N.2.3.1. Általános, tematikus és elméleti munkák
101–189 termék, összesen 189 db
-
KOVÁCS Ágnes
Bukovinai székely mesemondók. In: Kiss Mária (szerk.): Folklór és tradíció I. A hagyományos műveltség továbbélése. Az I. magyar–jugoszláv folklór konferencia előadásai. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Budapest, 1984, 291–313. -
KOVÁCS László
A csudatáska. [Bevezető Ősz János mesegyűjteményéhez.] In: Uő: Az irodalom útján. Kolozsvár, 1941, 227–244. -
KOVÁCS László
A csudatáska. [Bevezető Ősz János mesegyűjteményéhez.] Erdélyi Helikon. 1941. 149–160. -
KRÍZA Ildikó
A „táltos” a „táltosfiú” mesetípusban és e képzet hiedelemmondai vonatkozásai. Néprajzi Közlemények. IX. évf. (1964.) 1. sz., 75–96. -
KRÍZA Ildikó
Táltos in Hungarian tales and legends. In: Ethnologica Uralica 1. MTA–Finnish Lit, Society, Budapest–Helsinki, 1989, 95–103. -
KRÍZA Ildikó
A mese és a ballada a műfajok határán. Néprajzi Látóhatár. X. évf. (2001) 1–4. sz., 111–119. -
MARKEL, Hanni – VÖŐ Gabriella
Structura snoavei populare. Cu privire specială asupra repertoriului românesc, maghiar şi săsesc din Transilvania. Anuarul de folclor. I. évf. (1980) 79–92. -
MITRULY Miklós
Boccacio-téma egy krasznai mesében. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XII. évf. (1968) 2. sz., 303–307. -
MITRULY Miklós
Rózsa királyfi. Berekméri Sándor gernyeszegi meséi. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXII. évf. (1978) 2. sz., 232–234. -
MITRULY Miklós
Prózai epikus szájhagyományunk huszonöt éve. Korunk. XL. évf. (1981) 7–8. sz., 553–559. -
MOLDOVÁN Gergely
A tündérnők a román népmesében. Erdélyi Múzeum. XXXI. évf. (1914) 3. sz., 133–144., 4. sz., 214–218. -
NAGY Ilona
Kharón alakja a magyar népmesékben. In: Balázs Géza – Hála József (szerk.): Folklór, életrend, tudománytörténet. Tanulmányok Dömötör Tekla 70. születésnapjára. Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportja, Budapest, 1984, 216–226. -
NAGY Olga
Mert csak vidámat szerettünk mesélni. Dolgozó Nő. XVI. évf. (1960) 1. sz., 23. -
NAGY Olga
A szegény embert szolgáló ördög a magyar népmesékben. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VIII. évf. (1964) 2. sz., 195–207. -
NAGY Olga
Az „Egynapos király” meséjének két széki változata. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XII. évf. (1968) 1. sz., 55–66. -
NAGY Olga
Concretizări de timp şi spaţiu în basmele din valea Gurghiului. Revista de etnografie şi folclor. XIII. évf. (1968) 531–543. -
NAGY Olga
Változó idők változó meséi. Korunk. XXX. évf. (1971) 10. sz., 1489–1500. -
NAGY Olga
A népmese furfangos hőse: a kópé. Korunk. XXXI. évf. (1972) 10. sz., 1564–1572. -
NAGY Olga
Obiceiul povestitului şi transmiterea basmului. In: Anuarul muzeului de Etnografie al Transilvaniei pe anii 1971–1973. Cluj-Napoca, 1973, 603–610. -
NAGY Olga
A varázserejű hős egy archaikus neserepertoárban. Ethnographia. LXXXIV. évf. (1973) 3. sz., 307–325. -
NAGY Olga
A népmese felfedezése. Művelődés. XXVI. évf. (1973) 7. sz., 29–30.; 8. sz., 21–22.; 9. sz., 19–20.; 10. sz., 29–31. -
NAGY Olga
Hősök, csalókák, ördögök. Esszé a népmeséről. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974. -
