N.2.5. Kisepikai műfajok
1–100 termék, összesen 386 db
-

FELMÉRI Lajos
Feljogosítás kalákában. Magyar Nyelvőr. VI. évf. (1877) 10. sz., 477. -

KUI János
Játék, tánc, halál a sarmasági néphagyományban. Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 3. sz., 13–16. -

MÁRTON Gyula
Népi köszöntések Kalotaszegről és vidékéről. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 1–2. sz., 135. -

PAAL Gyula
Székely áldomások. Magyar Nyelvőr. V. évf. (1876) 11. sz., 521. -

RAJECZKY Benjamin
Hüdintés. Ethnographia. XCI. évf. (1980) 3–4. sz., 393–396. -

SZENDREY Zsigmond
Elegyes. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 7–12. sz., 179–180. -

SZENDREY Zsigmond
A kortesnótákról. Ethnographia. XXXVI. évf. (1925) 7–12. sz., 166–167. -

SZENDREY Zsigmond
Apróságok. Ethnographia. XXXVI. évf. (1925) 7–12. sz., 177–179. -

BERZE NAGY János
Magyar szólásaink és a folklore. Ethnographia. XL. évf. (1929) 3–4. sz., 153–161.; XLIII. évf. (1932) 3–4. sz., 97–141. -

BURA László
Közmondáskincsünk – népünk erkölcsi kódexe. Művelődés. XXIII. évf. (1970) 2. sz., 59. -

CSEFKÓ Gyula
Szállóigék, szólásmódok. Tanulmányok szóláskészletünk köréből. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai, 28.) Budapest, 1930. -

FARAGÓ József
Népköltészetünk kincsei. A találós kérdések. Művelődési Útmutató. VII. (1954) 1. sz., hátsó borító belső lapján. -

[FARAGÓ József]
Pályázat. [Felhívás találós kérdések gyűjtésére.] Művelődési Útmutató. VIII. évf. (1954) 1. sz., hátsó borító külső lapján. -

FARAGÓ József
Népköltészetünk mai fejlődése. Új találós kérdések. Igaz Szó. III. évf. (1955) 2. sz., 141–149. -

FARAGÓ József
Új találós kérdések alkotása. Utunk. XVII. évf. (1962) 37. sz., 6. -

FARAGÓ József
Nyelvében él a nemzet! Egy szállóige keletkezése. Helikon. I. évf. (1990) 4. sz., 8. -

FARAGÓ József
Nyelvében él a nemzet. Egy szállóige keletkezése. Élet és Irodalom. XXIV. évf. (1991) 39. sz., 11. -

GYÖRGY Lajos
„Néha az ördögnek is kell gyertyát gyújtani” magyar változatai. Ethnographia. XXXIX. évf. (1928) 3–4. sz., 183–185. -

KICSI Sándor András
Találós kérdések a gombával. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XLIV. évf. (2000) 1–2. sz., 129–131. -

MÁNDOKI László
Egy magyar kút-rejtvény és rokonsága. In: Módy György – Balassa Iván – Ujváry Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. (Hajdú-Bihar megyei Múzeumok közleményei, 39.) Debrecen, 1982, 837–843. -

NAGY Gábor, O.
Mi a szólás? Magyar Nyelv. L. évf. (1954) 1–2. sz., 110–126., 3–4. sz., 396–408. -

NAGY Gábor, O.
Mi a szólás? (Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 87.) Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1954. -

PACZOLAY Gyula
Schlandt Henrik brassói közmondáslexikonjának helye a magyar szóláskutatás történetében. Ethnographia. XC. évf. (1979) 3. sz., 395–406. -

PACZOLAY Gyula
Készülőben van egy összehasonlító szólás- és közmondástár (nyelvtörténeti adatokkal). Magyar Nyelvőr. CIX. évf. (1985) 2. sz., 129–139. -

PACZOLAY Gyula
Magyar proverbiumok európai rokonsága. A „nem mind arany, ami fénylik” példáján. Ethnographia. XCVII. évf. (1986) 2–4. sz.334–360. -

PACZOLAY Gyula
Baranyai Decsi Csimor Lajos, a szóláskutató. Erdélyi Múzeum. LXIII. évf. (2001) 3–4. sz.1227. -

PACZOLAY Gyula
Északi csángómagyar közmondások, kifejezések. Yrjö Wichmann gyűjtése (1906–1907). Erdélyi Múzeum. LXV. évf. (2003) 1–2. sz., 31–59. -

PERÉNYI Adolf
A magyar nép elméssége. Ethnographia. XII. évf. (1901) 5. sz., 215–218.; 6. sz., 263–266. -

PROHÁSZKA János
Csíkszentdomokoson járatos szólások és közmondások. Magyar Nyelvőr. LXXXVI. évf. (1962) 2. sz., 203–208. -

