O.2. Népnyelv, nyelvhasználat
601–700 termék, összesen 1364 db
-
SZABÓ T. Attila
Az Új Magyar Tájszótár tájszógyűjtésünk történeti távlatában. In: Uő: Nyelv és irodalom. Válogatott tanulmányok, cikkek. V. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 396–406. -
SZINNYEI József
Az új tájszótár. Magyar Nyelvőr. XXI. évf. (1892) 12. sz., 549–553. -
SZINNYEI József
Mutatvány az új tájszótárból. Magyar Nyelvőr. XXII. évf. (1893) 2. sz., 86–92. -
SZINNYEI József
Magyar Tájszótár. I. A MTA megbízásából szerkesztette Szinnyei József. Budapest, 1893. -
SZINNYEI József
Magyar Tájszótár. II. A MTA megbízásából szerkesztette Szinnyei József. Budapest, 1901. -
SZINNYEI József
A Magyar Tájszótárhoz. Magyar Nyelv. XI. évf. (1915) 9. sz., 395–399. -
SZINNYEI József
Magyar Tájszótár. Nap Kiadó, Budapest, 2003. -
(n. n.)
Mutatvány az Új Magyar Tájszótár első kötetéből. Összeállította az Új Magyar Tájszótár munkaközössége. In: Kálmán Béla – Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XX. Debrecen, 1974, 29–51. -
ALEXICS György
Viganó. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 3. sz., 129. -
ALEXICS György
Lárma. Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 9. sz., 424–425. -
ÁRVAY József
Az üver tájszó mai gyergyói jelentései. Erdélyi Múzeum. LII. évf. (1947) 1–4. sz., 96–99. -
ÁSBÓTH Oszkár
Zabola. Nyelvtudományi Közlemények. XXXII. évf. (1902) 3. sz., 361–368. -
BAJÁN Miksa
Szatmármegyeiek. [Tájszók.] Magyar Nyelvőr. XXV. évf. (1896) 8. sz., 383. -
BAKÓ Elemér
Egy magyar szócsalád: hopp, hoporcs, hömpölyög, hederít. In: Bárczi Géza – Szabó T. Attila (szerk.): Magyar Népnyelv IV. Magyar Népnyelvkutató Intézet–Erdélyi Tudományos Intézet, Debrecen–Kolozsvár, 1942, 51–70. -
BAKÓ Elemér
Egy magyar szócsalád: hopp, hoporcs, hömpölyög, hederít. (Dolgozatok a debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetéből.) Debrecen, 1943. -
BAKOS Ferenc
Fustély. Magyar Nyelv. XLVII. évf. (1951) 2–4. sz., 250–255. -
BAKOS Ferenc
Hurbol. Magyar Nyelv. LXIV. évf. (1968) 4. sz., 448–449. -
BAKOSS Lajos
Érmellékeiek. [Tájszók.] Magyar Nyelvőr. V. évf. (1876) 9. sz., 425., 10. sz., 472–473. -
BALASSA Iván
Csüg-büg ~ csög-bög. Magyar Nyelv. XXXVIII. évf. (1942) 2. sz., 116–117. -
BALASSA Iván
Gaj~Gajd~Gac. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 3–4. sz., 478–479. -
BALASSA Iván
Kabala. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 1–2. sz., 130–133. -
BALASSA Iván
Takarás és marokverés. Ethnographia. LVI. évf. (1945) 1–4. sz., 26–30. -
BALOGH Ödön
Alivor, árió. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 5–6. sz., 166. -
BALOGH Ödön
Hësdát. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 4. sz., 261–262. -
BARTHA Katalin, D.