NAGY Olga
A fantasztikum variációs lehetőségei a mai népmesében. Korunk. XXXIII. évf. (1974) 2. sz., 320–329. -
NAGY Olga
Hazudozókról, királyokról, költőkről. Meseszociológiai jegyzetek. Valóság. XVII. évf. (1974) 10. sz., 51–60. -
NAGY Olga
Archaikus világkép és mesehagyományozás. In: Dankó Imre (szerk.): A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974. Debreceni Déri Múzeum, Debrecen, 1975, 619–644. -
NAGY Olga
Mesék és „igaz történetek” Széken. (Szempontok egy erdélyi magyar falu népi prózarepertoárjának vizsgálatához.) In: Ortutay Gyula (főszerk.): Népi Kultúra – Népi Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve VIII. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975, 303–337. -
NAGY Olga
Realista törekvések a népi prózában. Művelődés. XXIX. évf. (1976) 1. sz., 27–29. -
NAGY Olga
A kikosarazott férfi témája a variációkban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XX. évf. (1976) 1. sz., 42–51. -
NAGY Olga
Mesei üzenet asszonyokról. In: Utunk Évkönyv 76. 1976, 67–71. -
NAGY Olga
A táltos törvénye. Népmese és esztétikum. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978. -
NAGY Olga
The persistence of archaic traits among Gypsy story-telling communities in Romania. [Az archaikus világkép továbbélése a romániai cigány mesemondó közösségekben.] Journal of the Gypsy Lore Society. I. évf. (1978) 4. sz., 221–239. -
NAGY Olga
Tudatszint és esztétikum összefüggése mesélő közösségekben. In: Ortutay Gyula (főszerk.): Népi Kultúra – Népi Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve XI–XII. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980, 533–544. -
NAGY Olga
A szerelem témái a népmesében. Művelődés. XXXIV. évf. (1981) 4. sz., 29–31.; 8–9. sz., 60–62.; 10. sz., 31–33.; XXXV. évf. (1982) 3. sz., 30–31. -
NAGY Olga
A népmese irodalmi rokonsága. Művelődés. XXXV. évf. (1982) 8. sz., 33–35.; 9. sz., 28–30.; 10. sz., 28–30.; 12. sz., 33–35. -
NAGY Olga
A párizsi mesekongresszus. Művelődés. XXXV. évf. (1982) 11. sz., 31–33. -
NAGY Olga
Realista törekvések a népi prózában. Dokumentatio Ethnographica. (1982) 145–161. -
NAGY Olga
Mai havasi román és magyar mesemondók. Művelődés (Cîntarea României). XXXIX [XL.]. évf. (1987) 2. sz., 49–50. -
NAGY Olga
Zu einen Spezifikum des lebendigen Maerchenerzaehlens. [Az élő mesemondás egy sajátosságáról.] Műveltség és Hagyomány. XXIII–XXIV. évf. (1988) 279–282. -
NAGY Olga
Az abszurd ábrázolásmód az irodalomban. (Társadalmi megközelítés.) Korunk. XLVIII. évf. (1989) 2. sz., 149–154. -
NAGY Olga
A realizmus jelenléte a népi prózában. In: Halász Péter (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 1991, 685–689. -
NAGY Olga
Gondolatok a mese életútjáról. In: Viga Gyula (szerk.): Kultúra és Tradíció. Tanulmányok Ujváry Zoltán tiszteletére. I. HOM, Miskolc, 1992, 393–403. -
NAGY Olga
Cigánymesék vizsgálatának néhány tanulsága. Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 9. sz., 24–26. -
NAGY Olga
Cigány mesék vizsgálatának néhány tanulsága. In: Barna Gábor – Bódi Zsuzsanna (szerk.): Cigány népi kultúra a Kárpát-medencében a 18–19. században. (Cigány Néprajzi Tanulmányok, 1.) Magyar Néprajzi Társaság–Mikszáth Kiadó, Budapest–Salgótarján, 1993, 118–124. -
