O.2.3.3. Tájszómagyarázatok
201–300 termék, összesen 365 db
-
KNIEZSA István
Rőzse. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 4. sz., 309–314. -
KOVÁCS Márton
Ritkaságok. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 8. sz., 368–369. -
KOVÁCS Márton
Bukó, gubó, gugó. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 9. sz., 425. -
KOVÁCS Márton
Tájszókról. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 3. sz., 133–134. -
KONSZA Samu
Menekít. Magyar Nyelvőr. XLVI. évf. (1917) 7–8. sz., 236. -
KÓSA László
Csép, csikó, másfélfa. Magyar Nyelv. LXIV. évf. (1968) 4. sz., 456–459. -
KŐRÉSZ Kelemen
Megjegyzések a helyreigazításokra. Magyar Nyelvőr. III. évf. (1874) 1. sz., 27–28. -
KRÄUTER Ferenc
Lárma. Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 4. sz., 168–170. -
KRIZA János
[Válaszok.] Magyar Nyelvőr. IV. évf. (1875) 4. sz., 188–191. -
LEHR Albert
Tuhad. Magyar Nyelv. VII. évf. (1911) 6. sz., 267–268. -
LOSONCZI Zoltán
Jövel. Magyar Nyelvőr. XLVIII. évf. (1919) 3–4. sz., 65–67. -
LUBY Margit
Székely szavak magyarázattya. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 2. sz., 96. -
MÁNDOKY István
Bütü. Magyar Nyelv. LXVIII. évf. (1972) 2. sz., 170–174. -
MARIÁNOVICS Milán
Paszita. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 6. sz., 279. -
MÁRTON Gyula
Röviz, csàra. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 2. sz., 121. -
MÁRTON Gyula
Boroszlán : borostyán ~ burusnyán. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 1. sz., 80–82. -
MÁRTON Gyula
Adatok a kabala ’kanca’ elterjedéséhez a székely nyelvjárásban. Magyar Nyelv. LXIV. évf. (1968) 4. sz., 485–487. -
MÁRTON Gyula
Koszta. Magyar Nyelv. LXV. évf. (1969) 3. sz., 321–322. -
MÁRTON Gyula
Adatok a nyelvjárási kasztrol–kasztró–kaszró elterjedéséhez. Magyar Nyelv. LXVI. évf. (1970) 1. sz., 114–117. -
MÁRTON Gyula
Adatok a fenyőlevél nevéhez a székely nyelvjárásban. In: Kálmán Béla – Papp István – Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XVIII. Debrecen, 1972, 75–81. -
MÁRTON Gyula
A féreg ’egér’ elterjedése a székely nyelvjárásban. Magyar Nyelv. LXIX. évf. (1973) 2. sz., 244–246. -
MÁRTON Gyula
A rőzse ’Reisig’ megnevezései a székely nyelvjárásban. Magyar Nyelv. LXXV. évf. (1979) 1. sz., 232–238. -
MELICH János
Dajnál. Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 1. sz., 42. -
MELICH János
Horgas. Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 9. sz., 434. -
MELICH János
Vatalé. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 1. sz., 34–35. -
MELICH János
Oszpora. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 5–6. sz., 146–148. -
MÉSZÖLY Gedeon
Sírű, sokorú, kökörű. Magyar Nyelv. VII. évf. (1911) 8. sz., 337–346., 9. sz., 385–389. -
MIKESY Sándor
Császármadár, császárfajd. Magyar Nyelv. XLV. évf. (1949) 2. sz., 197–200. -
MIKESY Sándor
Pennabor. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 3. sz., 265–167. -
MIKESY Sándor
Derelye. Magyar Nyelv. XLVII. évf. (1951) 1. sz., 80–82. -
MIKESY Sándor
Erdő gyapja, gyapjú, gyepű. Magyar Nyelv. LI. évf. (1955) 3. sz., 312–318. -
MUNKÁCSI Bernát
Száldob. Ethnographia. XII. évf. (1901) 3. sz., 141–142. -
MURÁDIN László
Pala. Magyar Nyelv. LVI. évf. (1960) 2. sz., 253. -
MURÁDIN László
Cicula. Magyar Nyelv. LVII. évf. (1961) 1. sz., 93–94. -
MURÁDIN László
Övis. Magyar Nyelvőr. LXXXV. évf. (1961) 3. sz., 378. -
MURÁDIN László
Zsizsik. Magyar Nyelv. LVII. évf. (1961) 4. sz., 479–480. -
MURÁDIN László
Tanulj tinó… Magyar Nyelv. LVIII. évf. (1962) 4. sz., 481–483. -
NAGY Jenő
Fánk, pánkó. Magyar Nyelv. LX. évf. (1964) 3. sz., 352–355. -
NAGY Lajos, Cs.
