O.2.2. Nyelvjárások
301–400 termék, összesen 454 db
-
GÁLFFY Mózes
Az ismétlés mint mondatszerkesztési eljárás a magyarói nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVII. évf. (1983) 1. sz., 30–40. -
GÁLFFY Mózes
Az egy és a több birtok viszony birtokos névmással történő kifejezése a székely nyelvjárásban. Magyar Nyelv. LXXXIII. évf. (1987) 4. sz., 433–443. -
GÁLFFY Mózes
Hely- és időhatározós szószerkezetek a magyarói nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXVII. évf. (1993) 1–2. sz., 79–113. -
GOMBOCZ Zoltán
A magyar mélyhangú į kérdéséhez. Magyar Nyelv. XVI. évf. (1920) 1–3. sz., 2–9., 7–10. sz., 112–115. -
HORGER Antal
Nyelvjárási jegyzetek. Magyar Nyelvőr. XXXII. évf. (1903) 10. sz., 558–566. -
HORGER Antal
Székelyudvarhelytől Brassóig. Magyar Nyelvőr. XXXIII. évf. (1904) 8. sz., 445–451. -
HORGER Antal
Király. Magyar Nyelvőr. XXXVI. évf. (1907) 9. sz., 410–415. -
HORGER Antal
Udvarhely vármegye székely nyelvjárásának hangtani sajátságai. Nyelvtudományi Közlemények. XXXIX. évf. (1909–1910) 3. sz., 275–293., 4. sz., 383–417. -
HORGER Antal
És, még. Magyar Nyelv. XI. évf. (1915) 4. sz., 175–176. -
HORGER Antal
A magyar nyelvjárások orrhangú magánhangzóinak kérdéséhez. Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 3–4. sz., 112–115. -
IMRE Samu
Az ö-zés típusai nyelvjárásainkban. Magyar Nyelv. LXIV. évf. (1968) 2. sz., 192–197. -
IMRE Samu
Egy igecsoport néhány szóföldrajzi jellemzője. Magyar Nyelv. LXXXI. évf. (1985) 1. sz., 87–93. -
INCZE György
A tárgyas és tárgyatlan ragozás a háromszéki nyelvjárás szerint. Magyar Nyelvőr. X. évf. (1881) 1. sz., 19–20. -
IVÁCSONY Zsuzsa
Mondattani és szövegtani vizsgálat a moldvai csángó nyelvjárásban. In: Kinda István – Pozsony Ferenc (szerk.): Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2005, 308–335. -
JAKAB László
Adalékok a mezőségi a-zás történetéhez. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások III. Tankönyvkiadó, Budapest, 1956, 131–135. -
JUHÁSZ Jenő
A denominális -sz > -c névszóképző. Magyar Nyelv. XXIV. évf. (1928) 3–4. sz., 104–108., 5–6. sz., 197–199. -
JUHÁSZ Jenő
A magyar -ica, -ice kicsinyítő képző. Magyar Nyelv. XXV. évf. (1929) 5–6. sz., 194–198., 7–8. sz., 268–272. -
JUHÁSZ Jenő
Az -ësz képzőről. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 7–8. sz., 221–224. -
KÁLMÁN Béla
Megjegyzések a nyelvjárási izoglosszákról. In: Uő (szerk.): Magyar Nyelvjárások VIII. Tankönyvkiadó, Budapest, 1962, 3–9. -
KISPÁL Mihály
A kisküküllei szójárás ’œ’ hangja. Magyar Nyelvőr. XV. évf. (1886) 1. sz., 30–31. -
KISS Jenő
Hangutánzó igéink nyelvföldrajzához. Magyar Nyelv. LXVIII. évf. (1972) 1. sz., 102–107. -
KOLUMBÁN Samu
Nyelvsajátságok. Beszterce-Naszódvidékiek. Magyar Nyelvőr. XXII. évf. (1893) 8. sz., 376. -
KOLUMBÁN Samu
Az ’œ’ betű és hangja. Magyar Nyelvőr. XXIII. évf. (1894) 5. sz., 221–223. -
LAKÓ Elemér
A kalotaszegi nyelvjárás e hangjai. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XIII. évf. (1969) 1. sz., 21–31. -
LAKÓ Elemér
A kalotaszegi nyelvjárás é, i és í hangjai. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XV. évf. (1971) 2. sz., 337–346. -
LAKÓ Elemér
A kalotaszegi nyelvjárás magánhangzó-rendszere. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974. -
MARIÁNOVICS Milán
Különös használat. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 8. sz., 369–370. -
MÁRTON Gyula
Zártabbá- és nyiltabbáválás az ördöngösfüzesi nyelvjárásban. In: Csűry Bálint (szerk.): Magyar Népnyelv. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének évkönyve I. Magyar Népnyelvkutató Intézet, Debrecen, 1939, 118–121. -
