O.3. Nevek
301–400 termék, összesen 1036 db
-
TÖRÖK Brigitta
A jelenkori és történeti adatok egybevetése Sepsibesenyő helynevei alapján. In: Székely Zoltán – Gazda Klára – Kovács Sándor – Kozák Albert – Zágoni Jenő (szerk.): Aluta XIV–XV. Studii şi comunicări – Tanulmányok és közlemények. Sepsiszentgyörgyi Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1983, 149–161. -
TÖRÖK Brigitta
Sepsibesenyő helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVIII. évf. (1984) 2. sz., 170–174. -
ÚJVÁRI Béla
Csíkmenaság (Armăşeni) külterületének történeti helynevei. (Magyar Névtani Dolgozatok, 48.) ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége, Budapest, 1983. -
VIGH Károly
Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak. Az adatgyűjtést befejezte, az adattárat kiegészítette és a kötetet kiadásra előkészítette Pál-Antal Sándor. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996. -
VIG István
Törzsneveink előfordulása helységneveinkben. Művelődés. LIII. évf. (2000) 11. sz., 25–26. -
VINCZE László
Mesterségnevek a történeti Magyarország néhány településének mikrotoponimájában (XIV–XVI. század). Névtani Értesítő. (1999) 21. sz., 86–89. -
WAGNER, Ernst
Historisch-statistiches Ortsnamenbuch für Siebenbürgen. [Erdély történeti-statisztikai helységnévtára.] (Studia Transsylvanica, 4.) Böhlau Verlag, Köln–Wien, 1977. -
ZSELYKI Erzsébet
Marossárpatak helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXV. évf. (1991) 1. sz., 177–182. -
ZSIGMOND Győző
Szentmihály és Aranyospolyán helynevei. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1997. II. Csíki Székely Múzeum–Székely Nemzeti Múzeum, Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy, 1998, 205–216. -
ZSIGMOND Győző
Névtani, illetve ilyen vonatkozású szakdolgozatok a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszékén. Névtani Értesítő. (2002) 24. sz., 147. -
ZSÓK Béla
Déva-telep helynevei és határnevei. Művelődés. XLIX. évf. (1996) 10. sz., 37–40. -
ÁRVAY József
Üver. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz., 92–93. -
ÁRVAY József
Kőpárokja és társai. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 2. sz., 277–279. -
ÁRVAY József
Élőerdő. élőföld, közélőerdő, közélőföld. Erdélyi Múzeum. LI. évf. (1946) 1–4. sz., 87–90. -
ÁSBÓTH Oszkár
Néhány helynévről. (Brassó, Pécs, Pozsony, Rába, Helimba, Lisznyó.) Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 2. sz., 70–73., 3. sz., 117–124. -
BALÁZS László
Jándékkút és vigyázódomb. Művelődés. XXXIII. évf. (1980) 11. sz., 36–37. -
BALOGH László
Kraszna = Ejeg. Magyar Nyelv. LXVIII. évf. (1972) 1. sz., 78–81. -
BALOGH László
Szamosszeg földrajzi nevei és népetimológiája. Magyar Nyelvőr. CIX. évf. (1985) 4. sz., 491–494. -
BALOGH Ödön
Az ll < rl változáshoz. Egy adat az imolához. Hágó és társai. Mozsdoj – Muzsdaj. Nevet – mevet. Szőrmáj. Újabb adat az aszó-hoz. Újabb adat a kabalához. Erdélyi Múzeum. LII. évf. (1947) 1–4. sz., 103–105. -
BÁTKY Zsigmond
Örmény, Örményes. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 3–6. sz., 215–219. -
BEKE Ödön
A Madéfalva-féle helynevekhez. Magyar Nyelvőr. LXXXV. évf. (1961) 1. sz., 96–97. -
BENKŐ Lóránd
Hágó és társai. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 3–4. sz., 476–477. -
BENKŐ Lóránd
Szentgerice, Szentháromság. Magyar Nyelv. XLII. évf. (1946) 1–5. sz., 53–56. -
BENKŐ Lóránd
Adalékok a székelyföldi román névadáshoz. Bardoc. Ocfalva. Bod és származékai a székelységnél. Erdélyi Múzeum. LII. évf. (1947) 1–4. sz., 105–108. -
BENKŐ Lóránd
Gerezd. Magyar Nyelv. XLV. évf. (1949) 3. sz., 317–318. -
BENKŐ Lóránd
-ka, -ke képzős helységneveink kérdéséhez. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 2. sz., 143–145. -
BENKŐ Lóránd
Mióta lehetnek Fehérvár helyneveink? Névtani Értesítő. (1992) 14. sz., 16–21. -
