O.3.1.2. Helynévmagyarázatok
101–200 termék, összesen 336 db
-

PAIS Dezső
Helynévmagyarázatok. Magyar Nyelv. XII. évf. (1916) 1. sz., 15–19. -

PAIS Dezső
Helynévmagyarázatok. Magyar Nyelv. XII. évf. (1916) 2. sz., 78–80. -

PAIS Dezső
A mál változatai. Magyar Nyelv. XII. évf. (1916) 4. sz., 168–173. -

PAIS Dezső
Sukoró és Homorog. Magyar Nyelv. XIV. évf. (1918) 1–2. sz., 20–22., 3–4. sz., 67–70. -

PAIS Dezső
Barót. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 9–10. sz., 579–580. -

PÁKAY Zsolt
Néprajzi vonatkozású helynevek. Ethnographia. LIII. évf. (1942) 2. sz., 152–154. -

PÁPAY József
Segesd és Segesvár. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 3–6. sz., 213–214. -

PAPP László
Szilok. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 1. sz., 86–88. -

PARÁSZKA Gábor
Helynevekről. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 9–10. sz., 448–449. -

PARÁSZKA Gábor
Helyneveinkhez. Magyar Nyelvőr. XLVI. évf. (1917) 1–2. sz., 60–61. -

PAULÓ Mihály
Szita(falva). Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 9–10. sz., 336. -

PAULÓ Mihály
Somkut, Boszkut. Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 9–10. sz., 336–337. -

PETROVICI, Emil
Rom. Oriş, Orîş, Orîşa, Orăşani, Orăşeni < magy. Varjas. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások IV. Tankönyvkiadó, Budapest, 1957, 64–68. -

PETROVICI, Emil
Lingina román helynév < m. Lengyen. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. I. évf. (1957) 1–4. sz., 27–31. -

POZSGAY Ildikó
Herkulesfürdő – Mehádia. Magyar Nyelv. LXVIII. évf. (1972) 4. sz., 459–460. -

PROHÁSZKA János
Gyergyó. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 7. sz., 330–331. -

RAB János
Néhány gyergyói földrajzi név értelmezéséhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVIII. évf. (1984) 1. sz., 59–61. -

RÁDULY János
Szent István király Hármasfaluban. Hazanéző. V. évf. (1994) 2. sz., 12–13. -

RÁSONYI NAGY László
A Brassó név eredete. Magyar Nyelv. XXV. évf. (1929) 1–2. sz., 17–27. -

REUTER Camillo
Surjánfalva~Sürgyefalu~Şurdeşti. Magyar Nyelvőr. CIV. évf. (1980) 1. sz., 110–111. -

REUTER Camillo
Sikota. Magyar Nyelvőr. CV. évf. (1981) 4. sz., 478–482. -

REUTER Camillo
Këgyeri és Kudzsir. Magyar Nyelv. LXXXI. évf. (1985) 4. sz., 469–475. -

REUTER Camillo
Magyar helységnévadás-e Surjánfalva? Magyar Nyelvőr. CIX. évf. (1985) 2. sz., 235–241. -

REUTER Camillo
Zgribeşti (Krassógombás). Magyar Nyelvőr. CXI. évf. (1987) 1. sz., 115–116. -

RÉVÉSZ Samu
A hegynevekről. Magyar Nyelvőr. VII. évf. (1878) 7. sz., 308–312. -

RÉVÉSZ Samu
A völgyek neveiről. Magyar Nyelvőr. VII. évf. (1878) 8. sz., 365–368. -

RICCI József
Még mindig regélnek a lónai határnevek. Kalotaszeg. Új sorozat. III. évf. (1992) 4. sz., 5. -

SEBESTYÉN Irén, N.
Hegy. Magyar Nyelv. XLI. évf. (1945) 1–5. sz., 17–21. -

SEBESTYÉN Irén, N.
Mál, sál, sziget. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 2. sz., 119–123. -

