L.3. Néphit
301–400 termék, összesen 598 db
-
BOKOR Zsuzsanna
Parázna, prostituált, szerelmi varázsló vagy boszorkány. Egy háromszéki boszorkányper a 18. század végén. In: Borbély Éva – Czégényi Dóra (szerk.): Változó társadalom. (Kriza Könyvek, 1.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1999, 73–90. -
BOKOR Zsuzsanna
Nemi szerepek egy 18. századi boszorkányperben. Lélekjelenlét. I. évf. (2000) 4. sz., 61–67. -
BOKOR Zsuzsa
Történelmek – levéltárak – boszorkányok. A boszorkányperek kutatásának problémái. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 12.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002, 47–52. -
BOKOR Zsuzsa
Bűnné beszélt szexualitás. Egy 18. századi büntetőper diskurzuspolitikája. In: Pócs Éva (szerk.): Áldás és átok, csoda és boszorkányság. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. (Tanulmányok a transzcendensről, IV.) Balassi Kiadó, Budapest, 2003, 583–603. -
BOGÁTS Dénes, Cs.
Boszorkányságok és boszorkányperek Háromszéken a 17–18. században. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1998. II. Székely Nemzeti Múzeum–Csíki Székely Múzeum, Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda, 1999, 91–100. -
BOGÁTS Dénes, Cs.
Sepsiszentgyörgy története. Háromszéki boszorkányok. Az első székely huszárezred. Albert Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2000. -
CSŰRY Bálint
A kolozsvári boszorkányok. Magyar Nép. (1921) 4. sz. -
DÖMÖTÖR Sándor
A boszorkányok gyülése a magyar néphitben. Ethnographia. L. évf. (1939) 3–4. sz., 210–221. -
FARAGÓ József
Boszorkányok és más rosszak. Faragó József és Fábián Imre Bihari népmondák című, megjelenés előtt álló kötetéből. Kelet–Nyugat. VI. évf. 1995. 3. sz., 26–28. -
GYALUI Farkas
Boszorkányperek Kolozsvárt. Budapesti Hírlap. 1911. 90. sz. -
IKLÓDI András
A magyarországi boszorkányüldözés történeti alakulása. Ethnographia. XCIII. évf. (1982) 2. sz., 292–298. -
KENÉZ Győző
Tűzlopás – XVII. századi boszorkányperben. Ethnographia. LXXVII. évf. (1966) 3. sz., 451–452. -
KIRÁLY Pál
A magyar boszorkányok. (Komáromy Andor oklevéltára nyomán.) Erdélyi Múzeum. XXVIII. évf. (1911) 3. sz., 165–169. -
KISS András
Boszorkányok, kuruzslók, szalmakoszorús paráznák. Válogatta, a bevezető tanulmányt írta és a jegyzeteket összeállította Kiss András. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest–Kolozsvár, 1998. -
KLANICZAY Gábor
Boszorkányhit, boszorkányvád, boszorkányüldözés a XVI–XVIII. században. Ethnographia. XCVII. évf. (1986) 2–4. sz., 257–295. -
KLANICZAY Gábor
Boszorkányhit, boszorkányvád, boszorkányüldözés a XVI–XVIII. században. In: Antropológiai írások 22. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Budapest, 1988, 258–295. -
KLANICZAY Gábor
Witch-hunting in Hungary: Social or Cultural Tensions? Acta Ethnographica Hungarica. XXXVII. évf. (1991–1992) 1–4. sz., 67–91. -
KLANICZAY Gábor – KRISTÓF Ildikó – PÓCS Éva (összeáll.)
Magyarországi boszorkányperek. I–II. (Kisebb forráskiadványok gyűjteménye l–2.) MTA Néprajzi Kutató Csoport, Budapest, 1989. -
KOLUMBÁN Samu
Boszorkány-avatás. (Hunyadmegyei Hosdátkon.) Ethnographia. XII. évf. (1901) 6. sz., 279–281. -
KOMÁROMY Andor
A kolozsvári boszorkányperekről. Erdélyi Múzeum. XVIII. évf. (1901) 4. sz., 185–201. -
KOMÁROMY Andor
Hogyan ismerte fel a magyar nép a boszorkányokat? Ethnographia. XVIII. évf. (1907) 348–354. -
KOMÁROMY Andor
Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Budapest, 1910. -
KOMÁROMY András
A legrégibb magyar nyelvű ítélet boszorkánypörben. Budapesti Hírlap. 1901. márc. 13. -
KOMÁROMI Tünde
Hat boszorkány rontásai. Kolozsvár, 1854. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk): Életutak és életmódok. (Kriza Könyvek, 15.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002, 5–41. -
MOLNÁR É.