Cakó, gagó, gagólya, gólya. Magyar Nyelv. XLIX. évf. (1953) 3–4. sz., 463–466. -
B. Zs. [BÁTKY Zsigmond]
A száldobhoz. Néprajzi Értesítő. II. évf. (1901) 8. sz., 144–145. -
BÁTKY Zsigmond
A magyar „szoba” történetéhez. Néprajzi Értesítő. XXIII. évf. (1931) 2. sz., 76–79. -
BÁTKY Zsigmond
A „gógány” eredetéhez. Néprajzi Értesítő. XXIII. évf. (1931) 2. sz., 81–82. -
BÁTKY Zsigmond
A „pest”-hez. Néprajzi Értesítő. XXIV. évf. (1932) 1. sz., 28–33. -
BÁTKY Zsigmond
„Tülök” szavunkhoz. Néprajzi Értesítő. XXV. évf. (1933) 1–2. sz., 36–38. -
BÁTKY Zsigmond
Mulatóerdő, nyugalomasztal, gomboskert. Néprajzi Értesítő. XXV. évf. (1933) 1–2. sz., 43–44. -
BÁTKY Zsigmond
Három tárgynévmagyarázat. Néprajzi Értesítő. XXVI. évf. (1934) 3–4. sz., 108–111. -
BÁTKY Zsigmond
Tárgynévmagyarázatok. Néprajzi Értesítő. XXVII. évf. (1935) 1–4. sz., 10–18.; XXVIII. évf. (1936) 1–4. sz., 99–108.; XXIX. évf. (1937) 1–2. sz., 71–84. -
BÁTKY Zsigmond
Tárgynévmagyarázati adalékok. Ethnographia. XLVIII. évf. (1937) 2–3. sz., 289–301.; XLIX. évf. (1938) 3–4. sz., 416–420.; L. évf. (1939) 1–2. sz., 154–159. -
BEDEKOVICH Lajos, K.
Sánc. Magyar Nyelv. XX. évf. (1924) 1–3. sz., 28–29. -
BEDEKOVICH Lajos, K.
Pipárka. Magyar Nyelv. XXI. évf. (1925) 7–8. sz., 197. -
BENKŐ Lóránd
Csokán. Magyar Nyelv. XLV. évf. (1949) 1. sz., 78. -
BEKE Ödön
Összetétel-egyezések. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 1. sz., 35–36. -
BEKE Ödön
Hajadon. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 4. sz., 184–185. -
BEKE Ödön
Éh farkas. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 1. sz., 35–36. -
BEKE Ödön
Szómagyarázatok. Magyar Nyelvőr. XLVIII. évf. (1919) 1–2. sz., 7–13. -
BEKE Ödön
Sötét. Magyar Nyelvőr. LIII. évf. (1924) 1–2. sz., 12–15. -
BEKE Ödön
Vörhenyő. Magyar Nyelvőr. LIV. évf. (1925) 7–8. sz., 123–125. -
BEKE Ödön
Kökény-szem és társai. Magyar Nyelvőr. LVII. évf. (1928) 5–6. sz., 74–77. -
BEKE Ödön
Esperes. Magyar Nyelvőr. LVII. évf. (1928) 7–10. sz., 112–115. -
BEKE Ödön
Bak-arasz. Magyar Nyelvőr. LVII. évf. (1928) 7–10. sz., 128–129. -
BEKE Ödön
Füllencs. Magyar Nyelvőr. LVII. évf. (1928) 7–10. sz., 129. -
BEKE Ödön
Lepke, pille, pillangó. Magyar Nyelvőr. LVIII. évf. (1929) 1–2. sz., 13–17., 3–4. sz., 50–54. -
BEKE Ödön
Superlát. Magyar Nyelvőr. LVIII. évf. (1929) 1–2. sz., 31. -
BEKE Ödön
Boglya és társai. Magyar Nyelvőr. LVIII. évf. (1929) 5–6. 76–81. -
BEKE Ödön
Istálló. Magyar Nyelvőr. LVIII. évf. (1929) 7–8. 103–109. -
B. Ö. [BEKE Ödön]
Dél. Magyar Nyelvőr. LVIII. évf. (1929) 7–8. 127. -
BEKE Ödön
Bodza és társai. Magyar Nyelvőr. LX. évf. (1931) 1–2. sz., 20–24. -
BEKE Ödön
Husvét. Magyar Nyelvőr. LXII. évf. (1933) 7–10. sz., 128. -
B. Ö. [BEKE Ödön]
Bimbó. Magyar Nyelvőr. LXIII. évf. (1934) 3–4. sz., 62. -
BEKE Ödön
Tájszómagyarázatok. Magyar Nyelvőr. LXIII. évf. (1934) 8–10. sz., 111–115. -
BEKE Ödön
Nyers. Magyar Nyelvőr. LXIV. évf. (1935) 4–6. sz., 82. -
BEKE Ödön
Újabb tájszómagyarázatok. Magyar Nyelvőr. LXIV. évf. (1935) 7–8. sz., 105–107., 9–10. sz., 130–133.; LXV. évf. (1936) 1–2. sz., 10–14. -
BEKE Ödön
Fakadék. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 9–10. sz., 156. -
BEKE Ödön
Báb. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 9–10. sz., 156. -
BEKE Ödön
Bánya. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 9–10. sz., 156. -