MÁRTON Gyula
A magánhangzók állapota a nagymoni népnyelvben. In: Csűry Bálint (szerk.): Magyar Népnyelv. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének évkönyve II. Magyar Népnyelvkutató Intézet, Debrecen, 1940, 195–203. -
MÁRTON Gyula
A nagymoni népnyelv igetövei és igealakjai. In: Bárczi Géza – Szabó T. Attila (szerk.): Magyar Népnyelv III. Magyar Népnyelvkutató Intézet–Erdélyi Tudományos Intézet, Debrecen–Kolozsvár, 1941, 189–232. -
MÁRTON Gyula
A nagymoni népnyelv igetövei és igealakjai. (Dolgozatok a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéből.) Kolozsvár, 1942. -
MÁRTON Gyula
Az ikes igék ragozása Borsavölgyében. Magyar Nyelv. LII. évf. (1956) 4. sz., 501–512. -
MÁRTON Gyula
Az igealakok szerepe a Fekete-Körös völgyében. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások VI. Tankönyvkiadó, Budapest, 1960, 44–55. -
MÁRTON Gyula
Az ikes ragozás állapotáról a Fekete-Körös völgyében. Studia Universitatis Babeş-Bolyai. Series Philologia. V. évf. (1960) 2. sz., 47–55. -
MÁRTON Gyula
Adatok az -uk, -ük személyrag használatához a Fekete-Körös völgyében. Magyar Nyelv. LVII. évf. (1961) 4. sz., 496–499. -
MÁRTON Gyula
Az a-zás állapota a Fekete-Körös völgyében. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VI. évf. (1962) 1. sz., 85–116. -
MÁRTON Gyula
A borsavölgyi nyelvjárás igetövei és igealakjai. (Nyelvtudományi Értekezések, 32.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962. -
MÁRTON Gyula
Az í-zés állapota a Fekete-Körös völgyében. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások X. Tankönyvkiadó, Budapest, 1964, 63–83. -
MÁRTON Gyula
A székely nyelvjárási ~ iszánkodik isánkodik. (Adalék a sz : s megfelelés kérdéséhez.) Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 2. sz., 334–337. -
MÁRTON Gyula
A kézimalom ’handmühle’ neve a székely nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 2. sz., 215–223. -
MÁRTON Gyula
Adatok a zárt í-zés állapotához Csík és Gyergyó nyelvjárásában. In: Kálmán Béla – Papp István – Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XV. Debrecen, 1969, 41–50. -
MÁRTON Gyula
Adatok egy szánalkatrész nevének ismeretéhez a romániai magyar nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XIV. évf. (1970) 2. sz., 243–256. -
MÁRTON Gyula
Adalékok az é : e (~è~ē) megfeleléséhez a székely nyelvjárásban. In: Kálmán Béla – Papp István – Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XVI. Debrecen, 1970, 11–17. -
MÁRTON Gyula
Az o : a megfelelés (a-zás) esetei a székely nyelvjárásban. Magyar Nyelv. LXVI. évf. (1970) 4. sz., 486–492. -
MÁRTON Gyula
A háromszéki nyelvjárás veláris magánhangzói. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XVI. évf. (1972) 1. sz., 5–20., 2. sz., 211–230. -
MÁRTON Gyula
Igetövek, igei jelek és személyragok a moldvai csángó nyelvjárásban. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974. -
MÁRTON Gyula
Adatok az l ~ r fonémaváltakozáshoz a romániai magyar nyelvjárásokban. Magyar Nyelv. LXXI. évf. (1975) 1. sz., 86–93. -
MÁRTON Gyula
Adatok az asszociatív ȧ-zás elterjedéséhez az udvarhelyszéki nyelvjárásban. In: Kálmán Béla – Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XXII. Debrecen, 1979, 3–8. -
MURÁDIN László
Az ikes ragozás állapota és használatának nemzedékek szerinti megoszlása Háromszéken. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. I. évf. (1957) 1–4. sz., 75–86. -
MURÁDIN László
A Csűri-féle szamosháti ë-ről. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. II. évf. (1958) 1–4. sz., 201–204. -