BITAY Árpád
A „Gelencze” helynévről. Erdélyi Múzeum. XXXIX. évf. (1934) 7–12. sz., 379–380. -
BURA László
Szatmárnémeti neve, névelemeinek tanúságai. Névtani Értesítő. (2003) 25. sz., 36–40. -
CZUCZA János
Bánfi-Hunyad vagy Bánffy-Hunyad? Kalotaszeg. I. évf. (1890) 18. sz., 222–225. -
CSŰRY Bálint
Kőkert. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 9–10. sz., 575–576. -
CSŰRY Bálint
Villongó. Magyar Nyelv. XXX. évf. (1934) 9–10. sz., 311. -
FEHÉRTÓI Katalin
Surján. Magyar Nyelvőr. CVII. évf. (1983) 3. sz., 352–353. -
FERENCZI Géza
Adalékok a Lövéte név eredetéhez. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1997. I. Csíki Székely Múzeum–Székely Nemzeti Múzeum, Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy, 1998, 59–62. -
FERENCZI Géza
A Kerlés és Kerelő helységnévről. In: Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XXX. Debrecen, 1992, 37–44. -
FERENCZI István
Barót nevéről s az erdővidéki-barcasági besenyő csoport történeti szerepéről. Acta III/1. (1997) Sepsiszentgyörgy. 133–150. -
FERENCZI István
Az erdélyi Galat=Galats (Galac) helynévről és néhány hozzá fűződő kérdésről. (Dr. Janitsek Jenő hozzászólásával.) In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1996. I. Székely Nemzeti Múzeum–Csíki Székely Múzeum–Erdővidéki Múzeum, Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda, 1997, 151–170. -
FERENCZI István
Azonosítható-e az erdélyi Maros víznév Hérodotosz Mariszával? Erdélyi Múzeum. LX. évf. (1998) 1–2. sz., 15–28. -
FERENCZI Sándor
Enyed. Magyar Nyelv. XXX. évf. (1934) 7–8. sz., 241–243. -
FERENCZI Sándor
Tyiszk. Erdélyi Múzeum. L. évf. (1945) 1–2. sz., 100. -
FIÓK Károly
Kovászna, Borosnyó, Brassó. Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 1. sz., 20–23. -
FIÓK Károly
A „Brassó” név és egy magyar hangtörvény. Philológiai Közlöny. (1904) 666. -
GÁLOS Rezső
Temesvár = Kolozsvár. Magyar Nyelv. VI. évf. (1910) 2. sz., 80–81. -
GYALLAY Domokos
Üver. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 3–4. sz., 479–480. -
GYÓNI Mátyás
A keleti egyház jelentkezése a Temes vidékén Szent István korában. Magyar Nyelv. XLI. évf. (1945) 1–5. sz., 43–49. -
HISTORIKUS
Néhány helynévről. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 6. sz., 277–278. -
HÓMAN Bálint
Darócz. Magyar Nyelv. XVI. évf. (1920) 7–10. sz., 116–119. -
HORGER Antal
Brassó. Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 2. sz., 95. -
HORGER Antal
A Brassó név és egy magyar hangtörvény. Magyar Nyelvőr. XXXIII. évf. (1904) 8. sz., 489–495. -
HORGER Antal
Esküllő, Esküküllő. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 8. sz., 368–370. -
HORGER Antal
Sajó és társai. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 7–8. sz., 497–502. -
HORGER Antal
Hësdát. Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 5–6. sz., 181–183. -
HORPÁCSI Illés
Horpács. Magyar Nyelvőr. LXXXVIII. évf. (1964) 4. sz., 470–471. -
JANITSEK Jenő
Két magyar eredetű román ’irtás’-t jelölő helynév: ịertaş, ịertoi és szármaszékai. Névtani Értesítő. (1993) 15. sz., 153–156. -
JÓSA János
A Gyergyó név. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 1. sz., 33–34. -
KALMÁR Elek
Kerek erdő. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 3–6. sz., 85–88. -
KARÁCSONYI János
Albis. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 6. sz., 274–275. -
KARÁCSONYI János
Kölyű és Esküllő. Magyar Nyelv. II. évf. (1906) 4. sz., 176–177. -
KARÁCSONYI János
Siményfalva. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 3. sz., 127. -
KARÁCSONYI János
Deménd, Deményfalu, Deményháza. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 3. sz., 127–128. -
KARÁCSONYI János
Zoltán (Zoltány.) Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 4. sz., 176–177. -
