N.2. Epika, próza
601–700 termék, összesen 1024 db
-
DÉNES Gáspár
„Ahány helyre ment az ember, annyiszor volt új ember.” Közreadja Rostás Zoltán. In: Bodó Julianna – Oláh Sándor (szerk.): Elmentünk? Székelyföldi életutak. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 75–94. -
ERŐSS Dénes
„Ha nem segítesz, nem várhatsz.” Közreadja Túros Endre. In: Bodó Julianna – Oláh Sándor (szerk.): Elmentünk? Székelyföldi életutak. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 201–220. -
GAGYI József
„Sokféle volt ez a kicsi zenekar?” Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 5. sz., 22. -
GAZDA József
Árnyékodba lefeküdtem. Elmúlás és halál. Forrás. XXI. évf. (1992) 1. sz., 61–73. -
HEGEDŰS Lajos
Moldvai telepesek. In: Bárczi Géza (szerk.): Magyar Nyelvjárások I. Debrecen, 1951, 241–257. -
JÁKI Sándor Teodóz
Csángóföldi hét igaz történet. In: Halász Péter (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 1991, 655–659. -
MOLNÁR János
„Állandóan lavírozni kellett…” Közreadja Bodó Julianna. In: Bodó Julianna – Oláh Sándor (szerk.): Elmentünk? Székelyföldi életutak. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 169–200. -
OLÁH Sándor (közread.)
Hát ilyen virágokat szettünk, ilyen életököt éltünk…” Átmenetek. (1990) 1. sz., 35–38, 2. sz., 55–61. -
OLÁH Sándor (közli)
„… az-e a szebb élet?” Az önéletrajzi visszaemlékezések lehetséges jelentései. Átmenetek. (1991) 1. sz., 86–96. -
OLÁH Sándor (közli)
„Vót rend akkor es…” Üzenetek. III. évf. (1992) 1–2. sz., 101–118. -
NAGY Olga
Világgá futó szavak. Havadi beszélgetések. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1990. -
RÁCZ Dénes
„Kényszerhelyzet volt…” Közreadja Oláh Sándor. In: Bodó Julianna – Oláh Sándor (szerk.): Elmentünk? Székelyföldi életutak. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 145–167. -
RÁCZ Zsigmond
„Mindenkinél kisebbnek éreztem magam…” Közreadja Oláh Sándor. In: Bodó Julianna – Oláh Sándor (szerk.): Elmentünk? Székelyföldi életutak. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 33–73. -
RÁDULY János
Ahogy a szolgának telik esztendeje. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1987. -
SÁNDOR Ilona, M.
’A faluba neked helyed nincs!” Közreadja Oláh Sándor. In: Bodó Julianna – Oláh Sándor (szerk.): Elmentünk? Székelyföldi életutak. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 95–117. -
SEBESTYÉN Júlia, K.
„…hogy sokan vagyunk, az nagyon sokat jelent.” Közreadja Túros Endre. In: Bodó Julianna – Oláh Sándor (szerk.): Elmentünk? Székelyföldi életutak. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 119–143. -
FELMÉRI Lajos
Feljogosítás kalákában. Magyar Nyelvőr. VI. évf. (1877) 10. sz., 477. -
KUI János
Játék, tánc, halál a sarmasági néphagyományban. Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 3. sz., 13–16. -
MÁRTON Gyula
Népi köszöntések Kalotaszegről és vidékéről. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 1–2. sz., 135. -
PAAL Gyula
Székely áldomások. Magyar Nyelvőr. V. évf. (1876) 11. sz., 521. -
RAJECZKY Benjamin
Hüdintés. Ethnographia. XCI. évf. (1980) 3–4. sz., 393–396. -
SZENDREY Zsigmond
Elegyes. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 7–12. sz., 179–180. -
SZENDREY Zsigmond
A kortesnótákról. Ethnographia. XXXVI. évf. (1925) 7–12. sz., 166–167. -
SZENDREY Zsigmond
Apróságok. Ethnographia. XXXVI. évf. (1925) 7–12. sz., 177–179. -
BERZE NAGY János
Magyar szólásaink és a folklore. Ethnographia. XL. évf. (1929) 3–4. sz., 153–161.; XLIII. évf. (1932) 3–4. sz., 97–141. -
BURA László
Közmondáskincsünk – népünk erkölcsi kódexe. Művelődés. XXIII. évf. (1970) 2. sz., 59. -
CSEFKÓ Gyula
Szállóigék, szólásmódok. Tanulmányok szóláskészletünk köréből. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai, 28.) Budapest, 1930. -
FARAGÓ József
Népköltészetünk kincsei. A találós kérdések. Művelődési Útmutató. VII. (1954) 1. sz., hátsó borító belső lapján. -
[FARAGÓ József]
Pályázat. [Felhívás találós kérdések gyűjtésére.] Művelődési Útmutató. VIII. évf. (1954) 1. sz., hátsó borító külső lapján. -
FARAGÓ József
Népköltészetünk mai fejlődése. Új találós kérdések. Igaz Szó. III. évf. (1955) 2. sz., 141–149. -
FARAGÓ József
Új találós kérdések alkotása. Utunk. XVII. évf. (1962) 37. sz., 6. -
FARAGÓ József
Nyelvében él a nemzet! Egy szállóige keletkezése. Helikon. I. évf. (1990) 4. sz., 8. -
FARAGÓ József
Nyelvében él a nemzet. Egy szállóige keletkezése. Élet és Irodalom. XXIV. évf. (1991) 39. sz., 11. -
GYÖRGY Lajos
„Néha az ördögnek is kell gyertyát gyújtani” magyar változatai. Ethnographia. XXXIX. évf. (1928) 3–4. sz., 183–185. -
KICSI Sándor András
Találós kérdések a gombával. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XLIV. évf. (2000) 1–2. sz., 129–131. -
MÁNDOKI László
Egy magyar kút-rejtvény és rokonsága. In: Módy György – Balassa Iván – Ujváry Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. (Hajdú-Bihar megyei Múzeumok közleményei, 39.) Debrecen, 1982, 837–843. -
NAGY Gábor, O.
