N.2.5. Kisepikai műfajok – Romániai magyar néprajzi bibliográfia

FELMÉRI Lajos

Feljogosítás kalákában. Magyar Nyelvőr. VI. évf. (1877) 10. sz., 477.

Tovább olvasom

KUI János

Játék, tánc, halál a sarmasági néphagyományban. Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 3. sz., 13–16.

Tovább olvasom

MÁRTON Gyula

Népi köszöntések Kalotaszegről és vidékéről. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 1–2. sz., 135.

Tovább olvasom

PAAL Gyula

Székely áldomások. Magyar Nyelvőr. V. évf. (1876) 11. sz., 521.

Tovább olvasom

RAJECZKY Benjamin

Hüdintés. Ethnographia. XCI. évf. (1980) 3–4. sz., 393–396.

Tovább olvasom

SZENDREY Zsigmond

Elegyes. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 7–12. sz., 179–180.

Tovább olvasom

SZENDREY Zsigmond

A kortesnótákról. Ethnographia. XXXVI. évf. (1925) 7–12. sz., 166–167.

Tovább olvasom

SZENDREY Zsigmond

Apróságok. Ethnographia. XXXVI. évf. (1925) 7–12. sz., 177–179.

Tovább olvasom

BERZE NAGY János

Magyar szólásaink és a folklore. Ethnographia. XL. évf. (1929) 3–4. sz., 153–161.; XLIII. évf. (1932) 3–4. sz., 97–141.

Tovább olvasom

BURA László

Közmondáskincsünk – népünk erkölcsi kódexe. Művelődés. XXIII. évf. (1970) 2. sz., 59.

Tovább olvasom

CSEFKÓ Gyula

Szállóigék, szólásmódok. Tanulmányok szóláskészletünk köréből. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai, 28.) Budapest, 1930.

Tovább olvasom

FARAGÓ József

Népköltészetünk kincsei. A találós kérdések. Művelődési Útmutató. VII. (1954) 1. sz., hátsó borító belső lapján.

Tovább olvasom

[FARAGÓ József]

Pályázat. [Felhívás találós kérdések gyűjtésére.] Művelődési Útmutató. VIII. évf. (1954) 1. sz., hátsó borító külső lapján.

Tovább olvasom

FARAGÓ József

Népköltészetünk mai fejlődése. Új találós kérdések. Igaz Szó. III. évf. (1955) 2. sz., 141–149.

Tovább olvasom

FARAGÓ József

Új találós kérdések alkotása. Utunk. XVII. évf. (1962) 37. sz., 6.

Tovább olvasom

FARAGÓ József

Nyelvében él a nemzet! Egy szállóige keletkezése. Helikon. I. évf. (1990) 4. sz., 8.

Tovább olvasom

FARAGÓ József

Nyelvében él a nemzet. Egy szállóige keletkezése. Élet és Irodalom. XXIV. évf. (1991) 39. sz., 11.

Tovább olvasom

GYÖRGY Lajos

„Néha az ördögnek is kell gyertyát gyújtani” magyar változatai. Ethnographia. XXXIX. évf. (1928) 3–4. sz., 183–185.

Tovább olvasom

KICSI Sándor András

Találós kérdések a gombával. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XLIV. évf. (2000) 1–2. sz., 129–131.

Tovább olvasom

Egy magyar kút-rejtvény és rokonsága. In: Módy György – Balassa Iván – Ujváry Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. (Hajdú-Bihar megyei Múzeumok közleményei, 39.) Debrecen, 1982, 837–843.

Tovább olvasom

NAGY Gábor, O.

Mi a szólás? Magyar Nyelv. L. évf. (1954) 1–2. sz., 110–126., 3–4. sz., 396–408.

Tovább olvasom

NAGY Gábor, O.

Mi a szólás? (Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 87.) Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1954.

Tovább olvasom

PACZOLAY Gyula

Schlandt Henrik brassói közmondáslexikonjának helye a magyar szóláskutatás történetében. Ethnographia. XC. évf. (1979) 3. sz., 395–406.

Tovább olvasom

PACZOLAY Gyula

Készülőben van egy összehasonlító szólás- és közmondástár (nyelvtörténeti adatokkal). Magyar Nyelvőr. CIX. évf. (1985) 2. sz., 129–139.