SZENDREY Zsigmond
Találós mesék és külföldi megfeleléseik. Ethnographia. XXXII. évf. (1921) 1–6. sz., 69–81. -

SZENDREY Zsigmond
Népi találós kérdéseink szerkezete. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 4–6. sz., 83–92. -

VÖŐ Gabriella
Azonosságok az erdélyi etnikumok proverbiumkincsében. In: Eperjessy Ernő – Grin Igor – Krupa András (szerk.): Az együttélés évezrede a Kárpát-medencében. (A Duna-medence népei együttélésének tükröződése a néphagyományban. – A VI. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai. Békéscsaba, 1996 október 2–3–4.) Békéscsaba–Debrecen, 1998, 520–524. -

ALFÖLDI Mihály
Lacis, lackós. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 1. sz., 37–38. -

BEKE Ödön
Néhány szólásunk történetéhez. Magyar Nyelvőr. LXI. évf. (1932) 3–4. sz., 40–42. -

BEKE Ödön
A fuldokló ember szalmaszálhoz is kap. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 1. sz., 59. -

BERNÁTH Béla
Kopó, kopár, felkopik az álla. Magyar Nyelvőr. CXI. évf. (1987) 3. sz., 350–351. -

CSEFKÓ Gyula
Szólásaink történetéhez és magyarázatához. Magyar Nyelvőr. LXX. évf. (1946) 4. sz., 129–140. -

CSEFKÓ Gyula
Huncutra hív. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 254–256. -

CSEFKÓ Gyula
Gallycsapta ember. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 1. sz., 52–53. -

CSEFKÓ Gyula
Padra viszik bőrit. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 4. sz.297–298. -

CSŰRY Bálint
Füst van az orrában. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 9–10. sz., 324. -

CSŰRY Bálint
Károlyi Gáspár bibliafordításának nyelvi hatásához. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 4. sz., 238–248. -

GERGELY Béla
Bat pe Iorga de Maniu. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz., 95. -

HEGEDŰS Lajos
Olyan vagy, mint a csoma lova! Magyar Nyelv. L. évf. (1954) 3–4. sz., 460–461. -

HORGER Antal
Ahol a bort singgel mérik. Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 4. sz., 212., 5. sz., 269–270. -

HORGER Antal
Kotnyeles. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 3. sz., 154–157. -

ISTVÁN Lajos
Korondi szólásmagyarázatok. Erdélyi Múzeum. LV. évf. (1993) 1–2. sz., 70–75. -

KÁLMÁN Béla
Ordít, mint a fába szorult féreg. Magyar Nyelv. XLV. évf. (1949) 2. sz., 137–140. -

KERTÉSZ Manó
Szólásmagyarázatok. Magyar Nyelvőr. XXXV. évf. (1906) 9. sz., 425–426. -

KERTÉSZ Manó
Szólásmagyarázatok. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 3. sz., 97–99. -

KERTÉSZ Manó
Két szólás magyarázatához. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 9–10. sz., 442. -

KERTÉSZ Manó
Régi babonák emlékei nyelvünkben. Magyar Nyelvőr. LXXVIII. évf. (1954) 5–6. sz., 407–412. -

KOMÁROMY Lajos
Két ritka szólás. Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 7. sz., 312–314. -

KOVÁCS Anna
Elémegyek, hazamegyek. [Szó- és szólásmagyarázatok.] Falvak Dolgozó Népe. XXVI. évf. (1970) 35. sz., 4. -

KOVÁCS Asztrik
A fenével etetni. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 4. sz., 181–182. -

LEHR Albert
Eb fújja, kutya járja. Magyar Nyelv. II. évf. (1906) 5. sz., 229–230. -

MÁRTON Béla
Szólásmagyarázatok. Falvak Dolgozó Népe. XXXIV. évf. (1978) 20. sz., 4. -

MÁRTON Béla
Ujjat húz valakivel. Falvak Dolgozó Népe. XXXIV. évf. (1978) 33. sz., 5. -

MÁRTON Béla
Anyanyelvünk életéből. [Szólásmagyarázatok.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 7. sz., 4. -

MÁRTON Béla
Tőszomszédság. [Szólásmagyarázat.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 11. sz., 5. -

MÁRTON Béla
Egy mindennapi szólásmondás magyarázata. [Mehet a sóhivatalba.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 33. sz., 5. -

MÁRTON Béla
Szólásmagyarázatok. Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 35. sz., 4. -

MÁRTON Béla
Fabatkát sem ér. Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 38. sz., 4. -

MÁRTON Béla
„Apád, anyád ide jöjjön!” Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 39. sz., 4. -

MÁRTON Béla
Benne van a csávában. Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 44. sz., 4. -