MURÁDIN László
Észrevételek a magyar ̬e ~ ä hangok történetéhez. Magyar Nyelv. LX. évf. (1964) 3. sz., 376–379. -
MURÁDIN László
Az ly hang a moldvai csángó nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. IX. évf. (1965) 1. sz., 79–97. -
MURÁDIN László
A -ni, -nitt, -nul, -nül határozórag-csoport funkciója és erdélyi elterjedése. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 1. sz., 45–60. -
MURÁDIN László
Az -ít igeképző erdélyi nyelvjárási hangalakja és alakulásmódja. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 2. sz., 315–323. -
MURÁDIN László
Adalékok a „Szent Heverdelnap” nyelvjárási elnevezéseinek ismeretéhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 2. sz., 275–279. -
MURÁDIN László
Az o/a fonémaváltakozás, az a-zás az aranyosszéki nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XII. évf. (1968) 2. sz., 209–222. -
MURÁDIN László
A jelentésmező tagolása és a nyelvjárási izoglosszák. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XIII. évf. (1969) 2. sz., 301–305. -
MURÁDIN László
Egy mezőségi mássalhangzó-változás. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XIV. évf. (1970) 2. sz., 335–342. -
MURÁDIN László
Egy vitatott nyelvhelyességi kérdés romániai magyar nyelvjárási háttere. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XVIII. évf. (1974) 1. sz., 19–30. -
MURÁDIN László
Az ellik és rokon értelmű társainak jelentésköre. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XX. évf. (1976) 1. sz., 21–30. -
MURÁDIN László
A’tulajdont őrző személy’ jelentésmező jelölése és tagolása a romániai magyar nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXII. évf. (1978) 2. sz., 159–174. -
MURÁDIN László
A kerítés és fajtáinak megnevezései az erdélyi magyar nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIII. évf. (1979) 2. sz., 199–210. -
MURÁDIN László
Az e/ë fonémaklülönbség megléte és megoszlása a romániai magyar nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIV. évf. (1980) 2. sz., 169–187. -
MURÁDIN László
Miriszló nyelvjárásainak magánhangzó-rendszere. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXV. évf. (1981) 1. sz., 39–66. -
MURÁDIN László
Az asszociatív ä-zás elterjedtsége a romániai magyar nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXV. évf. (1981) 2. sz., 185–192. -
MURÁDIN László
A nyelvjárási ö-zés és í-zés együttes előfordulása. Magyar Nyelv. LXXVIII. évf. (1982) 1. sz., 105–106. -
MURÁDIN László
Az á utáni o-zás elterjedtsége a mezőségi nyelvjárásterület nyugati részén. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVII. évf. (1983) 1. sz., 53–60. -
MURÁDIN László
A zárt í (~ i)-zés erdélyi elterjedtsége. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVIII. évf. (1984) 1. sz., 33–54. -
MURÁDIN László
A be igekötő nyelvjárási alakjai. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVIII. évf. (1984) 2. sz., 153–155. -
MURÁDIN László
A v tövű igék csoportja a romániai magyar nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIX. évf. (1985) 1. sz., 35–41. -
MURÁDIN László
A zárt ű-zés és ú-zás egytagú szavakban és határozóragokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXX. évf. (1986) 1. sz., 49–58. -
MURÁDIN László
Az e/ö hangviszony a mezőségi nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXX. évf. (1986) 2. sz., 121–140. -
MURÁDIN László
A mezőségi a-zás. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXIII. évf. (1989) 1. sz., 23–48. -
MURÁDIN László
Adatok a határozószók nyelvjárási alakjaihoz. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXIV. évf. (1990) 2. sz., 169–173. -
