O.3. Nevek
901–1000 termék, összesen 1036 db
-
BORCSA Mihály
Hurogató szók. Magyar Nyelvőr. V. évf. (1876) 2. sz., 91. -
CSEFKÓ Gyula
Állatűző és hívó szavak. [Hétfalu.] Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 3. sz., 143. -
CSEFKÓ Gyula
Állatnevek. [Hétfalu.] Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 5. sz., 238–239. -
CSERGŐ Bálint
Állatnevek, állathívogató és -terelő szavak Küküllőkeményfalván. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXIX. évf. (1995) 1. sz., 75–78. -
CSOMORTÁNI Magdolna
Egy csíki falu állatnevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXIII. évf. (1989) 2. sz., 151–160. -
DOMBI Erzsébet, P.
A kék az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár állatszínneveiben. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVI. évf. (1982) 1. sz., 109–114. -
FEJÉR József
Állatnevek. [Csíkszentgyörgy.] Magyar Nyelvőr. IX. évf. (1880) 9. sz., 431. -
HEREPEI János (közli)
Kutyanevek a XVII. századból. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 3–4. sz., 535–536. -
HORGER Antal
Disznó-szőgy. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 10. sz., 466–467. -
HORVÁTH István
Nagyállatok nevei Magyarózdon. In: Uő: Magyarózdi toronyalja. Írói falurajz. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1971, 450 -
KOLLMANN Vilmos
Állathivógató és űző szók. [Arad megye.] Magyar Nyelvőr. XXVI. évf. (1897) 5. sz., 239. -
KRIZA Sándor
[Állatnevek. Homoródalmás.] Magyar Nyelvőr. XXIX. évf. (1900) 11. sz., 543. -
MÁRTON Gyula
A kolozsmegyei Borsavölgy állatnevei. In: Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve. Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1945, 249–278. -
MÁRTON Gyula
A kolozsmegyei Borsavölgy állatnevei. (Borsavölgyi kutatások. Nyelvészet.) Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1945. -
MÁRTON Gyula
Adatok a cserebogár nevéhez a székely nyelvjárásban. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 2. sz., 244–246. -
MÁRTON Gyula
Adalék a folyónevekből lett kutyanevekhez. Magyar Nyelvőr. XCIII. évf. (1969) 1. sz., 134. -
MURÁDIN László
Állathívogató és -űző szavak erdélyi nyelvföldrajza. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXI. évf. (1977) 2. sz., 161–174.; XXII. évf. (1978) 1. sz., 41–56. -
MURÁDIN László
Néhány apróvad neveinek erdélyi nyelvföldrajza. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVII. évf. (1983) 1. sz., 91–92. -
MURÁDIN László
Állathangutánzó igék nyelvjárási alakjai. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXI. évf. (1987) 1. sz., 29–52. -
MURÁDIN László
A rovarnevek nyelvjárási szókincséből. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXII. évf. (1988) 2. sz., 153–162. -
NYIRŐ Géza
Állatbeszélgetések. [Nagybánya.] Magyar Nyelvőr. IX. évf. (1880) 4. sz., 189. -
PAAL Gyula
Állathívó és állathajtó szók. [Udvarhely megye.] Magyar Nyelvőr. XII. évf. (1883) 10. sz., 477. -
ŐSZ János
[Állatnevek. Pócsfalva.] Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 5. sz., 239. -
RÁCZ János
A TESz. És az ÚMTSz. anyagából kimaradt halnevek. Magyar Nyelvőr. CXVII. évf. (1993) 3. sz., 361–369. -
REUTER Camillo
Seregély~sereglye. Magyar Nyelvőr. XCVIII. évf. (1974) 2. sz., 230–236. -
ROTH Ferenc
Állatok szólítgatása. Magyar Nyelvőr. V. évf. (1876) 6. sz., 285. -
SOLTÉSZ Árpád
Mit beszélnek az állatok? Magyar Nyelvőr. XIV. évf. (1885) 10. sz., 475. -
SZABÓ Béla
Állathivogató és űző szók. [Marosvásárhely.] Magyar Nyelvőr. XXVII. évf. (1898) 10. sz., 480. -
SZALONTAI [ARANY János]
Állatbeszélgetések. [Nagyszalonta.] Magyar Nyelvőr. IX. évf. (1880) 4. sz., 188–189. -
SZATMÁRI K.