NAGY Olga
Havasi mesemondók. Honismeret. XXII. évf. (1994) 3. sz., 72–82. -
NAGY Olga
A mítosztól az erkölcsi üzenetig. (Állatábrázolás a tündérmesékben.) In: Füvessy Anikó – T. Bereczki Ibolya (szerk.): Állatábrázolás a magyar néphgyományban. Tiszafüred–Abádszalók, 1995. március 30–31. Az előadások összefoglalói. (A Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok tudományos tanácskozásai.) Damjanich János Múzeum, Szolnok, 1995, 35–37. -
NAGY Olga
Boccaccio redivivus az erdélyi magyar folklórban. Művelődés. XLIX. évf. (1996) 5–6. sz., 34–36. -
NAGY Olga
Alkotás és befogadás a népi prózában. Ethnographia. CVIII. évf. (1997) 1–2. sz., 151–164. -
NAGY Olga
Cigánymesék tanulságai. Néprajzi Látóhatár. VI. évf. (1997) 1–4. sz., 546–533. -
NAGY Olga – MARKEL, Hanni
Variantele româneşti şi maghiare ale basmului „Dracul ispăşeşte” (Aa–Th 810A) Revista de etnografie şi folclor. XIII. évf. (1968) 81–93. -
NAGY Olga – POP, Dumitru
Arta povestitului şi vîrsta povestitorilor. Revista de etnografie şi folclor. XIV. évf. (1969) 263–269. -
OLOSZ Katalin
Halál és halhatatlanság a népmesében. In: Keszeg Vilmos – Zakariás Erzsébet (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 2. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1994, 274–281. -
ORTUTAY Gyula
Adalék a mese és a ballada összefüggéseinek kérdéséhez. Ethnographia. XLIX. évf. (1938) 3–4. sz., 373–380. -
ÓVÁRY Zoltán
„Rózsa és Ibolya”. Arany János verses népmeséje. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 1–3. sz., 23–30. -
RÁDULY János
Az Oidipusz-mese Kibéden. Művelődés. XXXIII. évf. (1980) 12. sz., 24–36. -
RÁDULY János
A két királygyermek balladamotívumai egy kibédi népmesében. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1983. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983, 160–165. -
RÁDULY János
Markalf történetek az élő mesekincsben. Művelődés. XXXVIII. évf. (1985) 7. sz.31–33. -
RÁDULY János
Újabb Oidipusz-mese. In: Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 1. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1993, 176–181. -
RÁDULY János
Kibéd népmesekincse a számadatok tükrében. Hazanéző. V. évf. (1994) 1. sz., 10–11. -
SÁNDOR István
Sziklához láncolt Gergely. Néprajzi Közlemények. IV. évf. (1959) 1–2. sz., 35–46. -
SÁNDOR István
A mesemondás dramaturgiája. Ethnographia. LXXV. évf. (1964) 4. sz., 523–556. -
SERES András
Háromszéki mesemondók. Művelődés. XXXIV. évf. (1981) 8–9. sz., 55–57. -
SERES András
Háromszéki mesemondók. Józsa Zsigmond. Művelődés. XXXV. évf. (1982) 6. sz., 32–33. -
SOLYMOSSY Sándor
A népmese problémái. Társadalomtudomány. (1921) 557–578. -
SOLYMOSSY Sándor
Keleti elemek népmeséinkben. (A népmesekutatás száéves jubileumára.) Ethnographia. XXXIII. évf. (1922) 1–6. sz., 30–44. -
SOLYMOSSY Sándor
A Jávorfa-mese és a Midás-monda. Ethnographia. XXXVI. évf. (1925) 7–12. sz., 105–129. -
SOLYMOSSY Sándor
Magyar ősvallási elemek népmeséinkben. Ethnographia. XL. évf. (1929) 3–4. sz., 133–152. -
SOLYMOSSY Sándor
Népmeséink sárkány-alakja. Ethnographia. XLII. évf. (1931) 3. sz., 113–132. -
SORLIN, Evelyne
