L. Vallásosság, néphit
501–600 termék, összesen 906 db
-
LÁSZLÓ Gyula
Az „argos” (szőrösen született) gyermek megfőzése. Ethnographia. XLV. évf. (1934) 3–4. sz., 186–187. -
LÁSZLÓ Gyula
Varázslat egy középkori falusi templomunkban. Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1947. -
MARINESCU Athanáz
Az áldozatok. Román népmithológiai képek és szokások. Ethnographia. II. évf. (1891) 1. sz., 2–12.; 2. sz., 53–58. -
MIRK László
Az aggott gyermeket megfőzték… Művelődés. LXII. évf. (1993) 6–7. sz., 66. -
MOLDOVÁN Gergely
A szem a román néphitben. Ethnographia. XXV. évf. (1914) 4. sz., 217–232. -
MOLDOVÁN Gergely
A román nép varázsköltészete. Erdélyi Múzeum. V. évf. (1888) 1. sz., 1–23., 2. sz., 81–114. -
NAGY László
Tejelvivés és visszahozás a Kisküküllő-menti Szőkefalván. Honismeret. XXVI. évf. (1998) 1. sz., 54–55. -
NEMES Mihály
„Az ördögnek is szükséges gyertyát gyújtani”. Ethnographia. XIX. évf. (1908) 315–317. -
PAPP György
Babonák. Magyar Nyelvőr. IV. évf. (1875) 7. sz., 323–324. -
PÉTERFY Márton
Esőcsinálás és más babonák Zám környékén. Hunyadm. tört. társ. Évkönyve XIV. (1904) 137. -
PETI Lehel
Mítosz és mágia: a trunki orvos rózsaillatú kútjának mítosza. Korunk. XIV. évf. (2003) 9. sz., 25–29. -
PÓCS Éva
Binde- und Lösungszauber im ungarischen Volksglauben. Acta Ethnographica. XVI. évf. (1967) 1–2. sz., 79–140. -
POZSONY Ferenc
Tavaszi esővarázslás a háromszéki Szörcsén. In: Viga Gyula (szerk.): Kultúra és Tradíció. Tanulmányok Ujváry Zoltán tiszteletére. I. HOM, Miskolc, 1992, 189–204. -
RÓHEIM Géza
A luczaszék. Néprajzi Értesítő. XVI. évf. (1915) 1–4. sz., 1–35.; XVII. évf. (1916) 1–4. sz., 15–52. -
ROKONFÖLDI [PETRÁS INCE János]
Vizvetés. Magyar Nyelvőr. VI. évf. (1877) 2. sz., 83–84. -
ROSKA Márton
A nap a babonákban. Erdélyi Múzeum. XXV. évf. (1908) 4. sz., 254–255. -
SCHULLERUS, Pauline
Pflanzen im Glauben und Brauch der Siebenbürger Sachsen. Hermannstadt, 1908. -
SIMON Katalin
Székely kincskeresők Háromszéken. Erdélyi Múzeum. LI. évf. (1946) 1–4. sz., 73–76. -
SOLYMOSSY Sándor
A vas babonás ereje. Ethnographia. XLIV. évf. (1933) 3–4. sz., 97–117. -
SOÓS Tímea
A rontáshiedelmek működtetése válsághelyzetekben. In: Szikszai Mária (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 10. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002, 106–150. -
SZABÓ Csilla
„Megbüntetem az atyák vétkét a fiakban.” Egy több mint fél évszázados átok története. Művelődés. LVI. évf. (2003) 3. sz., 22–23. -
SZABÓ T. Attila
Babonás helynevek. Ethnographia. LI. évf. (1940) 3. sz., 369–371. -
Szta [SZABÓ T. Attila]
Néhány adat a „babonás helynevek”-hez. Erdélyi Múzeum. XLVII. évf. (1942) 2. sz., 271. -
SZABÓ T. Attila
Farkasinat gyújt, farkasinat vetett. Ethnographia. LXXXIX. évf. (1978) 4. sz., 558–559. -
SZABÓ T. Attila
Farkasinat gyújt, farkasinat vetett. In: Uő: Nép és nyelv. Válogatott tanulmányok, cikkek. IV. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 353–355. -
SZABÓ T. Attila
Babonás helynevek. In: Uő: Nyelv és irodalom. Válogatott tanulmányok, cikkek. V. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 92–94. -
SZENDREY Ákos
Az életvize karácsonyi népszokásainkban. Ethnographia. LI. évf. (1940) 4. sz., 393–401. -
SZENDREY Ákos
A napforduló és a mágikus állatvédés összekapcsolásának kérdése. Az állatok első kihajtása. Ethnographia. LXX. évf. (1959) 1–3. sz., 313–343. -
SZENDREY Zsigmond
