N. Népköltészet
901–1000 termék, összesen 2760 db
-
PACZOLAY Gyula
Schlandt Henrik brassói közmondáslexikonjának helye a magyar szóláskutatás történetében. Ethnographia. XC. évf. (1979) 3. sz., 395–406. -
PACZOLAY Gyula
Készülőben van egy összehasonlító szólás- és közmondástár (nyelvtörténeti adatokkal). Magyar Nyelvőr. CIX. évf. (1985) 2. sz., 129–139. -
PACZOLAY Gyula
Magyar proverbiumok európai rokonsága. A „nem mind arany, ami fénylik” példáján. Ethnographia. XCVII. évf. (1986) 2–4. sz.334–360. -
PACZOLAY Gyula
Baranyai Decsi Csimor Lajos, a szóláskutató. Erdélyi Múzeum. LXIII. évf. (2001) 3–4. sz.1227. -
PACZOLAY Gyula
Északi csángómagyar közmondások, kifejezések. Yrjö Wichmann gyűjtése (1906–1907). Erdélyi Múzeum. LXV. évf. (2003) 1–2. sz., 31–59. -
PERÉNYI Adolf
A magyar nép elméssége. Ethnographia. XII. évf. (1901) 5. sz., 215–218.; 6. sz., 263–266. -
PROHÁSZKA János
Csíkszentdomokoson járatos szólások és közmondások. Magyar Nyelvőr. LXXXVI. évf. (1962) 2. sz., 203–208. -
SZENDREY Zsigmond
Találós mesék és külföldi megfeleléseik. Ethnographia. XXXII. évf. (1921) 1–6. sz., 69–81. -
SZENDREY Zsigmond
Népi találós kérdéseink szerkezete. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 4–6. sz., 83–92. -
VÖŐ Gabriella
Azonosságok az erdélyi etnikumok proverbiumkincsében. In: Eperjessy Ernő – Grin Igor – Krupa András (szerk.): Az együttélés évezrede a Kárpát-medencében. (A Duna-medence népei együttélésének tükröződése a néphagyományban. – A VI. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai. Békéscsaba, 1996 október 2–3–4.) Békéscsaba–Debrecen, 1998, 520–524. -
ALFÖLDI Mihály
Lacis, lackós. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 1. sz., 37–38. -
BEKE Ödön
Néhány szólásunk történetéhez. Magyar Nyelvőr. LXI. évf. (1932) 3–4. sz., 40–42. -
BEKE Ödön
A fuldokló ember szalmaszálhoz is kap. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 1. sz., 59. -
BERNÁTH Béla
Kopó, kopár, felkopik az álla. Magyar Nyelvőr. CXI. évf. (1987) 3. sz., 350–351. -
CSEFKÓ Gyula
Szólásaink történetéhez és magyarázatához. Magyar Nyelvőr. LXX. évf. (1946) 4. sz., 129–140. -
CSEFKÓ Gyula
Huncutra hív. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 254–256. -
CSEFKÓ Gyula
Gallycsapta ember. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 1. sz., 52–53. -
CSEFKÓ Gyula
Padra viszik bőrit. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 4. sz.297–298. -
CSŰRY Bálint
Füst van az orrában. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 9–10. sz., 324. -
CSŰRY Bálint
Károlyi Gáspár bibliafordításának nyelvi hatásához. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 4. sz., 238–248. -
GERGELY Béla
Bat pe Iorga de Maniu. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz., 95. -
HEGEDŰS Lajos
Olyan vagy, mint a csoma lova! Magyar Nyelv. L. évf. (1954) 3–4. sz., 460–461. -
HORGER Antal
Ahol a bort singgel mérik. Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 4. sz., 212., 5. sz., 269–270. -
HORGER Antal
Kotnyeles. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 3. sz., 154–157. -
ISTVÁN Lajos
Korondi szólásmagyarázatok. Erdélyi Múzeum. LV. évf. (1993) 1–2. sz., 70–75. -
KÁLMÁN Béla
Ordít, mint a fába szorult féreg. Magyar Nyelv. XLV. évf. (1949) 2. sz., 137–140. -
KERTÉSZ Manó
Szólásmagyarázatok. Magyar Nyelvőr. XXXV. évf. (1906) 9. sz., 425–426. -
KERTÉSZ Manó
Szólásmagyarázatok. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 3. sz., 97–99. -
KERTÉSZ Manó
Két szólás magyarázatához. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 9–10. sz., 442. -
KERTÉSZ Manó
Régi babonák emlékei nyelvünkben. Magyar Nyelvőr. LXXVIII. évf. (1954) 5–6. sz., 407–412. -
KOMÁROMY Lajos
