L. Vallásosság, néphit

  • Helytartó

    BOKOR Zsuzsanna

    Parázna, prostituált, szerelmi varázsló vagy boszorkány. Egy háromszéki boszorkányper a 18. század végén. In: Borbély Éva – Czégényi Dóra (szerk.): Változó társadalom. (Kriza Könyvek, 1.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1999, 73–90.
  • Helytartó

    BOKOR Zsuzsanna

    Nemi szerepek egy 18. századi boszorkányperben. Lélekjelenlét. I. évf. (2000) 4. sz., 61–67.
  • Helytartó

    BOKOR Zsuzsa

    Történelmek – levéltárak – boszorkányok. A boszorkányperek kutatásának problémái. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 12.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002, 47–52.
  • Helytartó

    BOKOR Zsuzsa

    Bűnné beszélt szexualitás. Egy 18. századi büntetőper diskurzuspolitikája. In: Pócs Éva (szerk.): Áldás és átok, csoda és boszorkányság. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. (Tanulmányok a transzcendensről, IV.) Balassi Kiadó, Budapest, 2003, 583–603.
  • Helytartó

    BOGÁTS Dénes, Cs.

    Boszorkányságok és boszorkányperek Háromszéken a 17–18. században. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1998. II. Székely Nemzeti Múzeum–Csíki Székely Múzeum, Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda, 1999, 91–100.
  • Helytartó

    BOGÁTS Dénes, Cs.

    Sepsiszentgyörgy története. Háromszéki boszorkányok. Az első székely huszárezred. Albert Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2000.
  • Helytartó

    CSŰRY Bálint

    A kolozsvári boszorkányok. Magyar Nép. (1921) 4. sz.
  • Helytartó

    DÖMÖTÖR Sándor

    A boszorkányok gyülése a magyar néphitben. Ethnographia. L. évf. (1939) 3–4. sz., 210–221.
  • Helytartó

    FARAGÓ József

    Boszorkányok és más rosszak. Faragó József és Fábián Imre Bihari népmondák című, megjelenés előtt álló kötetéből. Kelet–Nyugat. VI. évf. 1995. 3. sz., 26–28.
  • Helytartó

    GYALUI Farkas

    Boszorkányperek Kolozsvárt. Budapesti Hírlap. 1911. 90. sz.
  • Helytartó

    IKLÓDI András

    A magyarországi boszorkányüldözés történeti alakulása. Ethnographia. XCIII. évf. (1982) 2. sz., 292–298.
  • Helytartó

    KENÉZ Győző

    Tűzlopás – XVII. századi boszorkányperben. Ethnographia. LXXVII. évf. (1966) 3. sz., 451–452.
  • Helytartó

    KIRÁLY Pál

    A magyar boszorkányok. (Komáromy Andor oklevéltára nyomán.) Erdélyi Múzeum. XXVIII. évf. (1911) 3. sz., 165–169.
  • Helytartó

    KISS András

    Boszorkányok, kuruzslók, szalmakoszorús paráznák. Válogatta, a bevezető tanulmányt írta és a jegyzeteket összeállította Kiss András. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest–Kolozsvár, 1998.
  • Helytartó

    KLANICZAY Gábor

    Boszorkányhit, boszorkányvád, boszorkányüldözés a XVI–XVIII. században. Ethnographia. XCVII. évf. (1986) 2–4. sz., 257–295.
  • Helytartó

    KLANICZAY Gábor

    Boszorkányhit, boszorkányvád, boszorkányüldözés a XVI–XVIII. században. In: Antropológiai írások 22. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Budapest, 1988, 258–295.