MÁRTON Béla
„Igézet, ne fogd meg!” Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 51. sz., 8. -

MOLNÁR Ferenc, A.
Nem mindig papsajt. Magyar Nyelv. LXXVII. évf. (1981) 4. sz., 470–473. -

MURÁDIN László
Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXIX. évf. (1995) 1. sz., 72–74. -

MIZSER Lajos
Megszorult, mint a recsenyédi kutya. Magyar Nyelv. LXVII. évf. (1971) 3. sz., 342–343. -

NAGY Gábor, O.
Egy készülő szólásgyűjtemény elé. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 1–2. sz., 43–47. -

NAGY Gábor, O.
Mintha hájjal kenegetnék. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 5–6. sz., 462–464. -

NAGY Gábor, O.
Fogához veri a garast. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 5–6. sz., 464–465. -

NAGY Gábor, O.
Övé a diófáig. Magyar Nyelvőr. LXXIX. évf. (1955) 1. sz., 94–97. -

NAGY Gábor, O.
Itt a kezem, nem disznóláb. Magyar Nyelvőr. LXXXI. évf. (1957) 1. sz., 124–126. -

NAGY Gábor, O.
Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete. Gondolat Kiadó, Budapest, 1957. -

NAGY Gábor, O.
Pilátus macskája. Magyar Nyelvőr. LXXXVI. évf. (1962) 1. sz., 90–92. -

NAGY Gábor, O.
Részletek egy szólásmagyarázó szótárból. Magyar Nyelvőr. LXXXIX. évf. (1965) 2. sz., 223–231.; 3. sz., 367–374., 4. sz., 466–476.; XC. évf. (1966) 1. sz., 81–86., 2. sz., 189–193., 3. sz., 297–301.; XCII. évf. (1968) 3. sz., 334–335. -

PÉNTEK János
A rövidebbet húzza. Magyar Nyelvőr. XCIV. évf. (1970) 2. sz., 233–235. -

PROHÁSZKA János
Nem fog a hely. Magyar Nyelvőr. LXXIX. évf. (1955) 1. sz., 106–107. -

PROHÁSZKA János
Az értéktelenség és a kicsiség néhány kifejezése nyelvünkben. Magyar Nyelvőr. LXXXII. évf. (1958) 3. sz., 376–379. -

PUNGUR Gyula
Eb fújja, kutya járja. Magyar Nyelv. II. évf. (1906) 4. sz., 179. -

RÉTHEI PRIKKEL Marián
Föltette az Orbán süvegét. Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 1–2. sz., 75–80. -

RÉTHEI PRIKKEL Marián
Fáréra fog. Magyar Nyelv. IX. évf. (1913) 3. sz., 124–126. -

RUBINYI Mózes
Ahol a bort singgel mérik. Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 4. sz., 212–213. -

SCHEIBER Sándor
Megrázta, mint Krisztus a vargát. Magyar Nyelv. XLVII. évf. (1951) 1. sz., 86–87. -

SIMONFI János
Egy régi szólásmód. (Feltekeri, felcsavarja az eszét, – az esze kerekét.) Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 4. sz., 153–157. -

SZABÓ T. Attila
Sok bába közt elvész a gyermek. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 3–4. sz., 116. -

SZABÓ T. Attila
Halál ellen nincs orvosság. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 3–4. sz., 116. -

SZABÓ T. Attila
Dögrovás. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 9–10. sz., 330–331. -

SZABÓ T. Attila
Fitymálja, mint Csegezi a puliszkát. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 9–10. sz., 339. -

SZABÓ T. Attila
Nem vagyok káptalan. Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 7. sz., 260. -

SZABÓ T. Attila
Vége Víg Andrásnak. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 1. sz., 51. -

SZABÓ T. Attila
Szegény az eklézsia, a pap harangoz. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 1. sz., 51. -

SZABÓ T. Attila
Vágja, mint Salai a szappant. Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 5. sz., 384–385. -

SZABÓ T. Attila
Az ördögnek is lámpást kell tartani. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 4. sz., 308. -

SZABÓ T. Attila
Az emlékezetet hátuljokra verik. Magyar Nyelv. LII. évf. (1956) 4. sz., 482–484. -

SZABÓ T. Attila
Meghalt Mátyás király… Magyar Nyelvőr. LXXXII. évf. (1958) 2. sz., 235–236. -

SZABÓ T. Attila
A szemenszedett hazugság elődei. Magyar Nyelvőr. LXXXII. évf. (1958) 3. sz., 369–373. -

SZABÓ T. Attila
Mióta kétágú. Magyar Nyelv. LVI. évf. (1960) 2. sz., 257–258. -

SZABÓ T. Attila
Tanulj tinó… Magyar Nyelv. LVII. évf. (1961) 3. sz., 350–352.