Mi a szólás? Magyar Nyelv. L. évf. (1954) 1–2. sz., 110–126., 3–4. sz., 396–408. -
NAGY Gábor, O.
Mi a szólás? (Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 87.) Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1954. -
PACZOLAY Gyula
Schlandt Henrik brassói közmondáslexikonjának helye a magyar szóláskutatás történetében. Ethnographia. XC. évf. (1979) 3. sz., 395–406. -
PACZOLAY Gyula
Készülőben van egy összehasonlító szólás- és közmondástár (nyelvtörténeti adatokkal). Magyar Nyelvőr. CIX. évf. (1985) 2. sz., 129–139. -
PACZOLAY Gyula
Magyar proverbiumok európai rokonsága. A „nem mind arany, ami fénylik” példáján. Ethnographia. XCVII. évf. (1986) 2–4. sz.334–360. -
PACZOLAY Gyula
Baranyai Decsi Csimor Lajos, a szóláskutató. Erdélyi Múzeum. LXIII. évf. (2001) 3–4. sz.1227. -
PACZOLAY Gyula
Északi csángómagyar közmondások, kifejezések. Yrjö Wichmann gyűjtése (1906–1907). Erdélyi Múzeum. LXV. évf. (2003) 1–2. sz., 31–59. -
PERÉNYI Adolf
A magyar nép elméssége. Ethnographia. XII. évf. (1901) 5. sz., 215–218.; 6. sz., 263–266. -
PROHÁSZKA János
Csíkszentdomokoson járatos szólások és közmondások. Magyar Nyelvőr. LXXXVI. évf. (1962) 2. sz., 203–208. -
SZENDREY Zsigmond
Találós mesék és külföldi megfeleléseik. Ethnographia. XXXII. évf. (1921) 1–6. sz., 69–81. -
SZENDREY Zsigmond
Népi találós kérdéseink szerkezete. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 4–6. sz., 83–92. -
VÖŐ Gabriella
Azonosságok az erdélyi etnikumok proverbiumkincsében. In: Eperjessy Ernő – Grin Igor – Krupa András (szerk.): Az együttélés évezrede a Kárpát-medencében. (A Duna-medence népei együttélésének tükröződése a néphagyományban. – A VI. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai. Békéscsaba, 1996 október 2–3–4.) Békéscsaba–Debrecen, 1998, 520–524. -
ALFÖLDI Mihály
Lacis, lackós. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 1. sz., 37–38. -
BEKE Ödön
Néhány szólásunk történetéhez. Magyar Nyelvőr. LXI. évf. (1932) 3–4. sz., 40–42. -
BEKE Ödön
A fuldokló ember szalmaszálhoz is kap. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 1. sz., 59. -
BERNÁTH Béla
Kopó, kopár, felkopik az álla. Magyar Nyelvőr. CXI. évf. (1987) 3. sz., 350–351. -
CSEFKÓ Gyula
Szólásaink történetéhez és magyarázatához. Magyar Nyelvőr. LXX. évf. (1946) 4. sz., 129–140. -
CSEFKÓ Gyula
Huncutra hív. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 254–256. -
CSEFKÓ Gyula
Gallycsapta ember. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 1. sz., 52–53. -
CSEFKÓ Gyula
Padra viszik bőrit. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 4. sz.297–298. -
CSŰRY Bálint
Füst van az orrában. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 9–10. sz., 324. -
CSŰRY Bálint
Károlyi Gáspár bibliafordításának nyelvi hatásához. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 4. sz., 238–248. -
GERGELY Béla
Bat pe Iorga de Maniu. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz., 95. -
HEGEDŰS Lajos
Olyan vagy, mint a csoma lova! Magyar Nyelv. L. évf. (1954) 3–4. sz., 460–461. -
HORGER Antal
Ahol a bort singgel mérik. Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 4. sz., 212., 5. sz., 269–270. -
HORGER Antal
Kotnyeles. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 3. sz., 154–157. -
ISTVÁN Lajos
Korondi szólásmagyarázatok. Erdélyi Múzeum. LV. évf. (1993) 1–2. sz., 70–75. -
KÁLMÁN Béla
Ordít, mint a fába szorult féreg. Magyar Nyelv. XLV. évf. (1949) 2. sz., 137–140. -
KERTÉSZ Manó
Szólásmagyarázatok. Magyar Nyelvőr. XXXV. évf. (1906) 9. sz., 425–426. -
KERTÉSZ Manó
Szólásmagyarázatok. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 3. sz., 97–99. -
KERTÉSZ Manó
