O.2.3. Tájszavak
101–200 termék, összesen 683 db
-
BEKE Ödön
Haj és héj. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 9–10. sz., 156. -
BEKE Ödön
Csëcskés. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 9–10. sz., 156–157. -
BEKE Ödön
Szikkad. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 9–10. sz., 159. -
BEKE Ödön
Hamuba sült pogácsa. Ethnographia. XLVII. évf. (1936) 3. sz., 219–220. -
BEKE Ödön
Tőteszt. Magyar Nyelvőr. LXVI. évf. (1937) 1–2. sz., 26–27. -
BEKE Ödön
Kukucskál. Magyar Nyelvőr. LXVI. évf. (1937) 3–4. sz., 58. -
BEKE Ödön
Fonnyad, fonnyaszt. Magyar Nyelvőr. LXVI. évf. (1937) 8–10. sz., 117–118. -
BEKE Ödön
Lábbadoz, lábbadozás. Magyar Nyelvőr. LXVII. évf. (1938) 1–3. sz., 5–8. -
BEKE Ödön
Hókán vág. Magyar Nyelvőr. LXVII. évf. (1938) 1–3. sz., 39. -
BEKE Ödön
Néhány tájszavunk történetéhez. Magyar Nyelvőr. LXVII. évf. (1938) 7–8. sz., 98–104. -
BEKE Ödön
Köblös föld, vékás föld, kila föld. Magyar Nyelvőr. LXVII. évf. (1938) 9–10. sz., 130–131. -
BEKE Ödön
Patkonca. Magyar Nyelvőr. LXVII. évf. (1938) 9–10. sz., 134. -
BEKE Ödön
Kevésdég. Magyar Nyelvőr. LXVII. évf. (1938) 9–10. sz., 134. -
BEKE Ödön
Gölődör, kölődör. Magyar Nyelvőr. LXVII. évf. (1938) 9–10. sz., 135. -
BEKE Ödön
A magyar szókincs történetéhez. Magyar Nyelvőr. LXX. évf. (1946) 1. sz., 9–12. -
BEKE Ödön
Népnyelvkutatás és szótörténet. Magyar Nyelvőr. LXX. évf. (1946) 2. sz., 45–55., 3. sz., 105–107. -
BEKE Ödön
Tájszavaink történetéhez. Magyar Nyelvőr. LXX. évf. (1946) 4. sz., 148–153.; LXXI. évf. (1947) 1. sz., 10–13., 2. sz., 54–59. -
BEKE Ödön
Magyarázatok. Magyar Nyelvőr. LXX. évf. (1946) 4. sz., 154–156. -
BEKE Ödön
Pótlások. Magyar Nyelvőr. LXX. évf. (1946) 4. sz., 159–161. -
BEKE Ödön
Magyarázatok. Magyar Nyelvőr. LXXI. évf. (1947) 1. sz., 18–24. -
BEKE Ödön
Pótlások. Magyar Nyelvőr. LXXI. évf. (1947) 1. sz., 24–27. -
BEKE Ödön
Nádméz. Magyar Nyelvőr. LXXI. évf. (1947) 2. sz., 71. -
BEKE Ödön
Pótlások. Magyar Nyelvőr. LXXI. évf. (1947) 3. sz., 119–125. -
BEKE Ödön
Húshagyó. Magyar Nyelvőr. LXXI. évf. (1947) 4. sz., 171–172. -
BEKE Ödön
Nagyujj. Magyar Nyelvőr. LXXI. évf. (1947) 4. sz., 174. -
BEKE Ödön
Anyós. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 4. sz., 195. -
BEKE Ödön
Bába. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 4. sz., 195. -
BEKE Ödön
Banyó. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 4. sz., 195–196. -
BEKE Ödön
A csép eredeti magyar neve. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 4. sz., 196. -
BEKE Ödön
Egyvelgest. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 4. sz., 196. -
BEKE Ödön
Kotogás. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 259–260. -
BEKE Ödön
Nyarlik. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 261. -
BEKE Ödön
Elrejtezik. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 262. -
BEKE Ödön
Krákog. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 263. -
BEKE Ödön
Lószekér. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 264. -
BEKE Ödön
Selyming. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 265. -
BEKE Ödön
Tehénhús. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 265. -
BEKE Ödön
Régi tájszavak. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 267. -
BEKE Ödön
Arany János nyelvéhez. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 4. sz., 341–344. -
BEKE Ödön
Ajándék. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 4. sz., 363–364. -
BEKE Ödön
Arany János nyelvéhez. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 1. sz., 55–56. -
BEKE Ödön
Felhördül. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 1. sz., 56–57. -
BEKE Ödön
Févó. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 1. sz., 58–59. -
BEKE Ödön
Arany János nyelvéhez. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 4. sz., 309–311. -
BEKE Ödön
Porond és porong. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 4. sz., 312. -
BEKE Ödön
Meghódlik. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 5. sz., 359. -
BEKE Ödön
Vasalás és mángolás. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 1–2. sz., 79–90. -
BEKE Ödön
Szivárvány-e a szuhárgyán? Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 5–6. sz., 459–462. -
BEKE Ödön
Inda. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 5–6. sz., 476. -
BEKE Ödön
Kérődzik. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 5–6. sz., 479. -