Tovább olvasom

PACZOLAY Gyula

Magyar proverbiumok európai rokonsága. A „nem mind arany, ami fénylik” példáján. Ethnographia. XCVII. évf. (1986) 2–4. sz.334–360.

Tovább olvasom

PACZOLAY Gyula

Baranyai Decsi Csimor Lajos, a szóláskutató. Erdélyi Múzeum. LXIII. évf. (2001) 3–4. sz.1227.

Tovább olvasom

PACZOLAY Gyula

Északi csángómagyar közmondások, kifejezések. Yrjö Wichmann gyűjtése (1906–1907). Erdélyi Múzeum. LXV. évf. (2003) 1–2. sz., 31–59.

Tovább olvasom

PERÉNYI Adolf

A magyar nép elméssége. Ethnographia. XII. évf. (1901) 5. sz., 215–218.; 6. sz., 263–266.

Tovább olvasom

PROHÁSZKA János

Csíkszentdomokoson járatos szólások és közmondások. Magyar Nyelvőr. LXXXVI. évf. (1962) 2. sz., 203–208.

Tovább olvasom

SZENDREY Zsigmond

Találós mesék és külföldi megfeleléseik. Ethnographia. XXXII. évf. (1921) 1–6. sz., 69–81.

Tovább olvasom

SZENDREY Zsigmond

Népi találós kérdéseink szerkezete. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 4–6. sz., 83–92.

Tovább olvasom

VÖŐ Gabriella

Azonosságok az erdélyi etnikumok proverbiumkincsében. In: Eperjessy Ernő – Grin Igor – Krupa András (szerk.): Az együttélés évezrede a Kárpát-medencében. (A Duna-medence népei együttélésének tükröződése a néphagyományban. – A VI. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai. Békéscsaba, 1996 október 2–3–4.) Békéscsaba–Debrecen, 1998, 520–524.

Tovább olvasom

ALFÖLDI Mihály

Lacis, lackós. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 1. sz., 37–38.

Tovább olvasom

BEKE Ödön

Néhány szólásunk történetéhez. Magyar Nyelvőr. LXI. évf. (1932) 3–4. sz., 40–42.

Tovább olvasom

BEKE Ödön

A fuldokló ember szalmaszálhoz is kap. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 1. sz., 59.

Tovább olvasom

BERNÁTH Béla

Kopó, kopár, felkopik az álla. Magyar Nyelvőr. CXI. évf. (1987) 3. sz., 350–351.

Tovább olvasom

CSEFKÓ Gyula

Szólásaink történetéhez és magyarázatához. Magyar Nyelvőr. LXX. évf. (1946) 4. sz., 129–140.

Tovább olvasom

CSEFKÓ Gyula

Huncutra hív. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 254–256.

Tovább olvasom

CSEFKÓ Gyula

Gallycsapta ember. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 1. sz., 52–53.

Tovább olvasom

CSEFKÓ Gyula

Padra viszik bőrit. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 4. sz.297–298.

Tovább olvasom

CSŰRY Bálint

Füst van az orrában. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 9–10. sz., 324.

Tovább olvasom

CSŰRY Bálint

Károlyi Gáspár bibliafordításának nyelvi hatásához. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 4. sz., 238–248.

Tovább olvasom

GERGELY Béla

Bat pe Iorga de Maniu. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz., 95.

Tovább olvasom

HEGEDŰS Lajos

Olyan vagy, mint a csoma lova! Magyar Nyelv. L. évf. (1954) 3–4. sz., 460–461.

Tovább olvasom

HORGER Antal

Ahol a bort singgel mérik. Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 4. sz., 212., 5. sz., 269–270.

Tovább olvasom

HORGER Antal

Kotnyeles. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 3. sz., 154–157.

Tovább olvasom

ISTVÁN Lajos

Korondi szólásmagyarázatok. Erdélyi Múzeum. LV. évf. (1993) 1–2. sz., 70–75.

Tovább olvasom

KÁLMÁN Béla

Ordít, mint a fába szorult féreg. Magyar Nyelv. XLV. évf. (1949) 2. sz., 137–140.

Tovább olvasom

KERTÉSZ Manó

Szólásmagyarázatok. Magyar Nyelvőr. XXXV. évf. (1906) 9. sz., 425–426.