Boszorkányperek Magyarországon a XVII–XVIII. században. Budapest, 1942. -
PATAKI József
Boszorkányperekről mai szemmel. Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 5. sz., 35–37. -
PATAKI József
Boszorkányperekről mai szemmel. Művelődés. LI. évf. (1998) 7–8. sz., 109–112. -
PÓCS Éva
Tündér és boszorkány Délkelet- és Közép-Európa határán. Ethnographia. XCVII. évf. (1986) 2–4. sz., 177–256. -
PÓCS Éva
Fairies and witches at the boundery of South-Eastern and Central Europe. [Tündér és boszorkány Délkelet- és Közép-Európa határán.] FF Communications. (1989) 243. sz. -
PÓCS Éva
Tündérek, démonok, boszorkányok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989. -
PÓCS Éva
The popular foundations of the witches’sabbath and the devil’s pact in Central and Southeastern Europe. [A boszorkányszombat és ördögszövetség népi alakjai Közép-Délkelet-Európában.] Acta Ethnographica Hungarica. XXXVII. évf. (1991–1992) 1–4. sz., 305–370. -
PÓCS Éva
A boszorkányszombat és ördögszövetség népi alakjai Közép-Délkelet-Európában. Ethnographia. CIII. évf. (1992) 1–2. sz., 28–88. -
PÓCS Éva
Élők és holtak, boszorkányok és varázslók a kora újkori hiedelemrendszerekben. Ethnographia. CVI. évf. (1995) 1. sz., 1–15. -
SCHRAM Ferenc
Magyarországi boszorkányperek 1529–1768. I–II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970. -
SCHRAM Ferenc
Magyarországi boszorkányperek 1529–1768. III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. -
SZABÓ T. Attila
A boszorkány-hit XVIII. század végi dési emlékei. Ethnographia. XCIV. évf. (1983) 4. sz., 578–580. -
SZABÓ T. Attila
A boszorkányhit XVIII. század végi dési emlékei. In: Uő: Tallózás a múltban. Válogatott tanulmányok, cikkek. VI. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1985, 222–227. -
SZALAY Gyula
Az utolsó boszorkányper városunkban (Kézdivásárhely). Székely Újság. 1914. 33. sz. -
SZENDREY Ákos
Hexe – Hexendruck. Acta Ethnographica. IV. évf. (1955) 1–4. sz., 127–169. -
VÁRKONYI Ágnes, R.
Közgyógyítás és boszorkányhit. (Mária Terézia boszorkánypereket beszüntető törvényének újragondolásához.) Ethnographia. CI. évf. (1990) 3–4. sz., 384–437. -
VÁRKONYI, Ágnes
Connections between the cessation og witch trials and the transformation of the social structure related to hygiene. Acta Ethnographica Hungarica. XXXVII. évf. (1991–1992) 1–4. sz., 425–477. -
VASS Miklós
Adalékok udvarhelyszéki boszorkányperekhez. Ethnographia. XXIV. évf. (1913) 2. sz., 84–89.; 3. sz., 160–166. -
WLISLOCKI, Heinrich
Wesen und Wirkungskreis der Zigeuner-Frauen bei den siebenbürgischen Zigeunern. [A boszorkányok lénye és hatóköre az erdélyi cigányoknál.] Ethnologische Mitteilungen. II. évf. (1891) 33–38. -
ZAKARIÁS Erzsébet
Boszorkányok Erdőfülében. In: Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 1. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1993, 182–198. -
(n. n.)