Állatok hívása. Magyar Nyelvőr. VII. évf. (1878) 2. sz., 93. -
SZLÁVIK Ferenc
Állatnevek. [Székelyföld.] Magyar Nyelvőr. XXXIX. évf. (1910) 5. sz., 235–236. -
TAKÁCS Sándor
A berbécs és a birka. Magyar Nyelv. III. évf. (1907) 5. sz., 207–213. -
VÁMSZER Géza
A csíkmegyei háziállatok elnevezései, keresztnevei, hajtó-, hivogató-, elüző (riasztó)- és megállító szavai. Néprajzi Közlemények. IV. évf. (1959) 1–2. sz., 237–251. -
VÁMSZER Géza
Állatnevek, állatterelő-, állathivogató és állatkergető szavak Székről és Inaktelkéről. Néprajzi Közlemények. IV. évf. (1959) 4. sz., 88–100. -
WAGNER János
Növény- és állatnevek. Csíkmegyeiek (Gyímes). Magyar Nyelvőr. XXVIII. évf. (1899) 3. sz., 142–143. -
ZAJZON Dénes
Állatok szólítgatása. Magyar Nyelvőr. VII. évf. (1878) 4. sz., 190. -
ALEXICS György
Almanevek. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 1. sz., 17–19. -
BÁTHORI János
Növénynevek az alsófehérvármegyei Magyarlapádról. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 7–8. sz., 262–264. -
BEKE Ödön
Az orgonafa neve. Magyar Nyelvőr. LIX. évf. (1930) 7–8. sz., 215–216. -
BEKE Ödön
Füge. Magyar Nyelvőr. LIX. évf. (1930) 7–8. sz., 216. -
BEKE Ödön
Egres, piszke, köszméte. Magyar Nyelvőr. LIX. évf. (1930) 9–10. sz., 224–226. -
BEKE Ödön
Két régi növénynév. Magyar Nyelvőr. LXIII. évf. (1934) 5–7. sz., 84–89. -
BEKE Ödön
Pótlás. Magyar Nyelvőr. LXIII. évf. (1934) 8–10. sz., 132. -
BEKE Ödön
Régi és népies növénynevek. Magyar Nyelvőr. LXIV. évf. (1935) 1–3. sz., 12–18. -
BEKE Ödön
Népetimológia a magyar növénynevekben. Magyar Nyelv. LVI. évf. (1960) 2. sz., 264–267., 3. sz., 399–406., 4. sz., 477–481. -
CSERGŐ Bálint
Sürgető feladat. [A népi növénynevek gyűjtése.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 13. sz., 4. -
CSŰRY Bálint
Növénynevek Bogdánfalváról. (Mutatvány moldvai csángó népnyelvi gyűjtésemből.) Magyar Nyelv. XXIX. évf. (1933) 7–8. sz., 249–251., 9–10. sz., 316–321. -
HŐHN Mária – PRISZTER Szaniszló
A marosvásárhelyi Teleki-herbáriumok (XVII–XVIII. század) és növényneveik. Magyar Nyelvőr. CXXV. évf. (2001) 1. sz., 68–73. -
KICSI Sándor András
Nádiveréb, kásavirág, burján. Magyar Nyelvőr. CXIII. évf. (1989) 3. sz., 349–351. -
KÓSA László
Pityóka. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 2. sz., 203–205. -
(magyari) [MAGYARI Lajos]
Őszi gombász kalauz (X. r.). [Kovászna megyei népi gombanevek.] Megyei Tükör. 1976. szept. 17. -
MÁRTON Béla
Gyógy- és mérgező növények nevei Szováta-Szakadátról. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 1. sz., 143–146. -
MOESZ Gusztáv
Székely és csángó növénynevek. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 1. sz., 29–34. -
MURÁDIN László
Adatok a muskátli elnevezéseinek szóföldrajzához. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 1. sz., 75–81. -
MURÁDIN László
A ’burgonya’ és a ’csicsóka’ erdélyi elnevezéseinek szóföldrajzi és jelentésbeli összefüggéseihez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XIX. évf. (1975) 1. sz., 7–16. -
MURÁDIN László
Néhány növénynév erdélyi nyelvföldrajza. In: Teiszler Pál (szerk.): Nyelvészeti Tanulmányok. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 119–129. -
MURÁDIN László
Néhány gazdasági növénynév belső és területi összefüggéseihez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVI. évf. (1982) 1. sz., 115–123. -
MURÁDIN László
Nyelvföldrajzi adatok a kukorica szókincséhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXII. évf. (1988) 1. sz., 19–42. -
MURÁDIN László
Virág- és növénynevek. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXIV. évf. (1990) 1. sz., 27–45. -
PÁL András
Csángó növénynevek. [Tatrang.] Magyar Nyelvőr. XXXVII. évf. (1908) 8. sz., 376–377., 9. sz., 379–380. -
PARÁSZKA Gábor
Növénynevek. [Fogaras.] Magyar Nyelvőr. XXXIX. évf. (1910) 7. sz., 333. -
PÉNTEK János
Adalékok a román eredetű népi növényneveink ismeretéhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XVIII. évf. (1974) 1. sz., 98–102. -
PÉNTEK János
