O. Nyelv
1701–1800 termék, összesen 2463 db
-
SZABÓ T. Attila – GERGELY Béla (közzéteszi)
A kolozsmegyei Borsavölgy helynevei. (Borsavölgyi kutatások. Nyelvészet.) Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1945. -
SZABÓ T. Attila – GERGELY Béla
A dobokai völgy helynevei. In: Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve. Kolozsvár, 1945, 339–414. -
SZABÓ T. Attila – GERGELY Béla
A dobokai völgy helynevei. Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1946. -
SZABÓ T. Attila – GERGELY Béla
A szolnokdobokai Tőki völgy helynevei. Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1946. -
SZÁSZ Lőrinc
Gyergyócsomafalva helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XX. évf. (1976) 1. sz., 85–91. -
SZÉKELY Pál
Hadad helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXVIII. évf. (1994) 2. sz., 184–188. -
SZÉKELY Zsófia
Ikafalva földrajzi nevei. In: Székely Zoltán – Gazda Klára – Kovács Sándor – Kozák Albert (szerk.): Aluta VI–VII. Studii şi comunicări – Tanulmányok és közlemények. Sepsiszentgyörgyi Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1974–1975., 319–329. -
SZÉKELY Zsófia
Csíkmadaras földrajzi nevei. In: Székely Zoltán – Gazda Klára – Kovács Sándor – Kozák Albert – Zágoni Jenő (szerk.): Aluta VIII–IX. Studii şi comunicări – Tanulmányok és közlemények. Sepsiszentgyörgyi Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1976–1977., 413–418. -
SZENDREY Ákos
Számnevekkel alakult magyar helynevek. Magyar Nyelv. XXX. évf. (1934) 9–10. sz., 296–304. -
TAGÁNYI Károly
Gyepü és gyepüelve. Magyar Nyelv. IX. évf. (1913) 3. sz., 97–104., 4. sz., 145–152., 5. sz., 201–206., 6. sz., 254–266. -
TAMÁS Irén
Magyarszovát helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIII. évf. (1979) 2. sz., 220–225. -
TÁNCZOS Olga
Barátos, Páké és Orbaitelek helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXVI. évf. (1992) 2. sz., 204–209. -
TÉGLÁS Gábor
Az ősi magyar helynevek s a magyarság pusztulása Hunyadmegyében. Földrajzi Közlemények. (1888) 212–218. -
TEKSE Antal
Csíkszentmártoni határnevek. Művelődés. LVI. évf. (2003) 4. sz., 14–15. -
TIBÁD Levente
Tordatúr helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XVI. évf. (1972) 2. sz., 315–327. -
TIBÁD Levente
Egy falu (Farkaslaka) földrajzi neveinek rendszere. (Rendszerezési kísérlet.) Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XIX. évf. (1975) 1. sz., 17–24. -
TIBÁD Levente
Bogárfalva mai magyar helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XX. évf. (1976) 1. sz., 91–92. -
TIBÁD Levente
Nyikó menti helynevek. [Székelypálfalva, Malomfalva.] Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXII. évf. (1978) 1. sz., 94–97. -
TIBÁD Levente
Nyikó menti helynevek. [Csehétfalva, Tarcsafalva.] Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXV. évf. (1981) 2. sz., 217–221. -
TIBÁD Levente
Nyikó menti helynevek. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIII. évf. (1979) 1. sz., 106–110. -
TIBÁD Levente
A Nyikó mente víznevei: tipológiai rendszerezés. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIII. évf. (1979) 2. sz., 167–178. -
TIBÁD Levente
Nyikó menti helynevek. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXV. évf. (1981) 2. sz., 217–221. -
TIBÁD Levente
A helynevek népetimológiás változásairól. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVI. évf. (1982) 1. sz., 61–69. -
TIBÁD Levente
Székelyudvarhely régi utcanevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIX. évf. (1985) 1. sz., 21–28. -
TIBÁD Levente
Székelyudvarhely utcaneveiből. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXV. évf. (1991) 1. sz., 87–96. -
TIBÁD Levente
Székelyudvarhely városa a 16. század végi utcanevek tükrében. Művelődés. XLI. [XLVI.!] évf. (1993) 8–9. sz., 62–65. -
TORMA István
Leányvár. Névtani Értesítő. (1999) 21. sz., 168–175. -
TÖRÖK Brigitta
A jelenkori és történeti adatok egybevetése Sepsibesenyő helynevei alapján. In: Székely Zoltán – Gazda Klára – Kovács Sándor – Kozák Albert – Zágoni Jenő (szerk.): Aluta XIV–XV. Studii şi comunicări – Tanulmányok és közlemények. Sepsiszentgyörgyi Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1983, 149–161. -
TÖRÖK Brigitta