SEBESTYÉN Kálmán
Körösfő évszázadai. Művelődés. LIII. évf. (2000) 4. sz., 12–14. -

SIMON Mónika
A Gyergyó név eredete. Művelődés. XLVIII. évf. (1995) 7. sz., 30–32. -

SIMONYI Zsigmond
A Kárpátok neve. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 9–10. sz., 440–441. -

SZABÓ Dénes
Görbed. Magyar Nyelv. XLI. évf. (1945) 1–5. sz., 91–92. -

SZABÓ G. Ferenc
A Vámos-jelző középkori helységneveinkben. In: Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XXXV. Debrecen, 1998, 133–144. -

SZABÓ G. Ferenc
A vám a középkori magyar helységnevekben. In: Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XXXVI. Debrecen, 1999, 59–65. -

SZABÓ T. Ádám
Felek. Magyar Nyelv. LXXVII. évf. (1981) 3. sz., 337–339. -

SZABÓ T. Ádám
Hatolyka. Magyar Nyelv. LXXVII. évf. (1981) 4. sz., 473–474. -

SZABÓ T. Ádám
Hárskút – egy ősi magyar helynéptípus. Magyar Nyelv. LXXVIII. évf. (1982) 2. sz., 206. -

SZABÓ T. Attila
Bosznia és Hercegovina Marosújváron. Magyar Nyelv. XXIX. évf. (1933) 1–2. sz., 52. -

SZABÓ T. Attila
Erge. Magyar Nyelv. XXIX. évf. (1933) 7–8. sz., 242–245. -

SZABÓ T. Attila
Sulyom: solyom. Magyar Nyelv. XXX. évf. (1934) 1–2. sz., 53–55. -

SZABÓ T. Attila
Fagus Kald. Magyar Nyelv. XXX. évf. (1934) 9–10. sz., 317–318. -

SZABÓ T. Attila
Enyed: Egyed. Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 3–4. sz., 119–121. -

SZABÓ T. Attila
Enyed: Egyed. Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 7–8. sz., 272–273. -

SZABÓ T. Attila
Nyír, nyírës. Magyar Nyelv. XXXII. évf. (1936) 1–2. sz., 47–48. -

SZABÓ T. Attila
Somjai és társai. Magyar Nyelv. XXXII. évf. (1936) 5–6. sz., 191–194. -

SZABÓ T. Attila
Erdély német nevének két XVII. századi magyarázata. Magyar Nyelv. XXXII. évf. (1936) 7–8. sz., 267. -

SZABÓ T. Attila
Bolta. Magyar Nyelv. XXXIII. évf. (1937) 5–6. sz., 173–176. -

SZABÓ T. Attila
Bongor. Magyar Nyelv. XXXIII. évf. (1937) 9–10. sz., 336–342. -

SZABÓ T. Attila
Bongor. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 7–8. sz., 252–253. -

SZABÓ T. Attila
Mál. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 7–8. sz., 253–254. -

SZABÓ T. Attila
Malunfekw. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 7–8. sz., 254–256. -

SZABÓ T. Attila
Virgó. Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 1–2. sz., 50–51. -

SZABÓ T. Attila
Séd~síd~sid. Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 1–2. sz., 51–52. -

SZABÓ T. Attila
Székaszópatak. Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 5–6. sz., 166–173. -

SZABÓ T. Attila
Bollig. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 1. sz., 48–49. -

SZABÓ T. Attila
Ordományos. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 2. sz., 137. -

SZABÓ T. Attila
Kerhéj. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 2. sz., 138. -

SZABÓ T. Attila
Aradó kútja. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 2. sz., 138–139. -

SZABÓ T. Attila
Lakság. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 4. sz., 258–260. -

SZABÓ T. Attila
Apahida. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 4. sz., 260–261. -

SZABÓ T. Attila
Kutyfalva. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 4. sz., 261. -

SZABÓ T. Attila
Kërëtyéų. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 4. sz., 261–262. -