Két ritka szólás. Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 7. sz., 312–314. -
KOVÁCS Anna
Elémegyek, hazamegyek. [Szó- és szólásmagyarázatok.] Falvak Dolgozó Népe. XXVI. évf. (1970) 35. sz., 4. -
KOVÁCS Asztrik
A fenével etetni. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 4. sz., 181–182. -
LEHR Albert
Eb fújja, kutya járja. Magyar Nyelv. II. évf. (1906) 5. sz., 229–230. -
MÁRTON Béla
Szólásmagyarázatok. Falvak Dolgozó Népe. XXXIV. évf. (1978) 20. sz., 4. -
MÁRTON Béla
Ujjat húz valakivel. Falvak Dolgozó Népe. XXXIV. évf. (1978) 33. sz., 5. -
MÁRTON Béla
Anyanyelvünk életéből. [Szólásmagyarázatok.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 7. sz., 4. -
MÁRTON Béla
Tőszomszédság. [Szólásmagyarázat.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 11. sz., 5. -
MÁRTON Béla
Egy mindennapi szólásmondás magyarázata. [Mehet a sóhivatalba.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 33. sz., 5. -
MÁRTON Béla
Szólásmagyarázatok. Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 35. sz., 4. -
MÁRTON Béla
Fabatkát sem ér. Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 38. sz., 4. -
MÁRTON Béla
„Apád, anyád ide jöjjön!” Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 39. sz., 4. -
MÁRTON Béla
Benne van a csávában. Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 44. sz., 4. -
MÁRTON Béla
„Igézet, ne fogd meg!” Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 51. sz., 8. -
MOLNÁR Ferenc, A.
Nem mindig papsajt. Magyar Nyelv. LXXVII. évf. (1981) 4. sz., 470–473. -
MURÁDIN László
Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXIX. évf. (1995) 1. sz., 72–74. -
MIZSER Lajos
Megszorult, mint a recsenyédi kutya. Magyar Nyelv. LXVII. évf. (1971) 3. sz., 342–343. -
NAGY Gábor, O.
Egy készülő szólásgyűjtemény elé. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 1–2. sz., 43–47. -
NAGY Gábor, O.
Mintha hájjal kenegetnék. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 5–6. sz., 462–464. -
NAGY Gábor, O.
Fogához veri a garast. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 5–6. sz., 464–465. -
NAGY Gábor, O.
Övé a diófáig. Magyar Nyelvőr. LXXIX. évf. (1955) 1. sz., 94–97. -
NAGY Gábor, O.
Itt a kezem, nem disznóláb. Magyar Nyelvőr. LXXXI. évf. (1957) 1. sz., 124–126. -
NAGY Gábor, O.
Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete. Gondolat Kiadó, Budapest, 1957. -
NAGY Gábor, O.
Pilátus macskája. Magyar Nyelvőr. LXXXVI. évf. (1962) 1. sz., 90–92. -
NAGY Gábor, O.
Részletek egy szólásmagyarázó szótárból. Magyar Nyelvőr. LXXXIX. évf. (1965) 2. sz., 223–231.; 3. sz., 367–374., 4. sz., 466–476.; XC. évf. (1966) 1. sz., 81–86., 2. sz., 189–193., 3. sz., 297–301.; XCII. évf. (1968) 3. sz., 334–335. -
PÉNTEK János
A rövidebbet húzza. Magyar Nyelvőr. XCIV. évf. (1970) 2. sz., 233–235. -
PROHÁSZKA János
Nem fog a hely. Magyar Nyelvőr. LXXIX. évf. (1955) 1. sz., 106–107. -
PROHÁSZKA János
Az értéktelenség és a kicsiség néhány kifejezése nyelvünkben. Magyar Nyelvőr. LXXXII. évf. (1958) 3. sz., 376–379. -
PUNGUR Gyula
Eb fújja, kutya járja. Magyar Nyelv. II. évf. (1906) 4. sz., 179. -
RÉTHEI PRIKKEL Marián
Föltette az Orbán süvegét. Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 1–2. sz., 75–80. -
RÉTHEI PRIKKEL Marián
Fáréra fog. Magyar Nyelv. IX. évf. (1913) 3. sz., 124–126. -
RUBINYI Mózes
Ahol a bort singgel mérik. Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 4. sz., 212–213. -
SCHEIBER Sándor
Megrázta, mint Krisztus a vargát. Magyar Nyelv. XLVII. évf. (1951) 1. sz., 86–87. -
SIMONFI János
Egy régi szólásmód. (Feltekeri, felcsavarja az eszét, – az esze kerekét.) Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 4. sz., 153–157. -
SZABÓ T. Attila