BEKE Ödön
Lúdvaj. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 9–10. sz., 156. -
BEKE Ödön
Haj és héj. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 9–10. sz., 156. -
BEKE Ödön
Csëcskés. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 9–10. sz., 156–157. -
BEKE Ödön
Szikkad. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 9–10. sz., 159. -
BEKE Ödön
Hamuba sült pogácsa. Ethnographia. XLVII. évf. (1936) 3. sz., 219–220. -
BEKE Ödön
Tőteszt. Magyar Nyelvőr. LXVI. évf. (1937) 1–2. sz., 26–27. -
BEKE Ödön
Kukucskál. Magyar Nyelvőr. LXVI. évf. (1937) 3–4. sz., 58. -
BEKE Ödön
Fonnyad, fonnyaszt. Magyar Nyelvőr. LXVI. évf. (1937) 8–10. sz., 117–118. -
BEKE Ödön
Lábbadoz, lábbadozás. Magyar Nyelvőr. LXVII. évf. (1938) 1–3. sz., 5–8. -
BEKE Ödön
Hókán vág. Magyar Nyelvőr. LXVII. évf. (1938) 1–3. sz., 39. -
BEKE Ödön
Néhány tájszavunk történetéhez. Magyar Nyelvőr. LXVII. évf. (1938) 7–8. sz., 98–104. -
BEKE Ödön
Köblös föld, vékás föld, kila föld. Magyar Nyelvőr. LXVII. évf. (1938) 9–10. sz., 130–131. -
BEKE Ödön
Patkonca. Magyar Nyelvőr. LXVII. évf. (1938) 9–10. sz., 134. -
BEKE Ödön
Kevésdég. Magyar Nyelvőr. LXVII. évf. (1938) 9–10. sz., 134. -
BEKE Ödön
Gölődör, kölődör. Magyar Nyelvőr. LXVII. évf. (1938) 9–10. sz., 135. -
BEKE Ödön
A magyar szókincs történetéhez. Magyar Nyelvőr. LXX. évf. (1946) 1. sz., 9–12. -
BEKE Ödön
Népnyelvkutatás és szótörténet. Magyar Nyelvőr. LXX. évf. (1946) 2. sz., 45–55., 3. sz., 105–107. -
BEKE Ödön
Tájszavaink történetéhez. Magyar Nyelvőr. LXX. évf. (1946) 4. sz., 148–153.; LXXI. évf. (1947) 1. sz., 10–13., 2. sz., 54–59. -
BEKE Ödön
Magyarázatok. Magyar Nyelvőr. LXX. évf. (1946) 4. sz., 154–156. -
BEKE Ödön
Pótlások. Magyar Nyelvőr. LXX. évf. (1946) 4. sz., 159–161. -
BEKE Ödön
Magyarázatok. Magyar Nyelvőr. LXXI. évf. (1947) 1. sz., 18–24. -
BEKE Ödön
Pótlások. Magyar Nyelvőr. LXXI. évf. (1947) 1. sz., 24–27. -
BEKE Ödön
Nádméz. Magyar Nyelvőr. LXXI. évf. (1947) 2. sz., 71. -
BEKE Ödön
Pótlások. Magyar Nyelvőr. LXXI. évf. (1947) 3. sz., 119–125. -
BEKE Ödön
Húshagyó. Magyar Nyelvőr. LXXI. évf. (1947) 4. sz., 171–172. -
BEKE Ödön
Nagyujj. Magyar Nyelvőr. LXXI. évf. (1947) 4. sz., 174. -
BEKE Ödön
Anyós. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 4. sz., 195. -
BEKE Ödön
Bába. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 4. sz., 195. -
BEKE Ödön
Banyó. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 4. sz., 195–196. -
BEKE Ödön
A csép eredeti magyar neve. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 4. sz., 196. -
BEKE Ödön
Egyvelgest. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 4. sz., 196. -
BEKE Ödön
Kotogás. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 259–260. -
BEKE Ödön
Nyarlik. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 261. -
BEKE Ödön
Elrejtezik. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 262. -
BEKE Ödön
Krákog. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 263. -
BEKE Ödön
Lószekér. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 264. -
BEKE Ödön
Selyming. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 265. -
BEKE Ödön
Tehénhús. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 265. -
BEKE Ödön
Régi tájszavak. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 267.