Szalontai babonák Arany műveiben. Ethnographia. XXVIII. évf. (1917) 1–3. sz., 138–139. -
SZENDREY Zsigmond
Népbabonák Jókai műveiben. Ethnographia. XXX. évf. (1919) 1–6. sz., 115–127. -
SZENDREY Zsigmond
Babonák Szatmár megyéből. Ethnographia. XXXVIII. évf. (1927) 3. sz., 210–211. -
SZENDREY Zsigmond
Farkastisztelet az ókor törökjeinél. Ethnographia. XLII. évf. (1931) 2. sz., 91. -
SZENDREY Zsigmond
Fára aggatott rongyok. Ethnographia. XLII. évf. (1931) 4. sz., 198. -
SZENDREY Zsigmond
Nyomfelszedés. Ethnographia. XLVII. évf. (1936) 3. sz., 220. -
SZENDREY Zsigmond
A varázslócselekvések személye, ideje és helye. Ethnographia. XLVIII. évf. (1937) 1. sz., 13–24. -
SZENDREY Zsigmond
A növény-, állat- és ásványvilág a varázslatokban. Ethnographia. XLVIII. évf. (1937) 2–3. sz., 154–166. -
SZENDREY Zsigmond
A varázslatok eszközei. Ethnographia. XLVIII. évf. (1937) 4. sz., 386–405. -
SZENDREY Zsigmond
A halott, szentelmények és eljárásmódok a vaarázslatokban. Ethnographia. XLIX. évf. (1938) 1–2. sz., 32–46. -
SZENDREY Zsigmond
Ráolvasóink eredetének kérdéséhez. Ethnographia. LIII. évf. (1942) 2. sz., 104–112. -
SZŐCS Enikő
Ónöntés, kuruzslás, szerelmi bűbáj-készítés. Krónika. 1999. nov. 27. -
TAKÁCS György
„Igizet szálljon az erős kősziklákra!” A kosteleki, gyepecei és magyarcsügési csángók ráolvasó gyakorlata. Palócföld. XXIX. évf. (1995) 4. sz., 371–383. -
TÉGLÁS Gábor
Pásztorszokások Csíkgyergyó határszéli községeiben. Néprajzi Értesítő. XIV. évf. (1913) 3–4. sz., 294–296. -
TÉGLÁS István
Építő-áldozat emléke Tordán. Néprajzi Értesítő. XI. évf. (1910) 1–2. sz., 60–61. -
TÉGLÁS István
Építő áldozat Tordán. Néprajzi Értesítő. XIV. évf. (1913) 1–2. sz., 99–101. -
VÁSÁRHELYI Géza
A gyógyulás érdekében. In: Utunk Évkönyv 80. 1980, 83–86. -
VINCEFFY Sándor
Finum „guruzslószer”. Székelység. 1940. 12. -
WLISLOCKI, Heinrich
Über den Zauber mit menschlichen Körperteilen bei den transsilvanischen Zigeunern. [Varázslás emberi testrészekkel az erdélyi cigányoknál.] Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn. Zeitschrift für die Volkskunde der Bewohner Ungarns und seiner Nebenländer. I. évf. (1887) 273–279. -
WLISLOCKI, Heinrich
Zauber- und Besprechungsformeln der transsilvanischen und südungarischen Zigeuner. [Varázslás és ráolvasás az erdélyi és dél-magyarországi cigányoknál.] Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn. Zeitschrift für die Volkskunde der Bewohner Ungarns und seiner Nebenländer. I. évf. (1887) 51–62., 137–148. -
WLISLOCKI, Heinrich
Zauber- und Besprechungsformeln der Transsilvanischen Zigeuner. [Varázslás és ráolvasás az erdélyi és dél-magyarországi cigányoknál.] Budapest, 1888. -
WLISLOCKI Henrik
Szerelmi jóslás és varázslás az erdélyi sátoros czigányoknál. Ethnographia. I. évf. (1890) 6. sz., 273–277. -
WLISLOCKI Henrik
Szerelmi jóslás és varázslás a czigányoknál. Alföld. 1890. 133. sz. -
WLISLOCKI Henrik
Czigány tolvajlási babonák. Ethnographia. II. évf. (1891) 10. sz., 394–398. -
WLISLOCKI Henrik
Fákra aggatott rongyok a magyar néphitben. Ethnographia. V. évf. (1894) 5. sz., 320–326. -
WLISLOCKI Henrikné
Nyál és köpés a magyar néphitben. Ethnographia. VII. évf. (1896) 6. sz., 460–465. -
WLISLOCKINÉ DÖRFLER F. Anna
A kalotaszegi néphit köréből. Ethnographia. III. évf. (1892) 7–10. sz., 363–367. -
WLISLOCKINÉ DÖRFLER Fanni
Kakas, tyúk és tojás a magyar néphitben. Ethnographia. VI. évf. (1895) 3. sz., 206–213. -
XÁNTUS János
Viharűző varázslat. Erdély. 1943. 2–4. -
(n. n.)