Sok bába közt elvész a gyermek. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 3–4. sz., 116. -
SZABÓ T. Attila
Halál ellen nincs orvosság. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 3–4. sz., 116. -
SZABÓ T. Attila
Dögrovás. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 9–10. sz., 330–331. -
SZABÓ T. Attila
Fitymálja, mint Csegezi a puliszkát. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 9–10. sz., 339. -
SZABÓ T. Attila
Nem vagyok káptalan. Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 7. sz., 260. -
SZABÓ T. Attila
Vége Víg Andrásnak. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 1. sz., 51. -
SZABÓ T. Attila
Szegény az eklézsia, a pap harangoz. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 1. sz., 51. -
SZABÓ T. Attila
Vágja, mint Salai a szappant. Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 5. sz., 384–385. -
SZABÓ T. Attila
Az ördögnek is lámpást kell tartani. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 4. sz., 308. -
SZABÓ T. Attila
Az emlékezetet hátuljokra verik. Magyar Nyelv. LII. évf. (1956) 4. sz., 482–484. -
SZABÓ T. Attila
Meghalt Mátyás király… Magyar Nyelvőr. LXXXII. évf. (1958) 2. sz., 235–236. -
SZABÓ T. Attila
A szemenszedett hazugság elődei. Magyar Nyelvőr. LXXXII. évf. (1958) 3. sz., 369–373. -
SZABÓ T. Attila
Mióta kétágú. Magyar Nyelv. LVI. évf. (1960) 2. sz., 257–258. -
SZABÓ T. Attila
Tanulj tinó… Magyar Nyelv. LVII. évf. (1961) 3. sz., 350–352. -
SZABÓ T. Attila
Kétágné. Magyar Nyelv. LVIII. évf. (1962) 2. sz., 214. -
SZABÓ T. Attila
Baj van Köpecen. Magyar Nyelvőr. LXXXVIII. évf. (1964) 1. sz., 49–55. -
SZABÓ T. Attila
Fogadatlan prókátor. Magyar Nyelvőr. LXXXVIII. évf. (1964) 2. sz., 196–197. -
SZABÓ T. Attila
Él a gyanúperrel. Magyar Nyelvőr. XCI. évf. (1967) 4. sz., 476–479. -
SZABÓ T. Attila
Meghalt Mátyás király… Művelődés. XXIII. évf. (1970) 5. sz., 48. -
SZABÓ T. Attila
Április bolondja, bolondok napja és áprilist jártat. In: Uő: Nép és nyelv. Válogatott tanulmányok, cikkek. IV. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 37–45. -
SZABÓ T. Attila
Fuvatlan. Magyar Nyelv. LXXIX. évf. (1983) 4. sz., 464–465. -
SZABÓ T. Attila
Fuvatlan. In: Uő: Tallózás a múltban. Válogatott tanulmányok, cikkek. VI. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1985, 406–408. -
SZENDREY Zsigmond
Pótlások. Magyar Nyelv. XIII. évf. (1917) 2. sz., 56–57. -
TOLNAI Vilmos
Karón varjú. Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 9. sz., 501–502. -
TOLNAI Vilmos
Bús és családja. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 1. sz., 38–39. -
VÁMOS István
Húzzál vele farszíjat! Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 4. sz., 193. -
VIKÁR Béla
A műveltségtörténeti szólásokhoz. Magyar Nyelvőr. XLVIII. évf. (1919) 5–6. sz., 143–144. -
WACHA Imre
Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé. Magyar Nyelvőr. LXXXV. évf. (1961) 4. sz., 470–473. -
ASZTALOS István
Szólásmondások. [17 szólásmondás az író hagyatékából.] Falvak Dolgozó Népe. XXIV. évf. (1968) 24. sz., 5. -
B. G..cz B..A.
Szólások. [Bihar megye.] Magyar Nyelvőr. XXVIII. évf. (1899) 2. sz., 93. -
BABÓ Iván
Aradvidékiek. [Szólások.] Magyar Nyelvőr. X. évf. (1881) 10. sz., 472 -
BAKOSS Lajos
Találós mesék. Magyar Nyelvőr. V. évf. (1876) 3. sz., 127., 4. sz., 178. -
BAKOSS Lajos
Érmellékiek. [Szólások.] Magyar Nyelvőr. V. évf. (1876) 6. sz., 264–265.; VI. évf. (1877) 8. sz., 367. -
BALOGH József
Többet ésszel mint erővel. Domokosi közmondások és szólások. Művelődés. XXIX. évf. (1976) 7. sz., 39–40. -
BALOGH József
Sűrű műhely ritka köntös. Művelődés. XXXVI. évf. (1983) 3. sz., 30. és 34. -
BARNA Gábor
Szólások a búcsújárásról, búcsúparódiák. Ethnographia. CIV. évf. (1993) 2. sz., 591–597.