A szentegyház szó nyelvjárási változatainak lexikai tanulságai. Magyar Nyelv. LXXII. évf. (1976) 3. sz., 338–339. -
NAGYSZIGETHI Kálmán
Regölő hétfő. Magyar Nyelvőr. XXII. évf. (1893) 7. sz., 329. -
NÉGYESSY László
Málé. Magyar Nyelvőr. XX. évf. (1891) 5. sz., 235. -
NOVÁK László
’Ridegek’. Néprajzi Látóhatár. VI. évf. (1997) 1–4. sz., 362–369. -
NYÍRI Antal
Kacag. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 3–4. sz., 482–483. -
OLTYÁN Sándor
A toronyi-fakó. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 1. sz., 39. -
OLTYÁN Sándor
Csicsisgat. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 3. sz., 134. -
OLTYÁN Sándor
Bujka, bujkó, bujjbelé. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 4. sz., 182–183. -
OLTYÁN Sándor
[Tájszókról.] Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 5–6. sz., 260. -
OLTYÁN Sándor
Arany János nyelvéhez. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 7–8. sz., 342. -
OLTYÁN Sándor
[Tájszókról.] Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 7–8. sz., 344. -
OLTYÁN Sándor
Népetimológia. [Irtás.] Magyar Nyelvőr. XLVI. évf. (1917) 1–2. sz., 62. -
PAAL Gyula
Ne áruljunk hamis gyöngyöket. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 12. sz., 555–556. -
PAAL Gyula
Jófájú. Magyar Nyelvőr. XXXIII. évf. (1904) 1. sz., 51. -
PAAL Gyula
Karda-lésza. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 6. sz., 273–274. -
PAAL Gyula
Fűhegy. Macázás. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 5. sz., 231. -
PAIS Dezső
A fitul, finta szócsalád. Magyar Nyelv. XI. évf. (1915) 8. sz., 357–360., 9. sz., 405–409. -
PAIS Dezső
Rengeteg. In: Bárczi Géza – Szabó T. Attila (szerk.): Magyar Népnyelv IV. Magyar Népnyelvkutató Intézet–Erdélyi Tudományos Intézet, Debrecen–Kolozsvár, 1942, 309–331. -
PAIS Dezső
Rengeteg. (Dolgozatok a debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetéből.) Debrecen, 1943. -
PÁL András
Fërtát, pománába. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 2. sz., 92. -
PAPP László
Hérész. Magyar Nyelv. XLV. évf. (1949) 2. sz., 200–205. -
PARÁSZKA Gábor
[Tájszókról.] Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 10. sz., 478. -
PARÁSZKA Gábor
Bimbalagos. Bimbalang. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 5. sz., 227. -
PARÁSZKA Gábor
[Tájszókról.] Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 1. sz., 39. -
PARÁSZKA Gábor
[Tájszókról.] Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 4. sz., 183. -
PARÁSZKA Gábor
[Népetimológia.] Magyar Nyelvőr. XLVI. évf. (1917) 1–2. sz., 62–63. -
PARÁSZKA Gábor
[Tájszókról.] Magyar Nyelvőr. XLVI. évf. (1917) 9–10. sz., 295. -
PÉTER László
Kujak. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 258. -
PROHÁSZKA János
Megomlik. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 4. sz., 371. -
PROHÁSZKA János
Riszáló-e a viszáló? Magyar Nyelvőr. LXXIX. évf. (1955) 1. sz., 107–108. -
PUTNOKY Imre
Viganó. Magyar Nyelv. XI. évf. (1915) 1. sz., 34–35. -
REUTER Camillo
A cservágás. Magyar Nyelvőr. LXXXVIII. évf. (1964) 1. sz., 60–63. -
REUTER Camillo
Cándra, candura és flandura. Magyar Nyelvőr. LXXXVIII. évf. (1964) 1. 63. -
REUTER Camillo
Malogya. Magyar Nyelvőr. XCI. évf. (1967) 1. sz., 65–70. -
RÉTHEI PRIKKEL Marián
Szómagyarázatok. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 9–10. sz., 420–424. -
SEBESTYÉN Károly, Cs.