Rendszerszerűség és produktivitás a Phaseolus népi terminológiájában. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXII. évf. (1978) 2. sz., 175–190. -
RÁCZ János
Agármony és bakszakáll. Magyar Nyelvőr. CXXIV. évf. (2000) 1. sz., 118–125. -
RÁCZ János
Húr szavunk a növénynevekben. Magyar Nyelvőr. CXXIV. évf. (2000) 2. sz., 239–247. -
RÁCZ János
Állatnevek a botanikában. Magyar Nyelvőr. CXXIV. évf. (2000) 3. sz., 329–339. -
RÁCZ János
A here és az orr a botanikában. Magyar Nyelvőr. CXXIV. évf. (2000) 4. sz., 469–486. -
RÁCZ János
Népi növényneveink. Magyar Nyelvőr. CXXV. évf. (2001) 3. sz., 287–298. -
RÁCZ János
Kutya van a kertben… Magyar Nyelvőr. CXXV. évf. (2001) 4. sz., 419–436. -
RÁCZ János
Madárneves összetételek a növényvilág terminológiájában. Magyar Nyelvőr. CXXVI. évf. (2002) 1. sz., 48–71., 4. sz., 437–458. -
RÁCZ János
Keserű növények – keserű nevek. Magyar Nyelvőr. CXXVII. évf. (2003) 1. sz., 46–56. -
RÁCZ János
A boglárka nemzetség. Magyar Nyelvőr. CXXVII. évf. (2003) 2. sz., 177–182. -
RÁCZ János
Csengővirág és bolondítófű. Magyar Nyelvőr. CXXVII. évf. (2003) 3. sz., 329–333. -
RÁCZ János
A soknevű sulyom, zsurló és csormolya. Magyar Nyelvőr. CXXVIII. évf. (2004) 1. sz., 54–60. -
REUTER Camillo
Magyal és muzsdaly. Magyar Nyelv. LXXI. évf. (1975) 2. sz., 167–177. -
ROKONFÖLDI [PETRÁS INCE János]
Csángó gyümölcsnevek. Magyar Nyelvőr. VII. évf. (1878) 8. sz., 382–383. -
SZABÓ T. Attila
Magyar növény- és gyógyszernevek a XVI. században. Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 4. sz., 331–333., 5. sz., 391–397. -
SZABÓ T. Attila
Ördögharapás-fű. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 4. sz., 308. -
SZABÓ T. Attila
Ördögharapás. In: Uő: Tallózás a múltban. Válogatott tanulmányok, cikkek. VI. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1985, 409 -
SZABÓ T. Attila
Mikoriak Pápai Páriz Ferenc gyógynövény-glosszái? Magyar Nyelv. LXXV. évf. (1979) 4. sz., 464–465. -
SZABÓ T. Attila
Mikoriak Pápai Páriz Ferenc gyógynövény-glosszái? In: Uő: Nép és nyelv. Válogatott tanulmányok, cikkek. IV. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 502–503. -
TIBÁD Levente
Növénynevek Nyikó mente helyneveiben. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIV. évf. (1980) 2. sz., 213–218. -
VIGH Károly
Bihari, érmelléki, szatmári és szilágysági növénynevek. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. I. évf. (1957) 1–4. sz., 149–156. -
–én
Mit jelent a „székely” nevezet? Ethnographia. IX. évf. (1898) 5. sz., 397–398. -
ALEXICS György
Csángó. Magyar Nyelv. IX. évf. (1913) 8. sz., 349–352. -
ALEXICS György
Oláh. Román. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 9–10. sz., 401–408. -
BENKŐ Lóránd
A székely néprésznév ómagyar történetéhez. Magyar Nyelv. XCVIII. évf. (2002) 3. sz., 257–265. -
HASAN Eren – PAIS Dezső
A székely név magyarázatához. Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 3. sz., 205–209. -
HORGER Antal
A csángó név eredetéhez. Magyar Nyelv. IX. évf. (1913) 9. sz., 418–421. -
HORGER Antal
Oláh és olasz. Magyar Nyelv. XXI. évf. (1925) 7–8. sz., 175–180. -
KESZTHELYI Miklós
Román és oláh. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 9–10. sz., 417. -
KOVÁCS Márton
A csángó név eredete. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 1. sz., 34. -
KRISTÓ Gyula
A székely népnév első vokálisának milyenségéről. Magyar Nyelv. XCIX. évf. (2003) 4. sz., 468–470. -
MELICH János
A székely és csángó név eredete. Nyelvtudományi Közlemények. XXXV. évf. (1905) 3–4. sz., 479–480. -
RÁSONYI László
A székely név eredete. Magyar Nyelv. LVI. évf. (1960) 2. sz., 186–194. -
MÁRTON Gyula
Adatok a moldvai csángó nyelvjárást ért román hatáshoz. Magyar Nyelv. LVII. évf. (1961) 3. sz., 363–366. -
SZŐCS István
Tisztázott-e a székely népnév? Korunk. XXXVIII. évf. (1979) 7–8. sz., 607–609. -
VERES Ferencz
Honnan vették a csángók nevüket? Magyar Nyelvőr. XIV. évf. (1885) 11. sz., 519. -
ANGYAL Endre
Hetevény. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 5–6. sz., 472. -
BEKE Ödön
Népi csillagnevek gyűjtése. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 1–2. sz., 106–108.