Az első magyar nyelvű ítélet boszorkány-pörben. Ethnographia. XII. évf. (1901) 3. sz., 142–143. -
AMEDEO, di Francesco – Quarantotto,Arianna
Arc és álarc. A garabonciás mítosza a magyar és horvát irodalomban. (Kriza Könyvek, 14.) Szerkesztette és az ajánlást írta Keszeg Vilmos. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002. -
BEKE Ödön
Kutyafejű tatár. Ethnographia. LVII. évf. (1946) 1–4. sz., 90–91. -
BERZE NAGY János
Az oláhok “kedd asszonyához”. Ethnographia. XVII. évf. (1906) 254–255. -
DACZÓ Árpád
A gyimesi rekegő. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1981. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 197–201. -
DEMÉNY István Pál
A táltos és a garabonciás Arany János műveiben. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1980. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 225–230. -
ERDÉSZ Sándor
Drachentypen in der ungarischen Volksüberflieferung. Acta Ethnographica. XX. évf. (1971) 1–2. sz., 85–128. -
FARKAS Jenő
Le vampire dans le folklore roumain. [A vámpír a román folklórban.] In: Nagy Ilona – Voigt Vilmos (szerk.): Artes Populares 16–17. I. A Folklore Tanszék Évkönyve. Budapest, 1995, 299–306. -
FAZEKAS Ferenc
A „lidérc” és a „táltos” a szalontai nép hiedelmében. Ethnographia. XXXVII. évf. (1926) 1. sz., 38–69. -
GUNDA Béla
Találkozás a vadleánnyal. In: Uő: Néprajzi gyűjtőúton. Alföldi Magvető, Debrecen, 1956, 56–65. -
GUNDA Béla
Milyen mitikus lény a beng? Magyar Nyelv. LXV. évf. (1969) 2. sz., 215–216. -
GUNDA Béla
Találkozásom a vadleánnyal. In: Uő: A rostaforgató asszony. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1989, 119–130. -
HOLLÓ Domokos
A garabonciás diák alakja a magyar néphagyományban. Ethnographia. XLV. évf. (1934) 1–2. sz., 19–34.; 3–4. sz., 110–126. -
HOPPÁL Mihály
A magyar lidérc-hiedelemkör szemantikai modellje. Ethnographia. LXXX. évf. (1969) 3. sz., 402–417. -
ISTVÁN Anikó
A somoskai vartyogó-hiedelem. Művelődés. LV. évf. (2002) 10. sz., 27–28. -
KABAY Lisette
A kalotaszegi madárasszony. Forrás. XX. évf. (1988) 10. sz., 34–35. -
KÁLMÁNY Lajos
Gyermek-ijesztők és rablók nyelvhagyományainkban. Ethnographia. IV. évf. (1893) 7–9. sz., 225–247.; 10–12. sz., 314–322. -
KATONA Lajos
A kedd asszonya. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 1. sz., 1–16. -
KELEMEN Lajos
Egy berdélyi sárkányölő a XVIII. században. Ellenzék. 1926. 71. sz., 10. -
KESZEG Vilmos
A piritisták. A hiedelmek fejlődésének egy esete. In: Keszeg Vilmos – Zakariás Erzsébet (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 2. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1994, 155–165. -
KESZEG Vilmos
A mitikus lényekkel kapcsolatos népi terminológia klasszifikációs elvei. Művelődés. XLVI. (XLIII.) [XLVII.!] évf. (1994) 1. sz., 28–30. -
KESZEG Vilmos
Állat alakú lények a mezőségi hiedelemrendszerben. In: Füvessy Anikó – T. Bereczki Ibolya (szerk.): Állatábrázolás a magyar néphgyományban. Tiszafüred–Abádszalók, 1995. március 30–31. Az előadások összefoglalói. (A Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok tudományos tanácskozásai.) Damjanich János Múzeum, Szolnok, 1995, 11 -
KESZEG Vilmos
A mitikus lényekkel kapcsolatos népi terminológia klasszifikációs elvei az erdélyi Mezőségen. In: Krupa András – Eperjessy Ernő – Barna Gábor (szerk.): Kultúrák találkozása – kultúrák konfliktusai. (Az V. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai. Békéscsaba, 1993. október 7–8–9. Magyar Néprajzi Társaság, Békéscsaba–Budapest, 1995, 386–389. -
KESZEG Vilmos
A béka a hiedelmekben. In: Pozsony Ferenc (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 6. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1998, 97–116. -
KINDA István Csaba
Egy szőke, szép leány. A Végzett Asszonyának archetípusa egy moldvai hiedelemszövegben. In: Tánczos Vilmos (szerk.): Képek a folklórban. Tanulmányok az archetipális szimbolizáció köréből. (Kriza Könyvek, 22.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2004, 81–93. -
KODOLÁNYI János, ifj.