Szuszék. Magyar Nyelv. LII. évf. (1956) 1. sz., 79–80. -
SEBESTYÉN Károly, Cs.
Kandalló. Magyar Nyelv. LIII. évf. (1957) 3–4. sz., 466–470. -
SIMA Ferenc
Mállik. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 3. sz., 360–362. -
SIMONYI Zsigmond
Tájszókról. Magyar Nyelvőr. XXXVII. évf. (1908) 3. sz., 137. -
SIMONYI Zsigmond
Szëm-përc: pillanat. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 7. sz., 326–327. -
SIMONYI Zsigmond
Szápoly, szapoly, szapu. Magyar Nyelvőr. XXXIX. évf. (1910) 2. sz., 91–92. -
SIMONYI Zsigmond
Népetimológia. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 7. sz., 324–326. -
SIMONYI Zsigmond
Félszeg. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 4. sz., 181. -
SIMONYI Zsigmond
[Tájszókról.] Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 7–8. sz., 343–344. -
SIMONYI Zsigmond
Buc. Magyar Nyelvőr. XLIX. évf. (1920) 9–10. sz., 156–157. -
SOMOGYI Gyula
Tájszókról. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 3. sz., 139–140. -
STEUER János
Málé. Magyar Nyelvőr. XX. évf. (1891) 2. sz., 94. -
SZABÓ Géza
A málna neve nyelvjárásainkban. Magyar Nyelv. LXXIV. évf. (1978) 3. sz., 344–348. -
SZABÓ T. Ádám
Sütő András pipireg ’káka’szava. Magyar Nyelvőr. CIII. évf. (1979) 2. sz., 230–231. -
SZABÓ T. Attila
Pallér, pallérság. Magyar Nyelv. XXXVIII. évf. (1942) 368–369. -
SZABÓ T. Attila
Csapós? Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 1. sz., 71–72. -
SZABÓ T. Attila
Lipitor ember. Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 1. sz., 81. -
SZABÓ T. Attila
Tretina, tretyina. Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 2. sz., 145–148. -
SZABÓ T. Attila
Jó bonyó, jó bopó; bonyó, bopó. Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 3. sz., 239–241. -
SZABÓ T. Attila
Mi üdőn, müdőn. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 1. sz., 75–76. -
SZABÓ T. Attila
Bazsálrózsa, bazsarózsa. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 2. sz., 127–128. -
SZABÓ T. Attila
Szërdek. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 5. sz., 373. -
SZABÓ T. Attila
Erdő gyapja, erdő szőre. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 5. sz., 374. -
SZABÓ T. Attila
Szekrény. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 2. sz., 182–183. -
SZABÓ T. Attila
Kürtöskalács, kürtőskalács. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 3. sz., 269–271. -
SZABÓ T. Attila
Fersing. Magyar Nyelv. XLVII. évf. (1951) 1. sz., 87–89. -
SZABÓ T. Attila
Parányi. Magyar Nyelv. XLIX. évf. (1953) 3–4. sz., 479–480.