Tűzgyújtás. Székelység. 1932. 28. -
BALÁZS Lajos
A halál előjeleivel kapcsolatos hiedelmek Csíkszentdomokoson. Erdélyi Múzeum. LV. évf. (1993) 3–4. sz., 89–115. -
BALÁZS Lajos
A halál előjelei Csíkszentdomokoson. In: Barna Gábor (szerk.): Vallásos népélet a Kárpát-medencében. Népismereti tanulmányok és közlések. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 1995, 64–101. -
BALÁZS Lajos
Semmi sem véletlen. Vágyak és tárgyak összefonódása a párkereső jóslásokban. In: Gazda Klára – Tötszegi Tekla (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 14. Tanulmányok Szentimrei Judit 85. születésnapjára. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2006, 194–200. -
BOSNYÁK Sándor
Álomszótár. Örökség. (1992) 2. sz., 36. -
DENDERLE József
Népi hiedelmek az időjárásról. Művelődés. XXV. évf. (1972) 10. sz., 39–40. -
DENDERLE József
Népi hiedelmek az időjárásról. Művelődés. LIII. évf. (2000) 6–9. sz., 66–68. -
ENYEDI Emese
A gyergyói csebrezés. Honismeret. XX. évf. (1992) 6. sz., 72. -
ENYEDI Emese
Jövendölés Gyergyóban. Néprajzi Látóhatár. I. évf. (1992) 3–4. sz., 90–95. -
FARAGÓ József
Mezei néni álmot fejt. Termés. (1944) nyár. 75–82. -
GAGYI József
„Megmondta mi volt, mi van, mi lesz”. Az „ezer telik, ezer nem” típusú hiedelmekről, mai falusi közösségek történelem- és világképéről. Antropológiai Műhely. IX. évf. (1997) 1. sz., 49–63. -
GUB Jenő
Időjárás-jóslás Gegesen. In: Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 1. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1993, 86–90. -
GUB Jenő
Népi időjóslás a Sóvidéken. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1994. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1994, 174–185. -
GUNDA Béla
A rostaforgató asszony. In: Uő: A rostaforgató asszony. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1989, 11–28. -
HERRMANN Antal
Mikor lesz vége a háborúnak? Történelmi czigányjóslások. Az Újság. XIII. évf. (1915) 44. sz., febr. 13. 3–6. -
KESZEG Vilmos
Jóslások a Mezőségen. Néprajzi Látóhatár. III. évf. (1994) 3–4. sz., 46–64. -
KESZEG Vilmos
Jóslások a Mezőségen. Etnomantikai elemzés. Bon Ami Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 1997. -
KRISTÁLY Balázs
A csiki-székelyek időjóslásai. Ethnographia. VI. évf. (1895) 2. sz., 118–119. -
LÁSZLÓ Ferenc
Háromszék megyei népies időjóslások. Időjárás. (1900) 419–423., 462–463. -
PORTIK Irén
Két nagyanyám időjósló mondókái. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1994. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1994, 186–208. -
SZENDREY Ákos
Babvetés. Néprajzi Értesítő. XXXVIII. évf. (1956) 119–128. -
SZENDREY Zsigmond
A piros szín. Ethnographia. XLVII. évf. (1936) 3. sz., 220–222. -
SZENDREY Zsigmond
Hangya a magyar néphitben. Ethnographia. XLVII. évf. (1936) 4. sz., 318–319. -
VERSÉNYI György
Álomfejtések. [Dés.] Magyar Nyelvőr. XVIII. évf. (1889) 12. sz., 572–573.; XIX. évf. (1890) 3. sz., 139., 4. sz., 186.; XX. évf. (1891) 9. sz., 428–429., 10. sz., 477–478., 12. sz., 574.; XXI. évf. (1892) 1. sz., 44–45.; XXIII. évf. (1894) 8. sz., 383. -
WLISLOCKI Henrik
Kalotaszegi szerelmi varázslás. Kalotaszeg. I. évf. (1890) 1. sz., 12–13. -
WLISLOCKI Henrikné
Jósló állatok a kalotaszegi néphitben. Ethnographia. III. évf. (1892) 2–3. sz., 47–55. -
