O.2.2.4. Tematikus feldolgozások
145–160 termék, összesen 226 db
-

MURÁDIN László
A mezőségi a-zás. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXIII. évf. (1989) 1. sz., 23–48. -

MURÁDIN László
Adatok a határozószók nyelvjárási alakjaihoz. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXIV. évf. (1990) 2. sz., 169–173. -

MURÁDIN László
A „suksük nyelv” az erdélyi nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXVI. évf. (1992) 1. sz., 53–63. -

MURÁDIN László
A tővégi ny : n váltakozás a romániai magyar nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXVI. évf. (1992) 2. sz., 155–169. -

MURÁDIN László
Az -ért határozórag hangalakja az erdélyi magyar nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXVIII. évf. (1994) 2. sz., 173–178. -

MURÁDIN László
Az összefoglaló fogalmak megnevezésének hiánya a moldvai csángó nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XLIV. évf. (2000) 1–2. sz., 125–127. -

OLTYÁN Sándor
Az ige mint névszó. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 4. sz., 181. -

PAIS Dezső
[A felelin-féle igealakok az erdélyi régiségben.] Magyar Nyelv. LIV. évf. (1958) 2. sz., 334–335. -

PÉNTEK János
A körösfői í-zés állapota. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 1. sz., 61–75. -

PROHÁSZKA János
Névszóul és igéül egyaránt használt szavak. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 1–2. sz., 48–56. -

SEBESTYÉN Árpád
A -fele toldalék szamosháti használatának és jelentésfejlődésének kérdéséhez. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások III. Tankönyvkiadó, Budapest, 1956, 35–51. -

SEBESTYÉN Árpád
A Csűry-féle, szamosháti ė’ fonológiai értékeléséhez. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások IV. Tankönyvkiadó, Budapest, 1957, 101–105. -

SIMONYI Zsigmond
A moldvai csángó c-ről. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 1. sz., 26–28. -

STEUER János
A székely nyelv hangjai. Adalék a magyar nyelvjárástanhoz. Budapest, 1888. -

STEUER János
Az ’és’ kötőszó a székely nyelvjárásban. Magyar Nyelvőr. XIX. évf. (1890) 7. sz., 319. -

STEUER János
Az ’ira’ alak a székelységben. Magyar Nyelvőr. XX. évf. (1891) 7. sz., 331–332.