MURÁDIN László
A „suksük nyelv” az erdélyi nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXVI. évf. (1992) 1. sz., 53–63. -
MURÁDIN László
A tővégi ny : n váltakozás a romániai magyar nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXVI. évf. (1992) 2. sz., 155–169. -
MURÁDIN László
Az -ért határozórag hangalakja az erdélyi magyar nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXVIII. évf. (1994) 2. sz., 173–178. -
MURÁDIN László
Az összefoglaló fogalmak megnevezésének hiánya a moldvai csángó nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XLIV. évf. (2000) 1–2. sz., 125–127. -
OLTYÁN Sándor
Az ige mint névszó. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 4. sz., 181. -
PAIS Dezső
[A felelin-féle igealakok az erdélyi régiségben.] Magyar Nyelv. LIV. évf. (1958) 2. sz., 334–335. -
PÉNTEK János
A körösfői í-zés állapota. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 1. sz., 61–75. -
PROHÁSZKA János
Névszóul és igéül egyaránt használt szavak. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 1–2. sz., 48–56. -
SEBESTYÉN Árpád
A -fele toldalék szamosháti használatának és jelentésfejlődésének kérdéséhez. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások III. Tankönyvkiadó, Budapest, 1956, 35–51. -
SEBESTYÉN Árpád
A Csűry-féle, szamosháti ė’ fonológiai értékeléséhez. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások IV. Tankönyvkiadó, Budapest, 1957, 101–105. -
SIMONYI Zsigmond
A moldvai csángó c-ről. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 1. sz., 26–28. -
STEUER János
A székely nyelv hangjai. Adalék a magyar nyelvjárástanhoz. Budapest, 1888. -
STEUER János
Az ’és’ kötőszó a székely nyelvjárásban. Magyar Nyelvőr. XIX. évf. (1890) 7. sz., 319. -
STEUER János
Az ’ira’ alak a székelységben. Magyar Nyelvőr. XX. évf. (1891) 7. sz., 331–332. -
STEUER János
A székely diftongusok. (A középső nyelvállású magánhangzók rendszere.) Magyar Nyelvőr. XXII. évf. (1893) 3. sz., 124–131. -
STEUER János
A székely hangrendszer. Magyar Nyelvőr. XXII. évf. (1893) 6. sz., 250–256., 7. sz., 298–303. -
STEUER János
Erdélyiességek. Magyar Nyelvőr. XXII. évf. (1893) 6. sz., 279–280. -
STEUER János
Az ’œ’ betű és hangja. Magyar Nyelvőr. XXIII. évf. (1894) 4. sz., 183. -
STEUERMANN Mihály
A székely nyelvjárás szórendi sajátságai. (Nyelvészeti Füzetek, 64.) Athenaeum Kiadó, Budapest, 1910. -
SZABÓ T. Attila
A bábonyi népnyelv igealakjai. In: Csűry Bálint (szerk.): Magyar Népnyelv. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének évkönyve. I. Magyar Népnyelvkutató Intézet, Debrecen, 1939, 48–64. -
SZABÓ T. Attila
A bábonyi népnyelv igealakjai. Magyar Népnyelvkutató Intézet, Debrecen, 1939. -
SZABÓ T. Attila
Adatok a gajcsánai csángó népnyelv igealakjaihoz. In: Bárczi Géza – Szabó T. Attila (szerk.): Magyar Népnyelv IV. Magyar Népnyelvkutató Intézet–Erdélyi Tudományos Intézet, Debrecen–Kolozsvár, 1942, 332–336. -
SZABÓ T. Attila
Az í-zés állapota a bábonyi népnyelvben. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1–4. sz., 343–344. -
SZABÓ T. Attila
A -ni, -nit, -nol rag. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 1. sz., 76–77. -
SZABÓ T. Attila
XVI–XVII. századi adatok a -bali képzőre. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 1. sz., 77–78. -
SZABÓ T. Attila
A kicsinyítő-becéző képzők a moldvai csángó nyelvjárásban. In: Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem (1945–1955). Román Állami Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadó, Kolozsvár, 1956, 445–491.