Tovább olvasom

KERTÉSZ Manó

Szólásmagyarázatok. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 3. sz., 97–99.

Tovább olvasom

KERTÉSZ Manó

Két szólás magyarázatához. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 9–10. sz., 442.

Tovább olvasom

KERTÉSZ Manó

Régi babonák emlékei nyelvünkben. Magyar Nyelvőr. LXXVIII. évf. (1954) 5–6. sz., 407–412.

Tovább olvasom

KOMÁROMY Lajos

Két ritka szólás. Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 7. sz., 312–314.

Tovább olvasom

KOVÁCS Anna

Elémegyek, hazamegyek. [Szó- és szólásmagyarázatok.] Falvak Dolgozó Népe. XXVI. évf. (1970) 35. sz., 4.

Tovább olvasom

KOVÁCS Asztrik

A fenével etetni. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 4. sz., 181–182.

Tovább olvasom

LEHR Albert

Eb fújja, kutya járja. Magyar Nyelv. II. évf. (1906) 5. sz., 229–230.

Tovább olvasom

MÁRTON Béla

Szólásmagyarázatok. Falvak Dolgozó Népe. XXXIV. évf. (1978) 20. sz., 4.

Tovább olvasom

MÁRTON Béla

Ujjat húz valakivel. Falvak Dolgozó Népe. XXXIV. évf. (1978) 33. sz., 5.

Tovább olvasom

MÁRTON Béla

Anyanyelvünk életéből. [Szólásmagyarázatok.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 7. sz., 4.

Tovább olvasom

MÁRTON Béla

Tőszomszédság. [Szólásmagyarázat.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 11. sz., 5.

Tovább olvasom

MÁRTON Béla

Egy mindennapi szólásmondás magyarázata. [Mehet a sóhivatalba.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 33. sz., 5.

Tovább olvasom

MÁRTON Béla

Szólásmagyarázatok. Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 35. sz., 4.

Tovább olvasom

MÁRTON Béla

Fabatkát sem ér. Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 38. sz., 4.

Tovább olvasom

MÁRTON Béla

„Apád, anyád ide jöjjön!” Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 39. sz., 4.

Tovább olvasom

MÁRTON Béla

Benne van a csávában. Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 44. sz., 4.

Tovább olvasom

MÁRTON Béla

„Igézet, ne fogd meg!” Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 51. sz., 8.

Tovább olvasom

MOLNÁR Ferenc, A.

Nem mindig papsajt. Magyar Nyelv. LXXVII. évf. (1981) 4. sz., 470–473.

Tovább olvasom

MURÁDIN László

Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXIX. évf. (1995) 1. sz., 72–74.

Tovább olvasom

MIZSER Lajos

Megszorult, mint a recsenyédi kutya. Magyar Nyelv. LXVII. évf. (1971) 3. sz., 342–343.

Tovább olvasom

NAGY Gábor, O.

Egy készülő szólásgyűjtemény elé. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 1–2. sz., 43–47.

Tovább olvasom

NAGY Gábor, O.

Mintha hájjal kenegetnék. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 5–6. sz., 462–464.

Tovább olvasom

NAGY Gábor, O.

Fogához veri a garast. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 5–6. sz., 464–465.

Tovább olvasom

NAGY Gábor, O.

Övé a diófáig. Magyar Nyelvőr. LXXIX. évf. (1955) 1. sz., 94–97.

Tovább olvasom

NAGY Gábor, O.

Itt a kezem, nem disznóláb. Magyar Nyelvőr. LXXXI. évf. (1957) 1. sz., 124–126.

Tovább olvasom

NAGY Gábor, O.

Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete. Gondolat Kiadó, Budapest, 1957.

Tovább olvasom

NAGY Gábor, O.

Pilátus macskája. Magyar Nyelvőr. LXXXVI. évf. (1962) 1. sz., 90–92.

Tovább olvasom

NAGY Gábor, O.

Részletek egy szólásmagyarázó szótárból. Magyar Nyelvőr. LXXXIX. évf. (1965) 2. sz., 223–231.; 3. sz., 367–374., 4. sz., 466–476.; XC. évf. (1966) 1. sz., 81–86., 2. sz., 189–193., 3. sz., 297–301.; XCII. évf. (1968) 3. sz., 334–335.

Tovább olvasom