Le verte jeunesse et la vieillesse mélancolique dans des variantes roumano–hongroises de AaTh 551. [Tapasztalatlan fiatalság és melankolikus öregség az „Élet vize” román–magyar variánsaiban.] Fabula. XXXVI. évf. (1995) 1–2. sz., 79–97. -
SZABÓ László
Egy tövisháti néhai mesefáról – ízelítőül. Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 3. sz., 24–26. -
SZABÓ T. Attila
Népmeséink sorsa. Pásztortűz. XXV. évf. (1939) 474–478. -
SZABÓ T. Attila
A magyar népmesetípusok. Korunk. XVIII. évf. (1959) 2. sz., 279–282. -
SZABÓ T. Attila
Havasi mesemondó. Igaz Szó. XVII. évf. (1969) 704–710. -
SZABÓ T. Attila
Népmeséink sorsa. In: Uő: Nyelv és irodalom. Válogatott tanulmányok, cikkek. V. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 239–245. -
SZABÓ T. Attila
A magyar népmesetípusok. In: Uő: Tallózás a múltban. Válogatott tanulmányok, cikkek. VI. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1985, 346–352. -
SZABÓ T. Attila
Havasi mesemondó. In: Uő: Tallózás a múltban. Válogatott tanulmányok, cikkek. VI. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1985, 303–313. -
SZENDREY Zsigmond
„A tűz meghódítása”. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 1–3. sz., 45–46. -
TÁRKÁNY SZÜCS Ernő
Jogi elemek a kalotaszegi népmesékben. Kolozsvári Szemle. III. évf. (1944) 2. sz., 137–145. -
VEKERDI József
A cigány népmese. (Körösi Csoma Kiskönyvtár, 13.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974. -
VEKERDI József
A cigány epikus stílus kérdése. In: Ortutay Gyula (főszerk.): Népi Kultúra – Népi Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve VIII. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975, 367–376. -
VEKERDI József
Nagy Olga cigány népmesekutatása. Néprajzi Látóhatár. X. évf. (2001) 1–4. sz., 51–52. -
VOIGT Vilmos
A magyar népmese. Ethnographia. C. évf. (1989) 1–4. sz., 384–409. -
VÖŐ Gabriella
Egy vajdakamarási mesemondó pályája. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 2. sz., 257–270. -
VÖŐ Gabriella
Egy román mesemondó kétnyelvű meseváltozatai. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XIV. évf. (1970) 121–132. -
VÖŐ Gabriella
Román hatások. In: Nagy Olga: A mesemondó Jakab István. A meséket gyűjtötte, lejegyezte, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel kíséri Nagy Olga és Vöő Gabriella. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974, 90–104. -
VÖŐ Gabriella
A komikus elemek fubkciójának növekedése népmeséinkben. Művelődés. XXVIII. évf. (1975) 12. sz., 55–56. -
VÖŐ Gabriella
La transposition artistique des contes populaires par un narrateur bilingue. In: Anuarul muzeului etnografic al Transilvaniei pe anul 1978. Cluj-Napoca, 1978, 407–419. -
VÖŐ Gabriella
Tendinţe estetice ale basmului contemporan. Procese de veridiciyare ale elementelor fantastice. Anuarul Arhivei de Folclor VIII–XI. (1987–1990) 135–146. -
WLISLOCKI, Heinrich
Märchen des Siddhi-Kür in Siebenbürgen. [Sziddhi-kür mesék Erdélyben.] Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft. XLI. évf. (1887) 448–460. -
WLISLOCKI, Heinrich
Beiträge zu Benfey’s Pantschatantra. [Adalékok Benfey Pancsatantrájához.] Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft. XLII. (1888) 113–150.