Boszorkányperekről mai szemmel. Művelődés. LI. évf. (1998) 7–8. sz., 109–112. -
PÓCS Éva
Tündér és boszorkány Délkelet- és Közép-Európa határán. Ethnographia. XCVII. évf. (1986) 2–4. sz., 177–256. -
PÓCS Éva
Fairies and witches at the boundery of South-Eastern and Central Europe. [Tündér és boszorkány Délkelet- és Közép-Európa határán.] FF Communications. (1989) 243. sz. -
PÓCS Éva
Tündérek, démonok, boszorkányok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989. -
PÓCS Éva
The popular foundations of the witches’sabbath and the devil’s pact in Central and Southeastern Europe. [A boszorkányszombat és ördögszövetség népi alakjai Közép-Délkelet-Európában.] Acta Ethnographica Hungarica. XXXVII. évf. (1991–1992) 1–4. sz., 305–370. -
PÓCS Éva
A boszorkányszombat és ördögszövetség népi alakjai Közép-Délkelet-Európában. Ethnographia. CIII. évf. (1992) 1–2. sz., 28–88. -
PÓCS Éva
Élők és holtak, boszorkányok és varázslók a kora újkori hiedelemrendszerekben. Ethnographia. CVI. évf. (1995) 1. sz., 1–15. -
SCHRAM Ferenc
Magyarországi boszorkányperek 1529–1768. I–II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970. -
SCHRAM Ferenc
Magyarországi boszorkányperek 1529–1768. III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. -
SZABÓ T. Attila
A boszorkány-hit XVIII. század végi dési emlékei. Ethnographia. XCIV. évf. (1983) 4. sz., 578–580. -
SZABÓ T. Attila
A boszorkányhit XVIII. század végi dési emlékei. In: Uő: Tallózás a múltban. Válogatott tanulmányok, cikkek. VI. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1985, 222–227. -
SZALAY Gyula
Az utolsó boszorkányper városunkban (Kézdivásárhely). Székely Újság. 1914. 33. sz. -
SZENDREY Ákos
Hexe – Hexendruck. Acta Ethnographica. IV. évf. (1955) 1–4. sz., 127–169. -
VÁRKONYI Ágnes, R.
Közgyógyítás és boszorkányhit. (Mária Terézia boszorkánypereket beszüntető törvényének újragondolásához.) Ethnographia. CI. évf. (1990) 3–4. sz., 384–437. -
VÁRKONYI, Ágnes
Connections between the cessation og witch trials and the transformation of the social structure related to hygiene. Acta Ethnographica Hungarica. XXXVII. évf. (1991–1992) 1–4. sz., 425–477. -
VASS Miklós
Adalékok udvarhelyszéki boszorkányperekhez. Ethnographia. XXIV. évf. (1913) 2. sz., 84–89.; 3. sz., 160–166. -
WLISLOCKI, Heinrich
Wesen und Wirkungskreis der Zigeuner-Frauen bei den siebenbürgischen Zigeunern. [A boszorkányok lénye és hatóköre az erdélyi cigányoknál.] Ethnologische Mitteilungen. II. évf. (1891) 33–38. -
ZAKARIÁS Erzsébet
Boszorkányok Erdőfülében. In: Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 1. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1993, 182–198. -
(n. n.)
Az első magyar nyelvű ítélet boszorkány-pörben. Ethnographia. XII. évf. (1901) 3. sz., 142–143.