A táltos a magyar néphgyományban. Ethnographia. LVI. évf. (1945) 1–4. sz., 31–37. -
KOLUMBÁN Samu
Adatok az udvarhelymegyei székely néphithez. Ethnographia. VI. évf. (1895) 4. sz., 298–301. -
KOMÁROMI Tünde
Prikulics Aranyosszéken. In: Borbély Éva – Czégényi Dóra (szerk.): Változó társadalom. (Kriza Könyvek, 1.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1999, 44–72. -
KOVÁCS Ágnes
Kalotaszegi adatok a lidércről, sárkányról, garabonciásról, rosszakról, prikolicsról, boszorkányokról. Ethnographia. LVIII. évf. (1947) 1–2. sz., 111–114. -
KRISTÁLY Balázs
A „lüdércz” a székely néphitben. Ethnographia. VI. évf. (1895) 2. sz., 105–108. -
KRIZSOVÁNSZKYNÉ NAGY Olga
A mezőpaniti „kisasszonyok”. Erdélyi Múzeum. L. évf. (1945) 3–4. sz., 246. -
MÁRTON Dániel
Lüdércjárás. [Kisbátony.] Falvak Népe. II. évf. (1946) 12. sz., 12. -
MOGYORÓSI Sándor
Hiedelem és paraszti étékrend. A werwolfhiedelem szociális aspektusai. Ethnographia. CIII. évf. (1992) 3–4. sz., 206–218. -
NAGY Magdolna
A hiedelemalakok rendszerbe szerveződése Kása Ferenc hiedelmeiben. In: Czégényi Dóra – Keszeg Vilmos (szerk.): Emberek, szövegek, hiedelmek. Tanulmányok. (Kriza Könyvek, 7.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2001, 8–46. -
PÓCS Éva
Werwolf-variációk a Kárpát-medencében. In: Füvessy Anikó – T. Bereczki Ibolya (szerk.): Állatábrázolás a magyar néphgyományban. Tiszafüred–Abádszalók, 1995. március 30–31. Az előadások összefoglalói. (A Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok tudományos tanácskozásai.) Damjanich János Múzeum, Szolnok, 1995, 12 -
PÓCS Éva
Kereszteletlenek, zivatardémonok és az ördög. In: L. Imre Mária (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében III. (Dunántúli Dolgozatok (D) Néprajzi Sorozat, 3.) Pécs, 2000, 45–57. -
RÓHEIM Géza
Kedd asszonya. Ethnographia. XXIV. évf. (1913) 2. sz., 90–95. -
RÓHEIM Géza
Pótló adatok a „Kedd asszonyához”. Ethnographia. XXV. évf. (1914) 2. sz., 125–126. -
RÓHEIM Géza
A táltos. Magyar Nyelvőr. LV. évf. (1926) 3–4. sz., 35–42., 5–6. sz., 70–77. -
ROSKA Márton
Keddi boszorkány. Az oláhoknak úgynevezett kedd asszonya. Erdélyi Múzeum. XXIII. évf. (1906) 5. sz., 336–339. -
ROSKA Márton
Keddi boszorkány. Ethnographia. XXIII. évf. (1912) 96–100. -
SERES András
Erdők, vizek csodás lényei Háromszéken és a környező vidékeken. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1981. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 185–196. -
SERES András
Moldvai csángó garabonciások. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1994. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1994, 319–332. -
SZABÓ Imre
Az oláhok „Kedd asszonya”. Ethnographia. XVII. évf. (1906) 52–55. -
SZABÓ Imre
Az oláhok kedd asszonya. (Marţi seara.) Ethnographia. XXI. évf. (1910) 32–38.; 167–172.; 231–235. -
SZENDREY Zsigmond
Ember- és természetfeletti lények a szalontai néphitben. Ethnographia. XXV. évf. (1914) 5–6. sz., 315–326. -
SZENDREI Zsigmond
Pótló adatok a „Kedd asszonyához” a nagyszalontai néphitből. Ethnographia. XXV. évf. (1914) 5–6. sz., 341–342. -
SZENDREY Zsigmond
A néphit fehér kigyója. Ethnographia. XLIV. évf. (1933) 3–4. sz., 162. -
TÉGLÁS Gábor
Gonosz szellemek barlang lakásai az erdélyi Érczhegységben. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 220–222. -
TÉGLÁS Gábor
Ördögtanya a krassó-szörénymegyei Pozsega Gaura scrofa nevű barlangjában. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 297–298. -
TÉGLÁS Gábor
Egy hunyadmegyei tengerszemhez fűződő néphiedelmek. Ethnographia. XVII. évf. (1906) 356–360. -
TÉGLÁS Gábor
Néphiedelem egy hunyadvármegyei tengerszemről. Erdély. (1907) 87. -
VAJKAI Aurél
Az ördöngős molnárlegény. Ethnographia. LVIII. évf. (1947) 1–2. sz., 55–69. -
VERSÉNYI György
A bányarémről. Ethnographia. I. évf. (1890) 7. sz., 335–345. -
BALÁZS Lajos
Bábakalács. Honismeret. XXIV. évf. (1996) 5. sz., 55–57. -
ISTVÁN Lajos
Az erőtadó vasfű. Honismeret. XXIII. évf. (1995) 2. sz., 92–93.