Sepsibesenyő helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVIII. évf. (1984) 2. sz., 170–174. -
ÚJVÁRI Béla
Csíkmenaság (Armăşeni) külterületének történeti helynevei. (Magyar Névtani Dolgozatok, 48.) ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége, Budapest, 1983. -
VIGH Károly
Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak. Az adatgyűjtést befejezte, az adattárat kiegészítette és a kötetet kiadásra előkészítette Pál-Antal Sándor. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996. -
VIG István
Törzsneveink előfordulása helységneveinkben. Művelődés. LIII. évf. (2000) 11. sz., 25–26. -
VINCZE László
Mesterségnevek a történeti Magyarország néhány településének mikrotoponimájában (XIV–XVI. század). Névtani Értesítő. (1999) 21. sz., 86–89. -
WAGNER, Ernst
Historisch-statistiches Ortsnamenbuch für Siebenbürgen. [Erdély történeti-statisztikai helységnévtára.] (Studia Transsylvanica, 4.) Böhlau Verlag, Köln–Wien, 1977. -
ZSELYKI Erzsébet
Marossárpatak helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXV. évf. (1991) 1. sz., 177–182. -
ZSIGMOND Győző
Szentmihály és Aranyospolyán helynevei. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1997. II. Csíki Székely Múzeum–Székely Nemzeti Múzeum, Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy, 1998, 205–216. -
ZSIGMOND Győző
Névtani, illetve ilyen vonatkozású szakdolgozatok a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszékén. Névtani Értesítő. (2002) 24. sz., 147. -
ZSÓK Béla
Déva-telep helynevei és határnevei. Művelődés. XLIX. évf. (1996) 10. sz., 37–40. -
ÁRVAY József
Üver. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz., 92–93. -
ÁRVAY József
Kőpárokja és társai. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 2. sz., 277–279. -
ÁRVAY József
Élőerdő. élőföld, közélőerdő, közélőföld. Erdélyi Múzeum. LI. évf. (1946) 1–4. sz., 87–90. -
ÁSBÓTH Oszkár
Néhány helynévről. (Brassó, Pécs, Pozsony, Rába, Helimba, Lisznyó.) Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 2. sz., 70–73., 3. sz., 117–124. -
BALÁZS László
Jándékkút és vigyázódomb. Művelődés. XXXIII. évf. (1980) 11. sz., 36–37. -
BALOGH László
Kraszna = Ejeg. Magyar Nyelv. LXVIII. évf. (1972) 1. sz., 78–81. -
BALOGH László
Szamosszeg földrajzi nevei és népetimológiája. Magyar Nyelvőr. CIX. évf. (1985) 4. sz., 491–494. -
BALOGH Ödön
Az ll < rl változáshoz. Egy adat az imolához. Hágó és társai. Mozsdoj – Muzsdaj. Nevet – mevet. Szőrmáj. Újabb adat az aszó-hoz. Újabb adat a kabalához. Erdélyi Múzeum. LII. évf. (1947) 1–4. sz., 103–105. -
BÁTKY Zsigmond
Örmény, Örményes. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 3–6. sz., 215–219. -
BEKE Ödön
A Madéfalva-féle helynevekhez. Magyar Nyelvőr. LXXXV. évf. (1961) 1. sz., 96–97. -
BENKŐ Lóránd
Hágó és társai. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 3–4. sz., 476–477. -
BENKŐ Lóránd
Szentgerice, Szentháromság. Magyar Nyelv. XLII. évf. (1946) 1–5. sz., 53–56. -
BENKŐ Lóránd
Adalékok a székelyföldi román névadáshoz. Bardoc. Ocfalva. Bod és származékai a székelységnél. Erdélyi Múzeum. LII. évf. (1947) 1–4. sz., 105–108. -
BENKŐ Lóránd
Gerezd. Magyar Nyelv. XLV. évf. (1949) 3. sz., 317–318. -
BENKŐ Lóránd
-ka, -ke képzős helységneveink kérdéséhez. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 2. sz., 143–145. -
BENKŐ Lóránd
Mióta lehetnek Fehérvár helyneveink? Névtani Értesítő. (1992) 14. sz., 16–21. -
BITAY Árpád
A „Gelencze” helynévről. Erdélyi Múzeum. XXXIX. évf. (1934) 7–12. sz., 379–380. -
BURA László
Szatmárnémeti neve, névelemeinek tanúságai. Névtani Értesítő. (2003) 25. sz., 36–40. -
CZUCZA János
Bánfi-Hunyad vagy Bánffy-Hunyad? Kalotaszeg. I. évf. (1890) 18. sz., 222–225. -
CSŰRY Bálint
Kőkert. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 9–10. sz., 575–576. -
CSŰRY Bálint
Villongó. Magyar Nyelv. XXX. évf. (1934) 9–10. sz., 311. -
FEHÉRTÓI Katalin
Surján. Magyar Nyelvőr. CVII. évf. (1983) 3. sz., 352–353. -
FERENCZI Géza
Adalékok a Lövéte név eredetéhez. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1997. I. Csíki Székely Múzeum–Székely Nemzeti Múzeum, Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy, 1998, 59–62. -
FERENCZI Géza