KARÁCSONYI János
Vérvölgy. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 8. sz., 352–353. -
KARÁCSONYI János
Vércsorog. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 8. sz., 353–354. -
KARÁCSONYI János
Borhíd, Borkút, Borszék. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 8. sz., 354–355. -
KELEMEN József
Bongor~bongord~bongort. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 3–4. sz., 108–110. -
KÉMENES Antal
A Gyergyó név eredete. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 6. sz., 281. -
KISS Lajos
Szilágysági hegynevek. Magyar Nyelvőr. XCVIII. évf. (1974) 4. sz., 97–101. -
KISS Lajos
Székelyföldi víz- és helységnevek. Magyar Nyelvőr. CIII. évf. (1979) 4. sz., 468–472. -
KISS Lajos
Szilágysági helységnevek. Magyar Nyelvőr. CV. évf. (1981) 3. sz., 354–361. -
KISS Lajos
Különös földrajzi nevek. Magyar Nyelvőr. CVI. évf. (1982) 2. sz., 219–233. -
KISS Lajos
Régi földrajzi nevek, régi térképek. Magyar Nyelvőr. CVI. évf. (1982) 4. sz., 477–483. -
KISS Lajos
Oroszlánnal kapcsolatos földrajzi neveink. Magyar Nyelvőr. CXIII. évf. (1989) 1. sz., 110–115. -
KISS Lajos
A göcseji Csömödér helységtől a Gyimesi-szoros fölött emelkedő Csülemér hegycsúcsig. Magyar Nyelvőr. CXIII. évf. (1989) 3. sz., 348–349. -
KISS Lajos
Négy helységnév-magyarázat. Magyar Nyelvőr. CXV. évf. (1991) 1–2. sz., 123–125. -
KISS Lajos
Az erdélyi gyógyi feredő és a gyógyfürdő. Magyar Nyelvőr. CXVII. évf. (1993) 1. sz., 86–89. -
KLIMA László
Fehérvár, Fehéregyház, Fehértemplom. Névtani Értesítő. (1993) 15. sz., 185–191. -
KNIEZSA István
Balogh Ödönnek. [Régen.] Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 3–4. sz., 135. -
KNIEZSA István
Kudzsir. Magyar Nyelv. XLII. évf. (1946) 1–5. sz., 66–69. -
KŐHEGYI Mihály
Még egyszer a folyónevekből lett kutyanevekről. Magyar Nyelvőr. XC. évf. (1966) 4. sz., 423–424. -
KRISTÓ Gyula
Szentkirály. Magyar Nyelv. LXXIV. évf. (1978) 4. sz., 475–480. -
KRITSKA Klára
Gyergyó. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 6. sz., 285. -
KUBÍNYI László
Amadéfalva > Madéfalva. Magyar Nyelv. LVIII. évf. (1962) 4. sz., 477. -
LŐRINCZE Lajos
Bérc~börc. Magyar Nyelv. XLI. évf. (1945) 1–5. sz., 22–26. -
LŐRINCZE Lajos
A seg térszínformanév. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 1. sz., 53–60. -
MAGYAR László András
Monymalató~Malató. Magyar Nyelvőr. CVII. évf. (1983) 2. sz., 236–242. -
MARIÁNOVICS Milán
Esztergom eredete. Magyar Nyelvőr. XXXIX. évf. (1910) 3. sz., 136. -
MÁRTON Gyula
Bosznia és Galícia a szolnokdobokai Árpástón. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 1. sz., 63. -
MÁRTON Gyula
Pálobá. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 1. sz., 63. -
MÁRTON Gyula
Halombak. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 3–4. sz., 481. -
MELICH János
Kolozsvár. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 1. sz., 82–83. -
MELICH János
Kolozsvár = Temesvár. Magyar Nyelv. II. évf. (1906) 4. sz., 175–176. -
MELICH János
Barcza, Barczaság, Bárcza. Magyar Nyelv. XI. évf. (1915) 6. sz., 241–245. -
MELICH János
Dézs. Magyar Nyelv. XV. évf. (1919) 7–10. sz., 125–127. -
MELICH János
Doboka. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 3–6. sz., 240–245. -
MELICH János
A magyar Küküllő = oláh Târnava < délszláv *Trnava névhez. Magyar Nyelv. XXVI. évf. (1930) 1–2. sz., 62. -
MEZŐ András
Fele. Magyar Nyelvőr. XCVIII. évf. (1974) 4. sz., 88–92. -
MEZŐ András
Melyik Szent István? Magyar Nyelvőr. CXVI. évf. (1992) 3. sz., 324–329. -
MEZŐ András
Szentkirályszabadja és társai. In: Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XXX. Debrecen, 1992, 25–35. -
MIKESY Sándor
Eb ’palus’. Magyar Nyelv. XLI. évf. (1945) 1–5. sz., 83–84. -
MIKESY Sándor
Kebele. Magyar Nyelv. XLV. évf. (1949) 1. sz., 64–68.