Két szólás magyarázatához. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 9–10. sz., 442. -
KERTÉSZ Manó
Régi babonák emlékei nyelvünkben. Magyar Nyelvőr. LXXVIII. évf. (1954) 5–6. sz., 407–412. -
KOMÁROMY Lajos
Két ritka szólás. Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 7. sz., 312–314. -
KOVÁCS Anna
Elémegyek, hazamegyek. [Szó- és szólásmagyarázatok.] Falvak Dolgozó Népe. XXVI. évf. (1970) 35. sz., 4. -
KOVÁCS Asztrik
A fenével etetni. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 4. sz., 181–182. -
LEHR Albert
Eb fújja, kutya járja. Magyar Nyelv. II. évf. (1906) 5. sz., 229–230. -
MÁRTON Béla
Szólásmagyarázatok. Falvak Dolgozó Népe. XXXIV. évf. (1978) 20. sz., 4. -
MÁRTON Béla
Ujjat húz valakivel. Falvak Dolgozó Népe. XXXIV. évf. (1978) 33. sz., 5. -
MÁRTON Béla
Anyanyelvünk életéből. [Szólásmagyarázatok.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 7. sz., 4. -
MÁRTON Béla
Tőszomszédság. [Szólásmagyarázat.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 11. sz., 5. -
MÁRTON Béla
Egy mindennapi szólásmondás magyarázata. [Mehet a sóhivatalba.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 33. sz., 5. -
MÁRTON Béla
Szólásmagyarázatok. Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 35. sz., 4. -
MÁRTON Béla
Fabatkát sem ér. Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 38. sz., 4. -
MÁRTON Béla
„Apád, anyád ide jöjjön!” Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 39. sz., 4. -
MÁRTON Béla
Benne van a csávában. Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 44. sz., 4. -
MÁRTON Béla
„Igézet, ne fogd meg!” Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 51. sz., 8. -
MOLNÁR Ferenc, A.
Nem mindig papsajt. Magyar Nyelv. LXXVII. évf. (1981) 4. sz., 470–473. -
MURÁDIN László
Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXIX. évf. (1995) 1. sz., 72–74. -
MIZSER Lajos
Megszorult, mint a recsenyédi kutya. Magyar Nyelv. LXVII. évf. (1971) 3. sz., 342–343. -
NAGY Gábor, O.
Egy készülő szólásgyűjtemény elé. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 1–2. sz., 43–47. -
NAGY Gábor, O.
Mintha hájjal kenegetnék. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 5–6. sz., 462–464. -
NAGY Gábor, O.
Fogához veri a garast. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 5–6. sz., 464–465. -
NAGY Gábor, O.
Övé a diófáig. Magyar Nyelvőr. LXXIX. évf. (1955) 1. sz., 94–97. -
NAGY Gábor, O.
Itt a kezem, nem disznóláb. Magyar Nyelvőr. LXXXI. évf. (1957) 1. sz., 124–126. -
NAGY Gábor, O.
Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete. Gondolat Kiadó, Budapest, 1957. -
NAGY Gábor, O.
Pilátus macskája. Magyar Nyelvőr. LXXXVI. évf. (1962) 1. sz., 90–92. -
NAGY Gábor, O.
Részletek egy szólásmagyarázó szótárból. Magyar Nyelvőr. LXXXIX. évf. (1965) 2. sz., 223–231.; 3. sz., 367–374., 4. sz., 466–476.; XC. évf. (1966) 1. sz., 81–86., 2. sz., 189–193., 3. sz., 297–301.; XCII. évf. (1968) 3. sz., 334–335. -
PÉNTEK János
A rövidebbet húzza. Magyar Nyelvőr. XCIV. évf. (1970) 2. sz., 233–235. -
PROHÁSZKA János
Nem fog a hely. Magyar Nyelvőr. LXXIX. évf. (1955) 1. sz., 106–107. -
PROHÁSZKA János
Az értéktelenség és a kicsiség néhány kifejezése nyelvünkben. Magyar Nyelvőr. LXXXII. évf. (1958) 3. sz., 376–379. -
PUNGUR Gyula
Eb fújja, kutya járja. Magyar Nyelv. II. évf. (1906) 4. sz., 179. -
RÉTHEI PRIKKEL Marián
Föltette az Orbán süvegét. Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 1–2. sz., 75–80. -
RÉTHEI PRIKKEL Marián
Fáréra fog. Magyar Nyelv. IX. évf. (1913) 3. sz., 124–126. -
RUBINYI Mózes
Ahol a bort singgel mérik. Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 4. sz., 212–213.