A Kerlés és Kerelő helységnévről. In: Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XXX. Debrecen, 1992, 37–44. -
FERENCZI István
Barót nevéről s az erdővidéki-barcasági besenyő csoport történeti szerepéről. Acta III/1. (1997) Sepsiszentgyörgy. 133–150. -
FERENCZI István
Az erdélyi Galat=Galats (Galac) helynévről és néhány hozzá fűződő kérdésről. (Dr. Janitsek Jenő hozzászólásával.) In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1996. I. Székely Nemzeti Múzeum–Csíki Székely Múzeum–Erdővidéki Múzeum, Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda, 1997, 151–170. -
FERENCZI István
Azonosítható-e az erdélyi Maros víznév Hérodotosz Mariszával? Erdélyi Múzeum. LX. évf. (1998) 1–2. sz., 15–28. -
FERENCZI Sándor
Enyed. Magyar Nyelv. XXX. évf. (1934) 7–8. sz., 241–243. -
FERENCZI Sándor
Tyiszk. Erdélyi Múzeum. L. évf. (1945) 1–2. sz., 100. -
FIÓK Károly
Kovászna, Borosnyó, Brassó. Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 1. sz., 20–23. -
FIÓK Károly
A „Brassó” név és egy magyar hangtörvény. Philológiai Közlöny. (1904) 666. -
GÁLOS Rezső
Temesvár = Kolozsvár. Magyar Nyelv. VI. évf. (1910) 2. sz., 80–81. -
GYALLAY Domokos
Üver. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 3–4. sz., 479–480. -
GYÓNI Mátyás
A keleti egyház jelentkezése a Temes vidékén Szent István korában. Magyar Nyelv. XLI. évf. (1945) 1–5. sz., 43–49. -
HISTORIKUS
Néhány helynévről. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 6. sz., 277–278. -
HÓMAN Bálint
Darócz. Magyar Nyelv. XVI. évf. (1920) 7–10. sz., 116–119. -
HORGER Antal
Brassó. Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 2. sz., 95. -
HORGER Antal
A Brassó név és egy magyar hangtörvény. Magyar Nyelvőr. XXXIII. évf. (1904) 8. sz., 489–495. -
HORGER Antal
Esküllő, Esküküllő. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 8. sz., 368–370. -
HORGER Antal
Sajó és társai. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 7–8. sz., 497–502. -
HORGER Antal
Hësdát. Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 5–6. sz., 181–183. -
HORPÁCSI Illés
Horpács. Magyar Nyelvőr. LXXXVIII. évf. (1964) 4. sz., 470–471. -
JANITSEK Jenő
Két magyar eredetű román ’irtás’-t jelölő helynév: ịertaş, ịertoi és szármaszékai. Névtani Értesítő. (1993) 15. sz., 153–156. -
JÓSA János
A Gyergyó név. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 1. sz., 33–34. -
KALMÁR Elek
Kerek erdő. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 3–6. sz., 85–88. -
KARÁCSONYI János
Albis. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 6. sz., 274–275. -
KARÁCSONYI János
Kölyű és Esküllő. Magyar Nyelv. II. évf. (1906) 4. sz., 176–177. -
KARÁCSONYI János
Siményfalva. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 3. sz., 127. -
KARÁCSONYI János
Deménd, Deményfalu, Deményháza. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 3. sz., 127–128. -
KARÁCSONYI János
Zoltán (Zoltány.) Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 4. sz., 176–177. -
KARÁCSONYI János
Vérvölgy. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 8. sz., 352–353. -
KARÁCSONYI János
Vércsorog. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 8. sz., 353–354. -
KARÁCSONYI János
Borhíd, Borkút, Borszék. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 8. sz., 354–355. -
KELEMEN József
Bongor~bongord~bongort. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 3–4. sz., 108–110. -
KÉMENES Antal
A Gyergyó név eredete. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 6. sz., 281. -
KISS Lajos
Szilágysági hegynevek. Magyar Nyelvőr. XCVIII. évf. (1974) 4. sz., 97–101. -
KISS Lajos
Székelyföldi víz- és helységnevek. Magyar Nyelvőr. CIII. évf. (1979) 4. sz., 468–472. -
KISS Lajos
Szilágysági helységnevek. Magyar Nyelvőr. CV. évf. (1981) 3. sz., 354–361. -
KISS Lajos
Különös földrajzi nevek. Magyar Nyelvőr. CVI. évf. (1982) 2. sz., 219–233. -
KISS Lajos
Régi földrajzi nevek, régi térképek. Magyar Nyelvőr. CVI. évf. (1982) 4. sz., 477–483. -
KISS Lajos
Oroszlánnal kapcsolatos földrajzi neveink. Magyar Nyelvőr. CXIII. évf. (1989) 1. sz., 110–115. -
KISS Lajos
A göcseji Csömödér helységtől a Gyimesi-szoros fölött emelkedő Csülemér hegycsúcsig. Magyar Nyelvőr. CXIII. évf. (1989) 3. sz., 348–349.