SZABÓ T. Attila
Gyorgyák, Gyerdág. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 5. sz., 330–331. -

SZABÓ T. Attila
Egrügy és társai. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 1. sz., 30–31. -

SZABÓ T. Attila
Burzok, Borzik, Bollig. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 1. sz., 31–32. -

SZABÓ T. Attila
Rohasz-lik. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 1. sz., 32. -

SZABÓ T. Attila
Cintos. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 1. sz., 33. -

SZABÓ T. Attila
Kandia, Kandiás. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 2. sz., 119–121. -

SZABÓ T. Attila
Ákásztéj, Kásztéj. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 2. sz., 121–122. -

SZABÓ T. Attila
Sózsba. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 2. sz., 122–123. -

SZABÓ T. Attila
Fülesd. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 3. sz., 198–199. -

SZABÓ T. Attila
Kertel. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 3. sz., 199. -

SZABÓ T. Attila
Cicapa, Cucapa. Magyar Nyelv. XXXVIII. évf. (1942) 2. sz., 124. -

SZABÓ T. Attila
Gelmezău. Magyar Nyelv. XXXVIII. évf. (1942) 2. sz., 124–125. -

SZABÓ T. Attila
Zerge, Zergehíd. Magyar Nyelv. XXXVIII. évf. (1942) 3. sz., 201–202. -

SZABÓ T. Attila
[Cintos.] Magyar Nyelv. XXXVIII. évf. (1942) 5. sz., 390. -

SZTA [SZABÓ T. Attila]
Újabb adatok a Virgó-kérdéshez. Erdélyi Múzeum. XLVII. évf. (1942) 4. sz., 560–562. -

SZTA [SZABÓ T. Attila]
Varázsjuk. Erdélyi Múzeum. XLVII. évf. (1942) 4. sz., 562. -

SZABÓ T. Attila
Dombraváros, Dombravára. Magyar Nyelv. XXXVIII. évf. (1942) 52–53. -

SZTA [SZABÓ T. Attila]
Ordományos, Zordományos. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz., 99–100. -

SZTA [SZABÓ T. Attila]
Hegyesel. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 2. sz., 283–284. -

SZTA [SZABÓ T. Attila]
Saul, Sál. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 2. sz., 284. -

SZTA [SZABÓ T. Attila]
Illeèrdő. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 3–4. sz., 489–490. -

SZTA [SZABÓ T. Attila]
A „vörös ficfa”- és a „vörös almafá”-hoz. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 3–4. sz., 490. -

SZTA [SZABÓ T. Attila]
Mylsid. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 3–4. sz., 490. -

SZTA [SZABÓ T. Attila]
Révelly. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 3–4. sz., 491. -

SZABÓ T. Attila
Az elve vízneveinkben. Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 1. sz., 73. -

SZABÓ T. Attila
T’uzoša, Kezešu. Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 3. sz., 241–242. -

SZABÓ T. Attila
Borzik. Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 4. sz., 323–324. -

SZABÓ T. Attila
Mureşel, Nădăşel. Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 4. sz., 324–325. -

SZABÓ T. Attila
Poptyér. Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 4. sz., 325. -

SZABÓ T. Attila
György Fona Pataka, Fónakfű. Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 5. sz., 382–383. -

SZABÓ T. Attila
Helyreigazítások. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 1. sz., 78. -

SZABÓ T. Attila
Az erge egy „újabb” jelentéséhez. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 2. sz., 125–127. -

SZABÓ T. Attila
Kálna: Gálna. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 3. sz., 239–242. -

SZABÓ T. Attila
Kisanna, Kisó. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 5. sz., 374–377. -

SZTA [SZABÓ T. Attila]
Egy eltűnt fejérmegyei település: Lengyelkék. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 1–2. sz., 135–136. -

SZTA [SZABÓ T. Attila]
Budunus. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 1–2. sz., 136–138. -

SZTA [SZABÓ T. Attila]
Halombok~Halambak. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 1–2. sz., 138–139.