DEMÉNY István Pál
Világfa, sárkány és a transz fokozatai. In: Pócs Éva (szerk.): Eksztázis, álom, látomás. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. (Tanulmányok a transzcendensről, I.) Balassi Kiadó, Budapest, 1998, 64–71. -
GAGYI József
Rejtezők, jósok a Sóvidéken. Művelődés. XLII. [XLVI.!] évf. (1993) 6–7. sz., 31–35. -
GAGYI József
Rejtezés Fenyőkúton. Antropológiai Műhely. IX. évf. (1997) 2. sz., 5–17. -
GAGYI József
Rejtezők, jósok a Sóvidéken. In: Pócs Éva (szerk.): Eksztázis, álom, látomás. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. (Tanulmányok a transzcendensről, I.) Balassi Kiadó, Budapest, 1998, 81–89. -
GAGYI József
Jelek égen és földön. Hiedelem és helyi társadalom a Székelyföldön. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998. -
GAGYI József
Terepmunkáról, kapcsolatépítésről. In: Uő: Jelek égen és földön. Hiedelem és helyi társadalom a Székelyföldön. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998, 11–19. -
GAGYI József
A máréfalvi szentasszony. Evilági és túlvilági kapcsolatának egy formája: a kegyelem. In: Uő: Jelek égen és földön. Hiedelem és helyi társadalom a Székelyföldön. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998, 21–38. -
GAGYI József
„Megmondta mi volt, mi van, mi lesz.” Az „ezer telik, ezer nem” típusú hiedelmekről; mai paraszti közösségek történelem- és világképéről. In: Uő: Jelek égen és földön. Hiedelem és helyi társadalom a Székelyföldön. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998, 39–59. -
GAGYI József
Ica. Egy homoródalmási jósasszony és egy székelyföldi helyi divinációs hagyomány. In: Uő: Jelek égen és földön. Hiedelem és helyi társadalom a Székelyföldön. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998, 61–82. -
GAGYI József
Rejtezés Fenyőkúton. Esetbemutatás és értelmezések. In: Uő: Jelek égen és földön. Hiedelem és helyi társadalom a Székelyföldön. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998, 83–100. -
GAGYI József
„…sokféle jel volt égen s földön…” A krízis kulturális szerepéről. In: Uő: Jelek égen és földön. Hiedelem és helyi társadalom a Székelyföldön. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998, 101–124. -
GAGYI József
Szövegmelléklet. In: Uő: Jelek égen és földön. Hiedelem és helyi társadalom a Székelyföldön. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998, 125–172. -
GYÖRFFY István
Hunyadmegyei látomások és kuruzslások a XVII–XVIII. századból. Ethnographia. XLVI. évf. (1935) 1–4. sz., 80–87. -
PETI Lehel
Ritualizált közösségi látomás: a moldvai csángók napbanézése. In: Ilyés Sándor – Jakab Albert Zsolt (szerk.): Lenyomatok 6. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 28.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2007, 149–166. -
PETI Lehel
Ritualizált közösségi látomás: a moldvai csángók napbanézése. Székelyföld. XI. évf. (2007) 5 sz. 99–116. -
PETI Lehel
Ritualizált közösségi látomás: a moldvai csángók napbanézése. (I. rész.) Moldvai Magyarság. Új sorozat. XVII. évf. (2007) 6. (193.) sz. 7–10. -
PETI Lehel
Viziune colectivă ritualizată: contemplarea soarelui-răsare la ceangăii moldoveni. [Ritualizált közösségi látomás: a moldvai csángók napbanézése.] Moldvai Magyarság. Új sorozat. XVII. évf. (2007) 6. (193.) sz. 7–10.