BEKE Ödön
Szómagyarázatok. Nyelvtudomány Közlemények. LIV. évf. (1953) 188–199. -
BEKE Ödön
Ölt, öltés, öltő. Magyar Nyelvőr. LXXVIII. évf. (1954) 3–4. sz., 229–234. -
B. Ö. [BEKE Ödön]
Bürücske. Magyar Nyelvőr. LXXVIII. évf. (1954) 3–4. sz., 248. -
BEKE Ödön
Bőrfa. Magyar Nyelvőr. LXXIX. évf. (1955) 1. sz., 101–102. -
BEKE Ödön
Sző, szür, szürü. Magyar Nyelvőr. LXXX. évf. (1956) 2. sz., 238. -
BEKE Ödön
Lok. Magyar Nyelvőr. LXXXI. évf. (1957) 1. sz., 129. -
BEKE Ödön
Piritós. Magyar Nyelvőr. LXXXI. évf. (1957) 4. sz., 487–488. -
BEKE Ödön
Varancs. Magyar Nyelvőr. LXXXI. évf. (1957) 4. sz., 488. -
BEKE Ödön
Lámpás ló. Magyar Nyelvőr. LXXXII. évf. (1958) 1. sz., 113. -
BEKE Ödön
Szamalu. Magyar Nyelvőr. LXXXV. évf. (1961) 3. sz., 350–353. -
BEKE Ödön
Éhel. Magyar Nyelvőr. LXXXV. évf. (1961) 4. sz., 475. -
BEKE Ödön
Forrás. Magyar Nyelvőr. LXXXV. évf. (1961) 4. sz., 475. -
BEKE Ödön
Földméter. Magyar Nyelvőr. LXXXV. évf. (1961) 4. sz., 476. -
BEKE Ödön
Kecsegtet. Magyar Nyelvőr. LXXXV. évf. (1961) 4. sz., 476. -
BEKE Ödön
Sorompó. Magyar Nyelvőr. LXXXV. évf. (1961) 4. sz., 476. -
BEKE Ödön
Tarka Jézus. Magyar Nyelvőr. LXXXV. évf. (1961) 4. sz., 476–477. -
BEKE Ödön
Tájszómagyarázatok. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások VIII. Tankönyvkiadó, Budapest, 1962, 101–119. -
BENE Sándor
Zángó – megkolompol – megharangoz. Magyar Nyelvőr. LXXX. évf. (1956) 1. sz., 127–128. -
BIRÓ Lajos
Tájszókról. Kokó, kokós. Magyar Nyelvőr. XXXII. évf. (1903) 10. sz., 577–578. -
BOTTYÁNFY Éva, H.
Pátyosz. Magyar Nyelv. LIV. évf. (1958) 3–4. sz., 532–536. -
CSEFKÓ Gyula
Kürtöskalács, kürtőskalács. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 3. sz., 256–258. -
CSEFKÓ Gyula
Kanóc. Magyar Nyelv. XLVII. évf. (1951) 1. sz., 68–69. -
CSEFKÓ Gyula
Inda. Magyar Nyelv. XLVII. évf. (1951) 2–4. sz., 274–275. -
CSEFKÓ Gyula
Kutyamáj! Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 4. sz., 301–302. -
CSŰRY Bálint
Észbekap. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 1. sz., 39. -
CSŰRY Bálint
Szántóka. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 3–4. sz., 114–115. -
CSŰRY Bálint
Árlik. Magyar Nyelv. XXX. évf. (1934) 3–4. sz., 102–103. -
CSŰRY Bálint
Kuksol. Magyar Nyelv. XXXIII. évf. (1937) 5–6. sz., 170. -
CZUPPON Elek
Ádáz. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 1. sz., 35. -
DÉCSY Gyula
A murci és társai. Magyar Nyelvőr. LXXX. évf. (1956) 3. sz., 374–378. -
DOMOKOS Pál Péter, ifj.
Fennhéjáz. Magyar Nyelv. LIV. évf. (1958) 3–4. sz., 536–537. -
DOMOKOS Pál Péter
Pagocsál. Magyar Nyelv. LV. évf. (1959) 2. sz., 244–249. -
ERDÉLYI Lajos
Háromszéki adatok. Magyar Nyelvőr. XLVIII. évf. (1919) 1–2. sz., 45–46. -
FEJÉR Miklós
Újabb adatok a kabalához. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 3–4. sz., 478–479. -
GAGYHY Dénes
Csenderes. Magyar Nyelvőr. XXXVII. évf. (1908) 7. sz., 327. -
GÁLDI László
Becsel. Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 7. sz., 252–253. -
GÁLFFY Mózes
Fellábad, kilábol. Magyar Nyelv. XLIV. évf. (1948) 2. sz., 134–135. -
GÁLFFY Mózes
A padló és a padlás jelentésfejlődéséhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VI. évf. (1962) 1. sz., 141–148. -
GÁLOS Rezső
Számlik. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 10. sz., 473. -
GERGELY Béla
A magyar áj alakváltozatai a rumén helynevekben. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz., 94–95. -
GERGELY Béla
Vörös fűzfa, vörös almafa. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz., 95. -
GERGELY Béla
Illeèrdő. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz., 96. -
GERGELY Piroska, B.
Pihe, pehely. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 1. sz., 81–87. -
GÖBL László
Napszentület. Nyelvtudományi Közlemények. XLVIII. évf. (1931) 1. sz., 87. -
GRÉTSY László
Topánka. Magyar Nyelv. LII. évf. (1956) 1. sz., 74–76. -
GRÉTSY László
A székely duga és családja. Magyar Nyelv. LV. évf. (1959) 1. sz., 117–122. -
GUNDA Béla
Adatok a ’rudravaló’ tárgyi ismeretéhez. Magyar Nyelvőr. LXVII. évf. (1938) 1–3. sz., 33–34. -
GUNDA Béla
Darvadoz. Erdélyi Múzeum. LI. évf. (1946) 1–4. sz., 63–64. -
GUNDA Béla
Tőzeg szavunk tárgytörténetéhez. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 3. sz., 212–213. -
GUNDA Béla
A lófő etimológiájáról. Magyar Nyelv. LXVII. évf. (1971) 4. sz., 466.